• 2019.08.14.: frissítve a Coop válaszaival
• 2019.08.21.: frissítve az Aldi válaszaival
• 2019.08.29.: frissítve a Lidl válaszaival

A műanyagmentes július jó kísérlet volt arra, hogy mindenki elrendezze magában, mennyit tud, vagy éppen mennyit akar megtenni a környezetvédelem érdekében, és hogy ez mennyire változtatja meg mindennapi életét. De jogosan merül fel sokakban a kérdés, hogy az egyéni akciókon túl mit tesznek a műanyagszennyezés és a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében azok az üzletek, ahonnan az otthon halmozott műanyag szatyrok is származnak.

Ezért megkerestük a Magyarországon üzemelő kilenc legnagyobb élelmiszerbolt-láncot (vagy ha úgy tetszik, FMCG kiskereskedelmi üzletláncot), és mindegyiknek feltettük ugyanazt a hét kérdést:

1. Milyen arányban árusítanak helyi termelőktől származó termékeket áruházaikban (olyan áruk esetében, amelyeknél ez lehetséges)?
2. Vannak-e valamilyen belső szabályok, korlátozások az árusított termékek származási helyére vonatkozóan, a szállítással keletkező károsanyag-kibocsátás miatt?
3. Figyelnek-e valamilyen módon arra, hogy az árusított feldolgozott élelmiszereket mennyire környezettudatos módon állítják elő?
4. Milyen intézkedésekkel igyekszenek csökkenteni a műanyagtermelést, akár a termékek csomagolását, akár a zacskókat, szatyrokat illetően?
5. Mit csinálnak az el nem adott, megmaradt termékekkel?
6. Érzik-e a vásárlói szokásokon, hogy jobban odafigyelnek ezekre a kérdésekre, és környezettudatosabban vásárolnak, fogyasztanak?
7. Milyen egyéb környezettudatos intézkedéseket hoztak az elmúlt években, és miket terveznek meghozni a közeljövőben?

Spar: egyre kevesebb a műanyag, a fel nem használt élelmiszerek pedig menhelyekre kerülnek

A Spar szívesen hirdeti magáról, hogy termékeinek 93 százalékát hazai cégektől szerzi be, ami a magyarországi láncok közül a legnagyobb arány – igaz, arra a cég nem tért ki a válaszában, hogy ezen áruk közül mennyi termelnek vagy gyártanak valóban Magyarországon. Azt lehet tudni, hogy a Spar az egyetlen itthoni kiskereskedelmi hálózat, amely saját húsüzemmel rendelkezik: a bicskei üzemben 11 ezer négyzetméteren dolgozzák fel a kizárólag laktóz-, glutén- és szójamentes húsokat.

A lánc az elmúlt években folyamatosan csökkentette a műanyag csomagolóanyagok és termékek mennyiségét, mára már csak kétféle műanyag zacskót (polipropilén és újrahasznosított palackokból készült R-PET) árulnak a boltokban, de idén bevezették a lebomló, komposztálható szalagfüles táskákat is. Az egyszer használatos műanyagokból készült termékeket – mielőtt azokat 2021-től végleg betiltják az EU-ban – cukornádból, pálmalevélből vagy papírból készült árukkal igyekszenek fokozatosan kiváltani. A friss tojást már kizárólag papírcsomagolásban árulják, a zöldség-gyümölcs részlegen újrahasználható, mosható és szalaggal zárható poliészter tasakot is kínálnak, több üzletben pedig üveghulladék-gyűjtők is üzemelnek.

A vásárlói környezettudatosság már az üvegvisszaváltásnál jelentkezik: a Spar szelektív szigetein leadott mennyiség évről évre nő, tavaly például 640 tonna üveghulladék gyűlt össze. A cég szerint a zacskóválasztásnál is érezni a vásárlók tudatosságát, 2018-ban 40 százalékuk részesítette előnyben a többször használatos szatyrokat és bevásárlótáskákat. Az áruházlánc emellett 2018-ban a papírhulladék-kibocsátási mennyisége 335 százalékát, műanyagfólia-kibocsátásának pedig 95 százalékát gyűjtötte vissza és gondoskodott az anyagában történő újrahasznosításáról.

Az ételpazarlás problémájára idén már helyszíni kampányokkal is felhívta a figyelmet az üzletlánc, de a szuper- és hipermarketeiben feleslegessé vált, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozható termékeiket rendszeresen fel is ajánlja különböző menhelyeknek, állat- és vadasparkoknak. Így 2018-ban összesen 2,725 tonna száraz állateledellel, konzervvel, hús- és tejtermékkel, pékáruval vagy zöldséggel és gyümölccsel látta el a cégcsoport az ilyen szervezeteket.

