Az ökológiában bevett statisztikai modell segített az Oxfordi Egyetem kutatóinak abban, hogy felbecsüljék az elveszett irodalmi művek számát – ennek meghatározására eddig nem volt épkézláb módszer.
Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.
A legendás sci-fi-szerző több mint 500 könyvet írt, így törvényszerű, hogy egyes jóslatai valóra váltak. 1950-ben zsebszámítógépekről álmodott, 1980-ban a génszerkesztést nevezte a jövő legfontosabb technológiájának, és gyakorlatilag előrevetítette a Youtube-ot. Elkötelezett humanistaként már a nyolcvanas években sokat beszélt a klímaváltozásról.
Nem is olyan egyszerű a válasz, mint elsőre tűnik. Aki unja az életét, tartson velünk a filológia legmélyebb bugyraiba, derítsük fel együtt a Nagy MüncXausen-rejtélyt!
A brit színész-humorista új görögös könyve már nem hat olyan üdítően, mint a Mítosz vagy a Héroszok, de hozza a tőle elvárt színvonalat. A Trója ugyanúgy szellemes és szórakoztató, mint a korábbi kötetek, ráadásul az ember könnyebben el is tájékozódik a rengeteg esemény, görög isten, félisten és hős között, ha ilyen stílusban tálalják a Homérosz hexamatereiből ismert történetet.
Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.
Harminc éve indították az első kártérítési pereket azok a magyarok, akik állításuk szerint Tengizben, a Szovjetunió kazahsztáni földgáz- és kőolajmezőin dolgozva betegedtek meg, sokan közölük munkaképtelenné váltak vagy meghaltak. Mezei Márk új regényének egyik alapmotívuma a végóráit élő Kádár-kor egyik szimbolikus traumája.
Farkas Róbert író és grafikus a gyerekeknek szóló tudománykommunikáció egyik magyarországi úttörője. Új könyvét 12 és 10 éves recenzorokkal együtt olvastuk el: szédületes kalandokra, popkulturális utalásokra, kemény iskolakritikára és természetesen tudományos tényekre bukkantunk.
Száz éve, szeptember 12-én született Stanisław Lem író, tudós és jós, a világ sci-fi-irodalmának egyik legnagyobb alakja, a futurológus, aki ijesztően sötétnek látta a jövőt, és aki bátran szóvá merte tenni, hogy embert küldünk az űrbe, de azt nem tudjuk megoldani, hogy legyen a boltban vécépapír.
A Mars évszázadok óta foglalkoztatja a csillagászokat, a természetfilozófusokat és persze a tudományos-fantasztikus szerzőket is. A műfaj nagyágyúi közül Borroughs, Wells, Bradbury és Dick is nekifutott a bolygó ábrázolásának, de ezekből a művekből rendszerint több derült ki a Földről, mint a Marsról.
Andreas Ady, Lorenz Szabó, Desider Kosztolányi, Michael Babits, Julius Illyés, Eugen Heltai, Ernst Szép, Aaron Tamási, Ludwig Nagy vagy Franz Móra – ezeken a neveken publikálta a magyar irodalom nagyjainak írásait a német nyelvű Pester Lloyd. A makacs Móricz azonban zokon vette az átnémetesítést, és ezzel évtizedekig tartó vitát gerjesztett.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Az amerikai születésű, nagyszülei révén magyar származású költőnőt „sajátos, senki mással össze nem keverhető hangjáért” díjazták. Glück olyan neveket utasított maga mögé, mint Haruki Murakami vagy Joyce Carol Oates.
A dögkoponya felé vezető út tovább tart a megszokottnál, ma a szokásosnál is többen vannak, akik azt remélik, hogy nagyobb lesz az esélyük a sorsoláson, ha térden csúszva vagy hason kúszva teszik meg az utolsó néhány száz métert.
Horkant egyet, mint akit gyomorszájon vágtak, kiesett a kezéből az orvosi táska, imbolyogva, bizonytalanul állt, a homlokát aranyfénybe vonta a takarón átsugárzó fény. A talicskát nézte, a talicskán fekvő, embriópózban gubbasztó, fényesen sugárzó testet.
A stoppert szerettem rajta a legjobban, azt játszani, hogy elindítom, aztán gyorsan megállítom, de előtte fogadok magamban arra, hogy hány századmásodpercnél fog megállni.
Munkásságát életében alig ismerték el, viszont Stephen Kingtől a Black Sabbathig inspirálta a jövő művészeit. Nélküle nem tudnánk, mi az a Yog-Sothoth, bátrabban mernénk polipot enni, és kevesebb gyanakvással tekintenénk az enyhén békaszerű emberekre. Lehet szeretni és utálni, de az biztos, hogy máig tartó hatással volt a modern horrorra.
