Az ivóvíz is tele van műanyaggal, de azt még nem tudjuk, hogy ez baj-e

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a mikroműanyag egészségre gyakorolt hatását vizsgálta friss kutatásában. Az eredmény felemás: nem állítják, hogy a műanyagfogyasztás a jelenlegi mértékben komoly egészségügyi kockázatot jelentene, de úgy néz ki, hogy jót sem tesz az embernek. 

Eddig körülbelül ötven kutatás foglalkozott a mikroműanyagok jelenlétével az ivóvízben, de méréseik és módszertanuk eltért, így nehéz felmérni, hogy pontosan mennyi műanyagot fogyasztunk. Az biztosnak tűnik, hogy bár a csapvízben is vannak mikro- és nanoműanyagok, azok, akik palackozott vizet fogyasztanak, kétszer annyi műanyagot vesznek magukhoz, mint a csapvíz hívei. A WWF kutatása szerint ha az ember kizárólag palackozott vizet iszik, évente körülbelül kilencvenezer műanyagrészecskét juttat a szervezetébe. 

Mindent összevetve egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot eszik-iszik egy évben, és a WHO mostani jelentése szerint ez még nem jár bizonyítható egészségügyi kockázattal.

Richard Lampitt, a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ vezetője egy korábbi kutatás alapján kiemelte, hogy a témában a definíció hiánya tovább fokozza a zűrzavart. Arról már konszenzus született, hogy az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezik mikroműanyagnak, a nanoműanyagok pontos kategorizálása azonban még várat magára. Ez akkor okozhat komolyabb problémákat, ha az egészen apró részecskéket a kutatások figyelmen kívül hagyják – ezért is valószínű, hogy az évi negyedkilós becslés nem egészen pontos, és valójában ennél jóval több műanyagot juttatunk a szervezetünkbe. 

Alastair Grant, a Kelet-Angliai Egyetem ökológusa szerint semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy a műanyagfogyasztásnak egészségkárosító hatása lenne, igaz, a nanoműanyagok már utat találnak az emberi szövetekbe is, ahol gyulladást idézhetnek elő.

Még nem kell aggódni, kutatni kell

Maria Neira, a WHO környezeti és szociális részlegének igazgatója szerint a mostani kutatásból az már teljesen világos, hogy további vizsgálatokra van szükség, mert még ha nem is jelent kifejezett kockázatot az ivóvíz műanyag-szennyezettsége, az sem derült ki, hogy ártalmatlan lenne a fogyasztása. 

Bár a hírek elsőre riasztónak hangzanak, nem mindenki tartja őket annak: Andrew Mayes brit kémikus szerint az már magában is jó hír, hogy nincsen szó közvetlen veszélyről, így azok, akik eddig aggódtak az ivóvíz műanyagtartalma miatt, most fellélegezhetnek. 

Az, hogy az Antarktisztól az ember beléig minden tele van mikroműanyaggal, azt is jelenti, hogy ezt a mennyiséget egyszerűen nem lehet eltüntetni a Földről, bár az ivóvíz tisztításakor a műanyag 90 százalékát ki lehet szűrni – ezért is fontos, hogy innentől kezdve a forrásánál kell megfékezni a műanyagszennyezést. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: