„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
A kórokozót a szél messzire el tudja szállítani, ráadásul alig kell vírus ahhoz, hogy a szarvasmarhák megfertőződjenek. Az országnak vissza kell nyernie a mentességét, és ehhez kevés lenne az állatállomány vakcinázása.
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
A precíziós fermentációval előállított mesterséges tejfehérje lehet a megoldás az állatmentes, de textúrájában mégis az eredetire hasonlító tejtermékek előállítására.
A hínárkivonattal etetett tehenek 25 százalékkal kevesebbet finganak, mint a normál diétán lévők, de a tejükért is többet kell fizetni. Ha a fogyasztóknak is tetszik, több tehén kaphat hínárt, és tovább lehet csökkenteni a kibocsátást.
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.
Az állatjogi szervezet szerint kegyetlenség és érzéketlenség azt mondani fényképezkedés közben, hogy „cheese”, amikor nyugodtan lehetne azt is mondani, hogy „peace”.
Amerikai pszichológusok kidolgoztak egy olyan interakciós skálát, amellyel állítólag pontosan mérhető, hogy miként érzi magát a gyógyításba bevont állat a terápiás helyzetben.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Ha sikerül továbbfejleszteni a technológiát, egyetlen liter tejből 30 ezer adag inzulint lehetne kinyerni. Márpedig egy jól tejelő tehén akár 40-50 liter tejet is ad naponta.
Már 80 országban érhető el az alacsonyabb metánkibocsátású szarvasmarhák tenyésztéséhez szükséges sperma.
Állatok bélmozgásában ekkora klímavédelmi lehetőség még nem rejtőzött.
A láthatóan elálmosodott, ásítozó, lelassult légzésű és szívverésű állatok olyan magas THC-tartalmú tejet adtak, aminek az elfogyasztása az európai élelmiszerbiztonsági hivatal szerint már veszélyes lehet.
A szintetikus tej állaga, íze és színe megegyezik az állati tejekével, de a környezetterhelése alacsonyabb, ráadásul állatjóléti kérdéseket sem vet fel.