CBA: jól állunk

A Coop után a második legnagyobb forgalmat bonyolító magyar lánc, a CBA és a Príma hálózatot üzemeltető CBA kommunikációs igazgatójától a következő, kérdéseinket csak részben érintő válaszokat kaptuk:

„Kiemelt ügyünknek tartjuk a környezet megóvását, ennek érdekében az elmúlt időszakban is számos komoly lépést tettünk meg. Az eladótérben megtalálható csomagolóanyagok között egyre nagyobb részarányban vannak jelen a papírból készültek, illetve a szintén ott kihelyezett műanyag tasakok úgynevezett grammsúlyát is jelentős mértékben csökkentettük, így azok kevésbé terhelik a környezetünket. Kísérleti jelleggel megkezdjük a tesztjét a 100%-ban biológiailag lebomló zacskóknak, mellyel a jövőben az eladótérben kihelyezett műanyagtasakokat szeretnénk kiváltani.

A kasszazónákban megtalálható táskák, szatyrok tekintetében rendkívül jól állunk, ugyanis szinte kizárólag csak szövetből, papírból vagy pedig 100%-ban biológiailag lebomló anyagból előállítottakat forgalmazunk. Zöldség-gyümölcs termékeinket sem előre csomagolva, hanem jellemzően lédig formában értékesítjük. Fontos továbbá megjegyezni, hogy üzletláncunk egységeinek túlnyomó többségében megtalálhatók az úgynevezett hagyományos pultok (csemege, sajt, tőkehús, baromfi), ahol köztudottan a termékek értékesítésekor rendkívül csekély csomagolóanyag felhasználása válik szükségessé, szemben azokkal a kereskedelmi szereplőkkel, akik kizárólag előre csomagolt termékeket árusítanak. Ez utóbbi rendkívül sok hulladék keletkezését eredményezi.”

Aldi: fenntartható textil-, kakaó- és haltermékek, eltűnő műanyag kesztyűk

A három nagy diszkontáruház (Lidl, Penny Market, Aldi) legkisebbike, az Aldi tájékoztatása szerint „jelenleg a teljes árukínálat mintegy felét magyar beszállítók biztosítják, a friss tőkehús és a tejtermékek nagy része, illetve szezonban a zöldség-gyümölcs kínálat hazai termelőktől, illetve feldolgozóktól érkezik hozzánk.”

A textilgyártás során nagy hangsúlyt fektet a cég a károsanyag-tartalomra tesztelt pamut felhasználására, a bőrrel érintkező textíliák esetében pedig a rákkeltő vagy allergiát okozó színezőanyagok mentességét garantáló Öko Tex Standard 100 igazolás kötelező. Emellett biopamut textíliákat is értékesítenek az akciós kínálatban, ami azt jelenti, hogy „a nyersanyagot teljes mértékben környezettudatos módon és toxikus növényvédő szerek, szintetikus, valamint vegyi trágya felhasználása nélkül termesztették.”

A felelősségteljes kakaótermelési folyamatok részeként a meghatározott kakaótartalmú sajátmárkás termékekhez felhasznált kakaó 2020 végéig csak fenntartható termelésű nyersanyagokból származhat. Az Aldi tagja a 2004-ben életre hívott Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) kezdeményezésnek is, ami síkra száll az olajpálmák fenntartható termelésére vonatkozó globális normák kialakításáért és ellenőrzéséért, hozzájárulva az esőerdők és a klíma védelméhez. Ennek egyik lépéseként a sajátmárkás Natur Aktiv bio termékcsalád 2019. január 1. óta teljes mértékben pálmaolajmentes. Emellett szintén ez év kezdete óta kizárólag fenntartható forrásból származó (RSPO tanúsított) pálmaolaj lehet saját márkás termékeinkben.

A halbeszerzési politikában az ökológiailag fenntartható halászat és akvakultúra támogatása hosszú távú kihívást jelent, de az Aldi célja, hogy legkésőbb 2020 végéig minden tengeri állat és halászati termék a hűtött, mélyhűtött és konzerv területekről felelősségteljesen működő halászati- és haltenyésztő üzemekből származzon. „A halat és tengeri állatokat összetevőként tartalmazó termékek (például tonhalas szendvics vagy tonhalas pizza) és az állateledel esetében igyekszünk a halalapanyag-forrás folyamatos javítására. A halkínálatunk felelős forrásra való átállása magában foglalja számunkra, hogy a termékek tanúsított halászatból (MSC) vagy tanúsított akvakultúrából (Bio, ASC és Global G.A.P.) származnak, az egyéb termékek egészséges állományból, illetve felelősségteljes tenyésztésből származnak, melyek értékelése egy nemzetközileg elismert természetvédelmi szervezet által ajánlott vagy elfogadható.”

