Jónapod

Jónapunk jónapod, köszönünk a szegényapának, mosolyog rá a roppantónk, mosolyog rá az emberkénk, de szegényapa nem mosolyog miránk vissza, hanem felénk lángszórózik, mondtuk, hogy jónapunk van, úgy teszünk, mintha félnénk a tűztől, összehúzzuk magunkat, nyikorgatjuk páncélunkat, nyikorgó sikítás árad torkainkból, szegényapa boldog, diadal ül ki az arcára, mindjárt kiabálni is fog valami szép diadalmasat, mint azokban a videókban, melyikeken hős földiek égették az őseinket, a láng finoman csiklandoz, kellemesen masszíroz, odafordítjuk minden részünk, szegényapa várja, hogy szétégjünk, porrá omoljunk, porrá és hamuvá, de nem omlunk, csak az emberkénk bőre ég meg, jaj szegény emberkénk, most mi lesz veled, mi lesz veled, zokogjuk, a szegényapa diadalmas, nagyon ügyes szegényapa, ügyes erős szegényapa, ügyes erős szegényfia, az a jó, az jó, jól megcsinálta, nekünk csinálta, az a jó, az a jó, a láng is jó, a láng is finom, kellemes, simogat, borogat, jónapunk van, emberkénk bőre fáj csak, fáj fáj fáj, jajdenagyon fáj, vonaglik az emberkénk, nembaj emberkénk, gondoljunk neki, meggyógyulunk, meggyógyítunk, kitátjuk a roppantónkat, rányálazunk a fejére, rányálazunk a bőrére, jófinom nyál, gyógyíts meg, szegény bőrünk újítsd meg, emberkénk szépen meggyógyul, a bőre szépen megújul, meggyógyulunk, megújulunk, szegényapa néz bennünket, már nem kiált, már nem diadalmas, búsongós, bánatos. 

Jónapunk jónapod, mondjuk megint a  szegényapának, ne bánkódj, ne búsongj, hol a szegényanya, kérdezzük aztán, hol bujkál a szép kerekhasú szegényanya, hol van, merre van, hova dugtad, hol rejtegeted, hol van, merre van, add elő, hozd elő, ha nem adod, megtaláljuk, szegényapa nem válaszol, a lángszóróban nincsen már több nafta, elfogyott az utolsó atomig, jajdekár jajdekár, finom nafta, finom finom nafta, szegényapa megüt vele, nemfájt nemfájt köszönjük a lekvárt, énekli az emberkeszájunk, szegényapa megint megüt, nemfájt nemfájt, énekeljük, aztán arrébb toljuk, félre toljuk, bemegyünk a kapun, átbújunk a zsilipen, na hol van a szegényanya, a drága kicsi szegényanya, hol bujkál, hol rejtőzik, beleszagolunk a levegőbe, jaj de finom, jaj de jó, szegényanyaszag, szegényfiúszag, megyünk, megyünk megyünk, át a vasfalon, át a kőfalon, át a földfalon, a roppantónk erős, a kaparónk ügyes, a tágítónk kezes, úgy megyünk egyenesen a szegényanya felé, közben énekelünk, egy emberkéből két emberke lesz, egy testvérkéből két testvérke lesz, egy kettő három négy, kúszunk, mászunk, roppantunk, kaparunk és tágítunk, aztán már ott is vagyunk, ahol a szegényanya, hét lakat alá dugta a kedves ügyes szegényapa, hét lakat, hét vasfal, hét kőfal, ott van mögötte, ott kell lennie, érezzük a szagát, az emberkénk agyacskája érzi a szegényfiú agyacskáját, ott van bent a szegényanya szép kerek hasában, levágjuk a lakatokat, szétnyitjuk mind a falakat, csigabiga gyere ki, énekli az emberkénk, nagyon örül, nagyon örülünk, testvérkéje lesz, szegényfiút majd ügyesen kicsalogatjuk, kihámozgatjuk, aztán a testünkbe beleoltogatjuk, egy kettő három, te leszel a párom, összenövünk, összeforrunk, nagyobbak leszünk, szebbek, többek, okosabbak. 

Jónapunk jónapod, mondjuk a szegényanyának, ott van már a szegényanya, szép kerek a szegényhasa, kinyitjuk a roppantónkat, mutatjuk a kaparónkat, mutatjuk a tágítónkat, szegényanya ránk kiált, szegényanya ránk lő, el akar futni, el akar bújni, fussál csak, bújjál csak, mondjuk neki az emberkékkel, de hiába futsz, hiába bújsz, mert egy kettő három, fiacskád a párom, úgyis megtalálunk, úgyis utolérünk. Szegényfiú a mi párunk, jobb lesz őneki minálunk, énekeli az emberkénk, ez az igazság, ez az okosság.  

Jónapunk jónapod, mondjuk a szegényfiúnak, itt a helyed a testünkben, miénk vagy, tiénk vagy, tudjuk, hogy hallja, tudjuk, akarja. 

Jónapod jónapunk, mondjuk, jónapod jónapunk.

Dragomán György sci-fi sorozata, A fényes jövő további darabjai a Qubiten itt olvashatók.