Aki megközelíti a munkaterület kijelölt határát, az először csak kis figyelmeztető sokkot kap a csápkábeltől a koponyája belsejébe, aztán, ha nem vált irányt, akkor mindjárt egy akkorát, hogy örülhet, ha nem folyik ki a fülén az agya.
Nem elsimítani, kiradírozni, letörölni, átalakítani. Nem eltakarni, nem elfedni becsapós ragyogással, nem meghamisítani. Azt úgy szinte bárki. Ahhoz nem kellek én. Ahhoz nem kell teremtő tudat.
Hemingwayt sokan és sokszor adtak már ki magyarul, legnagyobb íróink, köztük Örkény és Ottlik is fordították a könyveit, de eddig úgy kellett összemazsolázni a magyarul megjelent köteteket, ha az ember mindet össze akarta gyűjteni. A Búcsú a fegyverektől utoljára 1983-ban jelent meg itthon, Az öreg halász és a tenger 1992-ben. Itt az ideje újra elővenni Hemingwayt!
Nem tudom, mióta vagyok itt, a SacreCourBiotech hozott létre, nem tudom, mikor, leltári számom JJ2771, sokáig egy kiállítási tárgy voltam, tessék, nézz meg, itt egy darab a szívemből.
Az elemzés rettentő bonyolult dolog, és nem véletlenül nem értettem meg az iskolában, hogy mi az: sosem mondták el, de talán ha elmondták volna, akkor sem értettem volna – írja Kálmán László, az MTA nyelvésze, aki ennyi idő után végre megpróbálja megfejteni, mit akar a tanár, amikor elemezni kell.
Hszi Csin-ping kormányzása alatt tovább erősödik a cenzúra, ekkora országos tisztogatást évtizedek óta nem látott Kína. Az Állatfarm és az 1984 mellett képregényeket és vallásos könyveket is levettek a polcokról, Micimackó viszont újra zöld lámpát kapott.
Generációk életét határozta meg Fekete István, aki eredetileg agronómusnak készült, és úgy tudott írni a horgászatról és a vadászatról, hogy még a meggyőződéses állatvédőkben is megmozdul tőle valami.
A slam poetry után az elmúlt tíz évben újabb, a slamhez hasonlóan jelentős felháborodást kiváltó műfaj jelent meg az irodalom világában. Az instaköltészet elnevezés ugyan eredetileg a költemények instant fogyaszthatóságára utalt, de a közösségi médiában, leginkább az Instagramon terjedő műfaj egyes művelői ma már a rocksztárokéval vetekedő népszerűségnek örvendenek.
Mától elérhető az Apokrif irodalmi folyóirat ingyenes online különszáma, amelyben kortárs költők; írók, képzőművészek reflektálnak a világjárványra, a bezártságra és az izolációra.
Pontosan tudom, hogy mit érez, én Flóráról, a feleségemről szoktam ugyanilyeneket álmodni, néha azt látom, hogy elragadják, néha azt is, hogy elevenen felfalják, néha azt, hogy kettéhasítják, néha azt, hogy belökik egy páncélvonat alá.
Boccaccio óta tudjuk, hogy a járványok nemcsak pusztítani tudnak, de esztétikai természetű haszonnal is kecsegtetnek. Öt olyan vírusügyi irodalmi alkotást ajánlunk, amelyekkel el lehet ütni az időt, ha beüt a krach, és jön a karantén.
Kővári éppen a vállára emelte volna a becsomagolt, megfaragtatott karácsonyfát, amikor melléje lépett a vodkaszagú hátizsákos hajléktalan. Már a nyelve hegyén volt a sajnálomnincsidőmnincsnálampénz, de lenézett, és meglátta, hogy a férfi mezítláb van.
Milyen volt a 19. századi Pest-Buda gyermekszemmel? Milyen érzés lehetett először lóvasúton utazni, vagy a frissen megnyitott állatkertbe látogatni? Szendrey Júlia gyermekei tizenéves koruk első felében jártak, amikor pesti lakosként mindennek részesei lehettek.
Tisztelt felelős választópolgár, szeretettel köszöntjük az elöljáró-választás alkalmából. A választási törvény értelmében nekem mint a bizottság elnökének tájékoztatnom kell önt a szavazás menetéről.
A Jövő könyvtára egyelőre növendék lucfenyőkből áll Norvégiában. Száz év múlva kivágják őket, és a belőlük készült papírra nyomtatják a műveket, amik most készülnek. Már fél tucat szerző vállalkozott rá, hogy kéziratával gazdagítsa a 22. századi olvasót.
Megtanulhattam volna már, hogy minden csak egyféleképpen történhet, nem történhet másként, ami kipusztul, annak ki kell pusztulnia, ami szétég, annak szét kell égnie, hát legalább vegyük ki a részünket a pusztítás élvezetéből mi is, mert ott a jövőben már pusztítani meg irtani sincsen mit.
Kardos elvtárs, utoljára kérdezem, miért vágta le Sümegi elvtárs fejét, illetve honnan szerezte a tűzkardot?
Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy nem kellett volna másnak eladnom a halálom.
Lassan négyszáz éve jelent meg William Shakespeare műveinek első gyűjteményes kiadása. A 233 fennmaradt példány egyikét Amerikában őrzik, erről derült most ki, hogy minden valószínűség szerint John Milton írta tele sűrűn személyes megjegyzésekkel.
A legfontosabb eldöntendő kérdés továbbra is az marad, hogy vajon maguk az N7321-es aszteroida lakói túlélték-e a Föld pusztulását.
Ma száz éve, 1919. szeptember 11-én hunyt el Csáth Géza. Történetét az teszi egyedivé, hogy megindító módon ő maga tudósított saját szenvedésének pillanatairól, amelyek napról napra végigkövethetőek fennmaradt naplóiban, naplótöredékeiben.
Szakmailag felelősen napi három temetésnél többet egyszerűen nem lehet elvállalni, még kőszínházi múlttal sem, ez egyszerűen szívtelen és etikátlan, nincs az az isten, hogy huszonnégy órán belül négy teljesen különböző ember mélyen átélt gyászát át tudd engedni magadon.
Épp nyomnám a gombot, hogy elküldjem az üzenetet, amiben most már tényleg szakítok végre Andreával, amikor felvillan a csuklómon a döntnök jelzőfénye, a karomon meg végigpörög az elősokk, ez még nem fáj, ez még csak bizsereg, arra van, hogy figyelmeztessen a nagyra, amit mindjárt kapni fogok.
Nehogy azt hidd, hogy attól, hogy vegánszandálba járkálsz itt le és fel, teszel értük valamit, ha komolyan gondolnád, akkor most szépen bevernél nekem egyet, aztán bedobnál a Dunába az üvegem után, de ehhez is gyáva vagy, az a baj veletek, faimádó majmokkal, hogy be vagytok szarva, féltitek a szaros kis életeteket, azért pofáztok folyton a bolygóról.
Jónapunk jónapod, mondjuk megint a szegényapának, ne bánkódj, ne búsongj, hol a szegényanya, kérdezzük aztán, hol bujkál a szép kerekhasú szegényanya, hol van, merre van, hova dugtad, hol rejtegeted.
Az a helyzet, hogy Iggy Pop közepesen sikerült, feketén beültetett félklónja vagyok, anyám, elmondása szerint, illegálisan jutott hozzám, nagyon nem válogathatott, tizenhét éves kora előtt meg kellett szülnie az első gyerekét, ha nem akart büntetőpályára kerülni.
Megrázom magam, hogy lecsússzon rólam a köntös, odafekszem majd az ágyra Zsófia mellé, és Száládriel szárnya énrajtam is végigsimít majd.
Jelen gyors üzembe helyezési útmutató segítségével pár percen belül már a zenetörténet legjelentősebb előadóinak száz százalékosan autentikus, az eredetivel tökéletesen megegyező énekét élvezheti a nappalijában.
Azzal újította meg a kortárs irodalmat, hogy ráébresztette: megteremthető egy olyan friss költészeti nyelv, amelyben valamiképp összegződik a közvetlen és közvetett elődök egész sora. Térey János hétfőn halt meg, 48 éves volt.
A fizika nagyon unalmas, nem is figyelek oda arra, hogy Borlaibácsi miket magyaráz Zsombinak, helyette inkább a kaleidoszkópot nézegetem, azt, amelyiket még Zsombi épített apánkkal.
Csak nézte, ahogy a húszéves kisfia ott áll teljes harci díszben, vérivó koponyára festett pofával, majd kinövöd ezt is, kicsim, mint a többi hülyeséget.
Több mint hét év munkám van a tigrisekben, abban, hogy igazibbak legyenek az igaziaknál. Az utolsó feladatom volt itt a kertben, a nyugdíj előtt, bennük van minden tudásom.
Van, amikor megpróbálnak átölelni. A protokoll szerint engednem kell, de ez a gesztus többnyire a gyors kudarc előjele.