Csomagolás tekintetében az Aldi „a kenyerek és péksütemények, a hús, a gyümölcs és a zöldség boltokba történő szállítására többnyire már most is többször használatos rekeszeket alkalmaz, a gyümölcsöket és zöldségeket – amennyiben lehetséges – csomagolásmentesen kínálja. Ezzel párhuzamosan figyelembe veszi azt is, hogy mely élelmiszereket kell megvédeni a környezeti hatásoktól, hiszen csomagolás nélkül számos termék gyorsabban romlik, így pedig az élelmiszerhulladék mennyisége nőne, ezért a vállalat egy átfogó és valóban fenntartható megoldáson dolgozik.” A többször használatos dobozokkal csak a zöldség-gyümölcs esetében egy év alatt 4000 tonnányi kartonpapírral kevesebbet vett igénybe 2018-ban, mint egy évvel korábban. 2019 eleje óta a bio banán csomagolás nélkül érkezik az üzletekbe, amely mintegy 3,5 tonnányi műanyag hulladékcsökkenést jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan a vállalat megszünteti az „Azon melegében” látványpékségeknél az egyszer használatos műanyag kesztyűk elérhetőségét is: legkésőbb 2019 végéig eltűnnek ezek a kesztyűk az üzletekből, a vásárlók a pékárukat fém fogóeszközzel vehetik majd le a pultról, ezzel mintegy 2,5 tonnával csökken az Aldi műanyag-felhasználása.

„A műanyagok felhasználását csökkentő stratégia részeként az ALDI Magyarországon még 2019-ben kivezet kínálatából számos, egyszer használatos műanyag terméket, többek között a műanyag evőeszközöket, poharakat, tányérokat és szívószálakat. Az idei grillszezonban júniustól a készlet erejéig elérhetők az Aldi kínálatában olyan eldobható evőeszközök, poharak és tányérok, amelyek megújuló alapanyagokból készültek. A műanyag fültisztító-pálcika esetében az áruházlánc már lecserélte a műanyag pálcikát alternatív anyagra, az FSC tanúsított fa pálcikával készült termék jelenleg már kapható a boltokban. Ezzel a lépéssel éves szinten körülbelül 24 tonna műanyaggal kevesebbet használunk fel. Előreláthatólag 2019 utolsó negyedévében a zöldség-gyümölcs pultnál akciós termékként többször használatos hálót fogunk vásárlóinknak kínálni, emellett folyamatosan vizsgáljuk egy biológiailag lebomló, komposztálható zacskó jövőbeni bevezetését, amellyel további lépést tennénk környezettudatos működésünk felé.”

Tavaly az Aldi is megfogalmazott törekvéseket az élelmiszerpazarlás ellen, és tovább bővítette együttműködését a Magyar Élelmiszerbankkal. Az Aldi üzleteiből összesen 789 tonna, míg központi raktárából 21,5 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el a rászorulóknak 2018-ban. „Logisztikai központunk és boltjaink például teljes áramellátását Magyarországon előállított zöldárammal biztosítjuk. Emellett klímavédelmi projektek támogatásával ellentételezzük az operatív működésünkből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ezáltal biztosítva a karbonsemleges működést. Emellett több zöld projektet is támogatunk, mint például a WWF Magyarország Life programját, amellyel az Ó-Dráva holtágában biztosítják a jobb vízellátást. Az Aldi és az E.ON együttműködésének eredményeként 123 magyarországi áruházunk parkolójában lesz elérhető töltőpont – jelenleg 80 településen működik Aldi üzlet, és a legtöbbjüknél lesz töltőoszlop. Ez összesen 360 új elektromosautó-töltőpontot jelent.”

Az Aldinak a vásárlói szokásokról is jó híre van: „Áruházláncunk tapasztalatai szerint a vásárlók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudatos vásárlásra, folyamatosan nő a kereslet a bio- és mentes termékek iránt. Az utóbbi időkben pedig kiemelt figyelmet szentelnek a vásárlók a fenntartható csomagolás és az egyszer használatos műanyag termékek témakörének.”

