A Természetvédelmi Világalap (WWF) és az ausztrál Newcastle-i Egyetem közös kutatása szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi fogyasztásáról készült jelentés szerint az ételekkel és italokkal átlagosan 2000 apró műanyagdarab kerül az ember szervezetébe, ami éves szinten több mint 250 gramm műanyagot jelent.

Az 52 tanulmány alapján készült átfogó elemzés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe – ebbe beletartozik a palackozott víz is. A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például több mint kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Európában a legkisebb a csapvíz műanyagszennyezettsége, itt 500 milliliterenként 1,9 (100 mikrométernél nagyobb) műanyagdarabot tartalmaz az ivóvíz, míg a legszennyezettebb régióban, az Egyesült Államokban 4,8-at.

Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza. A műanyagszennyezésnek ráadásul gazdasági következményei is vannak: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ezt évi 8 milliárd dollárra becsüli.

A mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival már számos kutatás foglalkozik, de az emberekre gyakorolt hatásait még mindig nem térképezték fel eléggé – egyedül azt tudni, hogy a mikroműanyagok belélegzése a légutak gyulladását eredményezheti. A tengeri állatoknál viszont már kimutatták, hogy az emésztő- és légzőrendszerükben talált, magas koncentrációjú mikroműanyag jelenléte korai halálozáshoz vezet. Laboratóriumi kísérletekben pedig azt is bizonyították, hogy az ember tüdejére, májára és agyára is mérgező hatással vannak az apró műanyagdarabok.

A magyar folyókban is túlteng a mikroműanyag

Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A WESSLING Hungary és partnerei által 2018-ban indított, Parányi Plasztiktalány elnevezésű projekt során a Duna, a PET Kupával való együttműködésben a Tisza, valamint az Ipoly és a Rába mikroműanyag-szennyezettségét is megmérték.

A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.

A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

„Akár a tengerekben úszó 150 millió tonna műanyagot nézzük, akár a mikroműanyag-szennyezettségben rekordot döntő Földközi-tengert vagy a hazai folyók szennyezettségét, a lényeg ugyanaz: a műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása. Megoldásához mindannyiunkra szükség van - innovatív alternatívák kellenek a helyettesítésére, a felhasznált műanyagok mennyiségét komoly szabályozásokkal kell csökkentenünk, megfelelő hulladékkezeléssel meg kell akadályoznunk, hogy a műanyagok a természetbe jussanak, valamint az újrahasznosítás arányának növelésére kell törekednünk. Ebben a vállalatoknak, kormányoknak és a fogyasztóknak is komoly szerepe van”

– írja a WWF közleménye.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Napi 21 millió mikroműanyag-szemcse úszik le a Rábán – felmérték a Duna mellékfolyóit

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. június 28.

A legparányibb mikroszemcséket is képes kiszűrni az a magyar szűrőrendszer, amellyel a Duna mellékfolyóiban lebegő műanyag mennyiségét mérik június óta. A szennyezés összetétele változatos, a Rábán például jól látszik, hogy iparterületeken folyik át.

Viszlát, fülpálcika és szívószál, megszavazták a műanyagtilalmat az EU-ban

Qubit.hu gazdaság 2019. március 28.

Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán azt az indítványt, amely 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagból készült tárgyak egy részét. A beterjesztő szerint az intézkedéscsomag a tengeri hulladéktípusok 70 százalékával leszámol.

Hiába folyik szinte ingyen a csapból, úgy isszuk a méregdrága palackozott vizet, mintha nem lenne holnap

Bodnár Zsolt gazdaság 2018. január 16.

A palackozott vizeket sokan a kapitalizmus paródiájának tartják, évente mégis 391 milliárd liternyit adnak el belőlük. Ki gondolta volna, hogy a 0,33 literes, 28 ezer forintos gleccserolvasztmány semmivel sem jobb, mint egy pohár csapvíz?

2050-re minden tengeri madárfaj fő tápláléka a műanyag lesz

Schubert Kornél tudomány 2018. május 18.

Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.