Az elmúlt 125 évben 931 férfi kapott Nobel-díjat, de vajon hány nő?
Az öszes fizikai Nobel-díjas alig több mint 2 százaléka nő, a béke-Nobeleknek viszont csaknem ötödét nő kapta.
irodalom
Anne Carson kanadai költőé a 2026-os irodalmi Nobel-díj
A líra és a próza határán lavírozó Carson az indoklás szerint „a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszédben új formákat teremtett a kortárs irodalom számára”.
Miből él a magyar szerző, ha nem úgy hívják, hogy Orbán János Dénes?
Sok más terület mellett az irodalom teljes intézményrendszerét is szétzilálta az elmúlt 16 év kulturális politikája. Hogyan lehet megélni íróként, szerzőként, ha az ember nem tagozódott be a NER-be?
„Kértem egy nagyítót, és elkezdtem kibetűzni az egyik füzetet”
Serf András irodalmár, újságíró évekig tartó áldozatos munkája nyomán most először jelentek meg Nagy Lajos 1927 és 1954 között született naplójegyzetei. Mikroadatok, események, benyomások, az egyre sötétülő korszak atmoszférája: egy sehová sem illeszthető író mindennapjai.
Jókai Mór, Wass Albert, Herczeg Ferenc: a magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött az érettségi
Szövegértési feladat és irodalmi műveltségi teszt is szerepel az idei vizsgán.
Oxford titkai belülről: barokk könyvtár, szmokingos-gyertyafényes vacsorák és Hegel a tequilapartin
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?
Jane Austen-rajongók, egyesüljetek!
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
„Ma egy stockholmi gyógyszertárban voltam. Senki sem tudta, hogy ki vagyok”
A művészeti ipar, az irodalmi ipar leszoktatott már bennünket arról, hogy úgy gondoljuk, hogy csak annak a művészetnek van értelme, ami minden pillanatában a létezésről gondolkodik. Krasznahorkai László Nobel-díja azt példázza, hogy tényleg csak annak van értelme, és annak van tétje.
Eddig ismeretlen babiloni szöveg került elő, amely alapos betekintést nyújt a város életébe
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
Dragomán György: „Sajnálom azokat a szegény érettségizőket, akik nyelvi modellek segítségével dolgozták ki a kortárs irodalmi tételeket”
Az író kétségbeesett levelet kapott egy diákjától, mert az egyik novellájának kidolgozott tétele tele volt valótlansággal – mint kiderült, ChatGPT-vel készült. Dragomán egyszerre hiányolja az AI-oktatást és a hagyományos műelemzés igényét.
Te is bozgor vagy, csak eddig nem tudtál róla
Mi lehetett száz éve a legismertebb magyar szókapcsolat Magyarországon kívül? „Jónapotkívánok”? „Egészségedre”? Hát lófaszt. Sőt: lófaszt, bazmeg – írja Petneházi Gábor, az Innsbrucki Egyetem neolatin filológusa.
Kereken 180 éve jelent meg Poe mesterműve, A holló, ami majdnem papagáj lett
A vers a költő nevét egész Amerikában ismertté tette, igaz, a hirtelen jött hírnév gyümölcseit már nem nagyon tudta kiélvezni, pláne készpénzre váltani.
Így hiúsult meg Petőfi esküvője a korszak egyik legnépszerűbb színésznőjével, Prielle Kornéliával
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Ma már egyetlen könyvet is alig lehet elolvastatni a magyar szakos diákokkal, nemhogy tízet
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Dél-koreai írónőnek ítélték oda az idei irodalmi Nobelt
Han Kang Szöulban fogadta az Akadémia hívását, a közvetítés szerint épp egy teljesen átlagos napja volt.