Tesco: élen az élelmiszerpazarlás elleni harcban

A Sparhoz hasonlóan a legnagyobb forgalmú magyarországi lánc, a Tesco is leginkább a műanyagfelhasználás és az élelmiszerpazarlás témaköreiben küldött kimerítő válaszokat, a hiper- és szupermarketeiben kapható áruk származási helyéről annyit tudtunk meg, hogy közel 800 magyar szállítóval dolgoznak együtt, és közülük mintegy 80 a sajátmárkás termékek szállításában is részt vesz.

A Tesco vállalta, hogy 2025-ig minden sajátmárkás termékének csomagolását teljesen újrahasznosíthatóvá teszi, és biztosítja, hogy az összes papír- és kartoncsomagolás 2025-ig 100%-ban fenntartható forrásból származzon. Első lépésként a csomagolóanyagok súlyát csökkentették, valamint kezdeményezték a csomagoláshoz felhasznált anyagok listájának felülvizsgálatát. „Ez magában foglalja azokat a PVC (polivinilklorid), PS (polisztirol) és PC (polikarbonát) tartalmú csomagolóanyagokat, amelyek esetében már léteznek alternatívák. A cél az, hogy a Tesco sajátmárkás termékekből ezek az anyagok teljes egészében kikerüljenek.” A tescós gyümölcsleveket és smoothie-kat már újrahasznosított és újrafelhasználható R-PET palackokban árulják.

Az áruházak működésében felhasznált műanyag és kartonpapír mennyiségének csökkentésén is dolgoznak: „A kartonpapír és a fólia visszajut a logisztikai központokba, ahol tömörítés után partnereink feldolgozzák a házon belüli újrahasznosító egységek használatával.” Így a 2018/19-es üzleti évben 62 900 tonna anyagot nyert vissza a cég. A gyümölcsöket és zöldségeket újrafelhasználható műanyag tálcákon szállítják a logisztikai központokból az áruházakba, majd visszaküldik a szállítóknak, ahol azokat újra megtöltik friss termékekkel, és végül visszakerülnek a logisztikai központba.

A cég tájékoztatása szerint a Tesco az első és mai napig az egyetlen közép-európai kiskereskedelmi vállalat, amely rendszeresen publikálja a működése során keletkezett élelmiszer-felesleggel és adományozással kapcsolatos adatait – a frissen megjelent legutóbbi jelentés itt olvasható.

A jelentés szerint a Tesco magyarországi áruházainak több mint 80 százaléka napi rendszerességgel adományoz jótékony célra élelmiszer-felesleget, és a cég 2018/19-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködve 12 százalékkal csökkentette a saját működése során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét az előző évhez képest.

„Az élelmiszermentő program keretében részt vevő Tesco áruházak munkatársai minden munkanap végén összegyűjtik és szortírozzák a már nem eladható, de emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszereket. A munkatársak alapvetően a belső pékségben sütött pékárut, zöldséget és gyümölcsöt készítik össze a rászorulók számára, és ellenőrzik ezek minőségét. Csak olyan élelmiszerek kerülhetnek átadásra, amelyek biztonságosan megehetők, vagyis nem penészesek, nem erjedtek, nem szennyezettek és semmiféle idegen anyag, íz, szag vagy kártevő nyoma sem látszik rajtuk. Jelenleg a hűtött élelmiszerek adományozásának elindítását is vizsgálják a partnerek. Az Élelmiszerbank segítségével több mint 200 szervezet (egyebek mellett családsegítők, hajléktalanszállók, anya- és gyermekotthonok) vesz át adományt naponta a Tescótól, amelyet éves szinten több mint 100.000 rászorulóhoz juttatnak el.”

Lidl: bio pékáruk, műanyag helyett papír- és fatermékek

A legnagyobb magyarországi diszkontlánc weboldalán külön menüpontban lehet tájékozódni a cég fenntarthatósági állásfoglalásairól, melyek kiterjednek a kávé, a kakaó, a halak, a tea, a cellulóz, a virágok és a pálmaolajjal készült termékek beszerzésénél figyelembe vett fenntarthatósági szempontokra. A Lidl saját táplálkozáskalauzzal is rendelkezik, amely összeállításában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével is együttműködik, és célkitűzései között többek közt az is szerepel, hogy 2025-ig 20 százalékkal csökkenti sajátmárkás termékeinek só- és cukortartalmát.

