Alig pár napja derült ki, hogy patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam, pontosabban arra nyert állami támogatást egy őssejtkutató, hogy patkánytestekben növeszthessen emberi hasnyálmirigyet. 

A massachusettsi műegyetem hivatalos lapja, az MIT Technology Review a spanyol El Paísra hivatkozva azt írta, hogy Kínában már javában zajlanak a majomember előállítását célzó kísérletek. 

A kiméragyártást állítólag az a Juan Carlos Izpisúa Belmonte nevű spanyol genetikus vezeti, aki a kaliforniai Salk Intézet laborjaiban bő évtizede folytat kutatásokat hasonló céllal. Legutóbb 2017-ben a Cell folyóiratban számolt be arról, hogy ő és kollégái a világon elsőként olyan embriót hoztak létre, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott. Közelebbről: megtermékenyített sertéspetesejtekbe juttattak többféle szerv kialakítására képes, felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket. A sertés-ember embriókat 3-4 hétre ültették vissza a kocákba, így szerv(kezdemény)ek ebben a kísérletben még nem alakulhattak ki. 

A Kínában zajló, de a spanyol napilap szerint a Murciai Katolikus Egyetem részfinanszírozásával és tudományos segédletével zajló majmos kísérletek célja, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket (májat, vesét) állítsanak elő transzplantációkhoz.  A gyártástechnológia alapja az emberi embrionális őssejtek befecskendezése egy másik faj fiatal embriójába. Az MIT Technology Review által megkérdezett genetikusok szerint a majmok és az ember genetikai közelsége miatt az ötlet életképes is lehet. 

Az Egyesült Államok hatályos jogi szabályozása alapján adófizetői dollárokból nem finanszírozható majom-ember vagy ember-majom embriók létrehozása. Kínában azonban sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs az efféle kiméragyártásnak.

Az El País és az MIT Technology Review megkeresésére sem a Salk Intézetből, sem pedig a Murcai Katolikus Egyetemtől nem érkezett válasz. Az amerikaiaknak ugyanakkor sikerült szóra bírniuk a Belmontéval korábban együtt dolgozó Pablo Ross állatorvos-professzort, aki szerint kevés értelme van majomtestben emberi szerveket növesztetni. A főemlősök egyedfejlődése gazdaságtalanul lassú, ráadásul azok a szerveik, amelyek helyére emberieket növesztenének, jóval kisebbek a humán veséknél és májaknál, így erős a gyanú, hogy az emberi őssejtekből kiindulva sem érnék el az átültetéshez szükséges minimális méretkövetelményeket.

Ross ugyanakkor azt gyanítja, hogy Belmonte kínai kísérletei nem ennyire gyakorlatiak: szerinte az emberi sejtek majmokba injekciózásával az emberszabásúak és az emberek közötti evolúciós távolság léptékét és a fajok közötti átmenet mikéntjét firtatják. 

Korábbi cikkeink a tudományos kimérákról:

Patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 30.

Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.

Hátborzongatónak tűnnek, pedig életeket menthetnének az ember-állat kimérák

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. március 17.

Hatalmas farmokon, állatokban tenyészthetnének emberi szerveket a jövőben. Valóra válik Ady réme, a disznófejű Nagyúr, vagy majmokból készül majd az első önálló életre képes ember-állat kiméra?

Ilyen állat márpedig van! Az állatvilág hibridjei a jagoszlántól a wholphinig

Qubit.hu tudomány 2018. november 12.

A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.