Az USA megszenvedte az idei nyarat: a legmagasabb fokú aszályhelyzet nyolc államot érintett. Amellett, hogy a szárazság elképesztő mezőgazdasági károkat okoz, az ivóvíz- és az energiaellátást is veszélyezteti.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
Az utolsó utáni pillanatban, szakmai egyeztetés nélkül került be a kedden elfogadott törvényjavaslatba az a módosítás, amely sürgősségi eljárásban törölné el a magánkutak kötelező engedélyeztetését, és gyakorlatilag megtiltaná a hatóságoknak azok ellenőrzését is. A módosítás a WWF szerint az ivóvízbázisaink minőségét is veszélyeztetheti.
A Kumulus–1 nevű készülék külső áramforrás és további vízfelhasználás szüksége nélkül képes tiszta vizet előállítani, ami emberek milliárdjainak jelenthetne segítséget az egyre gyakoribb vízválságos időszakokban.
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Az Alphabet kísérleti műhelye, az X prototípusa néhány napelem és ventilátor segítségével lecsapolja a légköri levegő nedvességtartalmát, és így egy nap alatt 3,6 liter tiszta ivóvizet tud létrehozni szinte a semmiből. A szokásoktól eltérően, a vízválságra való tekintettel nyilvánosságra is hozták a készülék előállításához szükséges szoftveres és hardveres adatokat.
Ebből 620 ezren Budapesten, ahol az 1945 előtt épült, kiemelten kockázatos házak elavult belső ivóvízhálózata rontja a statisztikát. A gyerekekre és a várandósokra különösen veszélyes ólmos víz ellen a fogyasztó ivóvíztisztító berendezéssel, az épület tulajdonosa a vezetékek és szerelvények felújításával védekezhet.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.
A magyar vízközműszövetség szerint az itthoni ivóvíz 96 százaléka felszín alatti vízbázisokból származik, így nem is kerülhet bele műanyag – igaz, olyan friss jelenségről van szó, hogy még nincsenek egzakt mérési módszerek, amelyekkel pontosan nyomon lehetne követni a mikroműanyag-tartalmat.
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
Többek közt a gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat is kiiktatná a vízből a zöld technológiával előállítható berendezés, amelynek novemberre készülhet el a prototípusa.
Budapesten szinte a teljes belvárosban magas az ólomkockázat a házi vízhálózatban, de országszerte rosszabb a helyzet annál, amit a magyar vízminőségi dicsjelentések sugallnak.
Az MTA oldalán ismét megjelent a népegészségügyi központ dicshimnusza a kifogástalan magyar ivóvízről, de a csapoknál mért szennyezettség és az EU jelentései mást mutatnak.
A vízmű csak a fogyasztóhelyig felel az ivóvíz minőségéért, pedig az épületekben kezdődnek igazán a problémák. Hiába tudnak évek óta az ólomszennyezésről, mindig fontosabb volt a magyar víz dicsősége, mint a lakosság tájékoztatása.
Ezt maga a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője mondta ki egy londoni vízkonferencián.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
A 6500 milliárd dolláros vagyont kezelő befektetői csoport arra szólította fel a gyorséttermeket, hogy márciusig tervezzék meg és hozzák nyilvánosságra, hogyan tudják fenntarthatóbbá tenni működésüket. A húsról azért nem akarják lenevelni a fogyasztókat.