A lánc által kínált közel kétszáz biotermék között idén augusztustól a magyarországi élelmiszerbolt-hálózatok közül elsőként már helyben sütött bio pékáruk is találhatók, melyek „kizárólag természetes összetevőket tartalmaznak, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak, adalékanyagtól és színezéktől mentesek, továbbá nem tartalmaznak tartósítószert, illetve ízfokozókat sem.” A 2013-ban létrehozott „Lidl a magyar beszállítókért” program és a 2016-ban indított Beszállítói Akadémia eseménysorozat eredményeként mára több mint 300 hazai beszállító partnerrel dolgozik együtt az áruházlánc, a Lidl boltjaiban közel 60%-os a magyar termékek aránya, így összesen 2500 hazai termék közül válogathatnak a vásárlók.

Az energiatudatosság jegyében az áruházlánc többek között folyamatosan modernizálja a hűtéstechnikai berendezéseit, a mélyhűtőládákat és a friss hús hűtőket pedig környezetkímélő, LED-es világítású eszközökre cseréli. A Lidl és a Kaufman láncok tulajdonosa, a Schwarz cégcsoport 2018-ban indult REset Plastic stratégiája szerint törekszik a termékek és termékcsomagolások műanyag felhasználásának csökkentésére és az újrahasznosítási folyamatok innovációjára.

„Az Európai Bizottság műanyag stratégiájával is összhangban a Lidl Magyarország 2018 áprilisában bejelentette, hogy 2025-ig legalább 20 százalékkal csökkenti műanyag felhasználását, a saját márkás termékeik plasztik csomagolásainak újrahasznosíthatóságát pedig 100 százalékig biztosítani fogja. E szemlélet mentén az áruházlánc vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az egyszer használatos műanyag zacskók és szatyrok helyett környezetkímélőbb alternatívát kínáljon vásárlóinak” – írta a Lidl válaszában.

Az eldobható poharak, tányérok és evőeszközök persze nem tűnnek el, csak a zöldülés jegyében átalakulnak: „Az egyszer használatos műanyag termékek esetében az áruházlánc 2019 év végéig minden raktárkészletét értékesíti, majd fokozatosan átáll a környezetkímélőbb alternatívákra, így biztosítva a vásárlóközönség számára, hogy a már jól ismert és kedvelt termékeket a jövőben is megtalálják az áruházak polcain. E folyamat eredményeként április 29-től a szezonális termékkínálatunk részeként környezetbarát anyagokból készült termékeket, papírpoharakat (0.5 l-es, 0.3 l-es), papírtányérokat, természetben lebomló, cukornádból készült papír mélytányérokat és fa evőeszközöket (kés, villa, kanál) is kínálunk vásárlóink számára.”

Coop: étolaj-visszagyűjtés, elektromosautó-töltők

A legnagyobb magyar élelmiszerbolt-lánc Coop tájékoztatása szerint a cégcsoport 2500 franchise üzletében kapható áruk 85 százaléka hazai termék, a sajátmárkás termékek esetében ez az arány több mint 90 százalék. „Üzleteink kínálata döntően az országos beszerzés alapján biztosított, amit kiegészítenek az egyes régiókban, településeken egy-egy franchise partner, vagy üzletre vonatkozó helyi beszállítói/termelői együttműködések. Több példa van rá, hogy régiós együttműködésből vált országos beszállítóvá egy élelmiszergyártó” – írta a Coop válaszában.

Az üzletekben fokozatosan csökken a műanyag zacskók és szatyrok száma, a pultnál papír és vászontáskákat is árusítanak, míg a pékáruk esetében is választhatnak papírzacskókat a vásárlók. Az élelmiszerfelesleg sorsáról annyit közöltek, hogy a szavatossági dátum végéhez közeledve akciókkal támogatják a termékek eladását, a már nem értékesíthető árucikkeket pedig a szerződéses partnerek szállítják el – ezt bővebben nem fejtették ki válaszukban.

A cégcsoport az energia- és környezettudatosság iránti elkötelezettsége a bolti működést szolgáló műszaki megoldásokban (LED világítás, zárt hűtők, automatizált hűtési-fűtési rendszerek, 18 üzletben napelemes technológia) és az üzletek által kínált szolgáltatásokban is megjelenik – utóbbira példa az országban elsőként bevezetett étolaj-visszagyűjtési akció, amiért cserébe kuponokat kapnak a vásárlók. „Eddig több mint 55 000 liter használt étolajat gyűjtöttünk vissza, amely nem került környezetünkbe, élővizeinkbe” – írják. Több üzletnél elektromosautó-töltőket szereltek fel, melyek számát a technológia térhódításával párhuzamosan növelik.

Auchan

Nem válaszoltak a megkeresésünkre.

Penny Market

Nem válaszoltak a megkeresésünkre.

Reál

Nem válaszoltak a megkeresésünkre.

Ha a többi lánctól is megérkeznek a válaszok, azokkal frissítjük a cikket.