A populáció 99 százaléka kipusztult, úgy tűnik, mégis sikerül megmenteni Chile nemzeti állatát

A napokban eresztették vissza a vadonba a chilei Huilo Huilo nemzeti parkban egy pár fogságban tenyésztett chilei villásszarvast (Hippocamelus bisulcus). Ez az első eset, hogy a területen ténylegesen szabadon engednek egy párt, a parkban eddig kontrollált körülmények között tenyésztették a szarvasokat.

A száz éve még tömegesen jelen lévő állatok megmentése különösen fontos Chile számára, már csak azért is, mert a kondorkeselyű mellett ez az állat szerepel az ország címerén. A szarvasból mostanra mindössze 1500 (más becslések szerint 2500) maradt, szerepel is a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján. A legnagyobb állomány a Torres del Paine nemzeti parkban él az ország déli részén.

Fotó: Wikimedia Commons

A jámbor és vesztükre különösen ízletes állatokra a két legnagyobb veszélyt a vadászat és a legeltetés elterjedése jelentette, az igencsak megcsappant állomány örökre eltűnni látszott a Föld színéről, a chilei kormányzat ezért 2013-ban összehangolt programot indított a címerállat megmentésére. A törekvések sikeresnek bizonyultak, bár a faj jövője még korántsem biztosított: az állomány 99 százaléka kipusztult, ami csökkenti a genetikai sokszínűséget, a betelepített gímszarvasok (Cervus elaphus) pedig kiszoríthatják természetes élőhelyéről az őslakos állatot. 

A chilei villásszarvas nem kitartó futó, ha ragadozó fenyegeti, inkább megpróbál elbújni, ezért a kutyák is komoly veszélyt jelentenek rá. További problémát jelent az is, hogy a meglévő állományt egy rejtélyes betegség tizedeli: a kutatók által vizsgált állatoknál a patabántalmakkal járó kór az esetek 40 százalékában az állat elhullásával járt, ami különösen rossz hír a kisebb, elszigetelt populációkban, rendszerint völgyekben élő chilei villásszarvasok számára. 

A csodaszarvasFotó: ANDRES DIEZ/CORPORACION PUELO PA/AFP

Mérföldkő a megőrzésben

A Huilo Huilo nemzeti park szakemberei három évvel ezelőtt engedtek el a Chile északi részén fekvő parkban három hímet, hogy megnézzék, mennyire tudnak alkalmazkodni az erdős vidékhez, az állatok ugyanis a nyári időszakban eredetileg a hegyvidéket kedvelik, csak télen vonulnak le a völgyekbe. A kísérlet sikerrel kecsegtet, így most elengedték az első párt is. Fernando Vidal, a vadvédelmi program vezetője szerint ez mérföldkőnek számít a faj megőrzésében, ha elszaporodnak az állatok a parkban, az hosszabb távon akár a faj fennmaradásában is döntő lépés lehet. 

Észak-Chilében egészen a nyolcvanas évekig jelen volt a chilei villásszarvas, ekkor tűnt el a Huilo Huilo területéről. A szarvaspár szabadon eresztése egy tizenegy éve megkezdett, hosszabb távú megőrzési program újabb lépése. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.