Az orosz nacionalizmus lényege a birodalmi állam és a rendszerváltásokon átnyúló folytonosság, és ezt mi sem mutatja jobban, mint a marxizmussal sok hasonlóságot mutató műfaj, a kortárs orosz science fiction.
A gólem, az ember által létrehozott gondolkodó szolga a 16. században keletkezett, a 20. században lett belőle popkulturális ikon, és nagyon úgy tűnik, hogy korunkban valósággá válik. De mi történik, ha a gólem fellázad az ember ellen?
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
A brit védelmi minisztérium két sci-fi-írót bízott meg azzal, hogy nyolc novellában vázolják fel a jövő biztonsági kihívásait. Felvázolták.
Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnoka volt az első, aki gitározott az űrben, sikeres ismeretterjesztő könyveket írt, most pedig úgy döntött, hogy itt az ideje egy sci-fi-thrillernek. Az Apollo-gyilkosságok tobzódik a technikai részletekben, így a könyv az olvasó ízlésétől függően lehet dögunalmas és baromi izgalmas is.
Johannes Kepler tanait a korabeli tudomány kifejezett gyanakvással fogadta, így inkább fikcióként, álom formájában írta le a Holdról alkotott elképzeléseit. A halála után megjelent mű, a Somnium sokak szerint a világirodalom első sci-fije.
A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
A sci-fi és fantasy történetek kedvelt eleme az időutazás, ami a legkülönbözőbb áltechnológiai megoldásokra késztette az írókat. Ezeket a fiktív szerkezeteket rangsorolták most a Vissza a jövőbe fluxuskondenzátorától H. G. Wells cyberpunk masináján át a Skynet gigantikus időgépéig.
A legendás sci-fi-szerző több mint 500 könyvet írt, így törvényszerű, hogy egyes jóslatai valóra váltak. 1950-ben zsebszámítógépekről álmodott, 1980-ban a génszerkesztést nevezte a jövő legfontosabb technológiájának, és gyakorlatilag előrevetítette a Youtube-ot. Elkötelezett humanistaként már a nyolcvanas években sokat beszélt a klímaváltozásról.
Farkas Róbert író és grafikus a gyerekeknek szóló tudománykommunikáció egyik magyarországi úttörője. Új könyvét 12 és 10 éves recenzorokkal együtt olvastuk el: szédületes kalandokra, popkulturális utalásokra, kemény iskolakritikára és természetesen tudományos tényekre bukkantunk.
A múlt futurológusai vadnál vadabbnak tűnő ötletekkel álltak elő a jövőt illetően, és mára sok jóslatuk bejött, de vajon az is stimmel-e, hogy nagy jódolgunkban visszafejlődünk, és végül eltűnünk a föld színéről?
1,17 millió dollárért adták el Mary Shelley horrorklasszikusának első kiadását, ezzel ez a legdrágábban elkelt könyv, amit női író alkotott. Az összeg az aukciósházat is meglepte, előzőleg 2-300 ezer dollár körüli bevételt vártak tőle.
Száz éve, szeptember 12-én született Stanisław Lem író, tudós és jós, a világ sci-fi-irodalmának egyik legnagyobb alakja, a futurológus, aki ijesztően sötétnek látta a jövőt, és aki bátran szóvá merte tenni, hogy embert küldünk az űrbe, de azt nem tudjuk megoldani, hogy legyen a boltban vécépapír.
A Mars évszázadok óta foglalkoztatja a csillagászokat, a természetfilozófusokat és persze a tudományos-fantasztikus szerzőket is. A műfaj nagyágyúi közül Borroughs, Wells, Bradbury és Dick is nekifutott a bolygó ábrázolásának, de ezekből a művekből rendszerint több derült ki a Földről, mint a Marsról.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.