Jókai Mór, Wass Albert, Herczeg Ferenc: a magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött az érettségi
Szövegértési feladat és irodalmi műveltségi teszt is szerepel az idei vizsgán.
Szövegértési feladat és irodalmi műveltségi teszt is szerepel az idei vizsgán.
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?
250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született a Büszkeség és balítélet szerzője, aki 41 évig élt és mindössze hat könyvet írt, de kultusza erősebb, mint valaha.
A művészeti ipar, az irodalmi ipar leszoktatott már bennünket arról, hogy úgy gondoljuk, hogy csak annak a művészetnek van értelme, ami minden pillanatában a létezésről gondolkodik. Krasznahorkai László Nobel-díja azt példázza, hogy tényleg csak annak van értelme, és annak van tétje.
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
Az író kétségbeesett levelet kapott egy diákjától, mert az egyik novellájának kidolgozott tétele tele volt valótlansággal – mint kiderült, ChatGPT-vel készült. Dragomán egyszerre hiányolja az AI-oktatást és a hagyományos műelemzés igényét.
Mi lehetett száz éve a legismertebb magyar szókapcsolat Magyarországon kívül? „Jónapotkívánok”? „Egészségedre”? Hát lófaszt. Sőt: lófaszt, bazmeg – írja Petneházi Gábor, az Innsbrucki Egyetem neolatin filológusa.
A vers a költő nevét egész Amerikában ismertté tette, igaz, a hirtelen jött hírnév gyümölcseit már nem nagyon tudta kiélvezni, pláne készpénzre váltani.
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Még az elit egyetemeken is siralmas a helyzet a fiatalok olvasási szokásait tekintve, de mit várunk, ha a tanárok nem haladnak a korral, ha még mindig az Egri csillagokat kell lenyomni a diákok torkán, és ha a kötelezők listája alig változott 1978 óta? Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárával beszélgettünk.
Han Kang Szöulban fogadta az Akadémia hívását, a közvetítés szerint épp egy teljesen átlagos napja volt.
Szántó T. Gábor fiktív elemekkel tarkított életrajzi regénye eddig legfeljebb szűk körben ismert tényekkel is megismerteti az olvasót: Gonda börtönévéről, az MSZMP-re gyakorolt hatásáról vagy épp a nagy női testek iránti vonzalmáról eddig keveset tudhattunk.
Önmagunk szabadságát megismerni, kivívni és megvalósítani csak szenvedély, és nem a közhelyhalmazokat köröztető észszerű diskurzusok által által vagyunk képesek – írja Tóth Olivér István filozófus Kemény Lili regényéről, a Nemről.
Két, eddig csak töredékesen ismert Euripidész-dráma újabb részleteit találták meg kutatók egy egyiptomi papiruszon. A három legnagyobb ókori drámaíró egyike máig ható, és a színházak által gyakran játszott darabokat hagyott hátra.
Egy német irodalmi díj ügyétől hangos a magyar közösségi média. Rasszizmus és szexizmus azért nem Nádas Pétert díjazni, mert éppenséggel fehér férfi? Nem inkább a művel kellene foglalkozni? Na és mit mond a szociológia a kisebbségiek díjazásáról?