Majomemberek gyártásába kezdett Kínában egy spanyol genetikus

Alig pár napja derült ki, hogy patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam, pontosabban arra nyert állami támogatást egy őssejtkutató, hogy patkánytestekben növeszthessen emberi hasnyálmirigyet. 

A massachusettsi műegyetem hivatalos lapja, az MIT Technology Review a spanyol El Paísra hivatkozva azt írta, hogy Kínában már javában zajlanak a majomember előállítását célzó kísérletek. 

A kiméragyártást állítólag az a Juan Carlos Izpisúa Belmonte nevű spanyol genetikus vezeti, aki a kaliforniai Salk Intézet laborjaiban bő évtizede folytat kutatásokat hasonló céllal. Legutóbb 2017-ben a Cell folyóiratban számolt be arról, hogy ő és kollégái a világon elsőként olyan embriót hoztak létre, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott. Közelebbről: megtermékenyített sertéspetesejtekbe juttattak többféle szerv kialakítására képes, felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket. A sertés-ember embriókat 3-4 hétre ültették vissza a kocákba, így szerv(kezdemény)ek ebben a kísérletben még nem alakulhattak ki. 

A Kínában zajló, de a spanyol napilap szerint a Murciai Katolikus Egyetem részfinanszírozásával és tudományos segédletével zajló majmos kísérletek célja, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket (májat, vesét) állítsanak elő transzplantációkhoz.  A gyártástechnológia alapja az emberi embrionális őssejtek befecskendezése egy másik faj fiatal embriójába. Az MIT Technology Review által megkérdezett genetikusok szerint a majmok és az ember genetikai közelsége miatt az ötlet életképes is lehet. 

Az Egyesült Államok hatályos jogi szabályozása alapján adófizetői dollárokból nem finanszírozható majom-ember vagy ember-majom embriók létrehozása. Kínában azonban sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs az efféle kiméragyártásnak.

A kép csak illusztrációFotó: Chernin Entertainment, Ingenious Media/Collection Christophel

Az El País és az MIT Technology Review megkeresésére sem a Salk Intézetből, sem pedig a Murcai Katolikus Egyetemtől nem érkezett válasz. Az amerikaiaknak ugyanakkor sikerült szóra bírniuk a Belmontéval korábban együtt dolgozó Pablo Ross állatorvos-professzort, aki szerint kevés értelme van majomtestben emberi szerveket növesztetni. A főemlősök egyedfejlődése gazdaságtalanul lassú, ráadásul azok a szerveik, amelyek helyére emberieket növesztenének, jóval kisebbek a humán veséknél és májaknál, így erős a gyanú, hogy az emberi őssejtekből kiindulva sem érnék el az átültetéshez szükséges minimális méretkövetelményeket.

Ross ugyanakkor azt gyanítja, hogy Belmonte kínai kísérletei nem ennyire gyakorlatiak: szerinte az emberi sejtek majmokba injekciózásával az emberszabásúak és az emberek közötti evolúciós távolság léptékét és a fajok közötti átmenet mikéntjét firtatják. 

Korábbi cikkeink a tudományos kimérákról:

Licsilé

Nehogy azt hidd, hogy attól, hogy vegánszandálba járkálsz itt le és fel, teszel értük valamit, ha komolyan gondolnád, akkor most szépen bevernél nekem egyet, aztán bedobnál a Dunába az üvegem után, de ehhez is gyáva vagy, az a baj veletek, faimádó majmokkal, hogy be vagytok szarva, féltitek a szaros kis életeteket, azért pofáztok folyton a bolygóról.

Jónapod

Jónapunk jónapod, mondjuk megint a szegényapának, ne bánkódj, ne búsongj, hol a szegényanya, kérdezzük aztán, hol bujkál a szép kerekhasú szegényanya, hol van, merre van, hova dugtad, hol rejtegeted.