Túl hatékonyak a növényvédő szerek, hullanak a méhek, mint a legyek
Az elmúlt huszonöt évben egyre népszerűbbé váltak a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek, egészen tíz évvel ezelőttig, amikor rejtélyes kolónia-összeomlások kezdték el nyugtalanítani a méhészeket. Azóta egyre több jel mutat arra, hogy ezért leginkább a növényvédő szerek a felelősek, egy, a napokban megjelent amerikai tanulmány pedig ezért azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Államokban is szabályozzák ezek használatát – bár egyesek szerint szabályozás helyett inkább be kellene tiltani őket. Az Európai Unió már tavaly lépett az ügyben, több neonikotinoid alkalmazását december óta csak üvegházakban engedélyezi.
Sandra Klein, a PLOS-on megjelent tanulmány egyik szerzője szerint az elmúlt két évtizedben a növényvédő szerek miatt komoly veszélybe került a biodiverzitás, az USA-ban pedig az esetek 92 százalékában épp a neonikotinoidok sodorták veszélybe a beporzó rovarokat, ezért a kutató úgy véli, hogy minél hamarabb korlátozni ezeknek a szereknek a használatát. Klein szerint most épp ugyanaz zajlik, mint a második világháború után a diklór-difenil-triklóretánnal, vagyis a DDT-vel: a csodaszernek kikiáltott növényvédőt úton-útfélen használták, míg ki nem derült, hogy az emberre is káros, egyebek mellett rákot és idegkárosodást okozhat. Bár a DDT veszélyeire Rachel Carson amerikai tengerbiológus már 1962-ben felhívta a figyelmet Néma tavasz című könyvében, a szer használatát nemzetközi szinten végül csak a 2001-es Stockholmi Egyezményben tiltották be.
Lehet, hogy mégsem csodaszer
A tanulmány szerint a neonikotinoidok akár ezer napon át is mérgezőek maradnak, ezért különösen veszélyesnek számítanak – ráadásul a szer a rovarok mellett a madarakat is pusztítja, hiszen a rovarok ijesztő ütemben történő csökkenése csakhamar maga után vonta a madárapokalipszist is. Klein kiemelte, hogy a tanulmányban nem vették figyelembe azt, hogy a növényvédők hatására milyen egyéb károsodást szenvednek el a méhek, így például azt sem, ha romlik az immunrendszerük vagy a tájékozódási képességük, így könnyen lehet, hogy még károsabb a neonikotinoidok alkalmazása, mint eddig hitték.
A mérések szerint az amerikai termőföldeken alkalmazott szerek most 48-szor toxikusabbak, mint húsz évvel ezelőtt voltak, miközben Klein és társai szerint a gazdálkodóknak különösen sok előnyük nem származik belőle. Jonathan Lungren agrárközgazdász szerint már bebizonyosodott, hogy a neonikotinoidokat nem is éri meg használni, mert vannak kevésbé toxikus és gazdaságilag is megtérülő alternatíváik, a szert pártolók szerint viszont az előírások betartása mellett ezek a növényvédők biztonságosan használhatók, és nem jelentenek veszélyt a beporzókra.