Licsilé

Nézzél csak, parasztkám, igen, jól látod, igen, tényleg műanyagból iszom a nádcukrozott chilei borbogyós licsilevet, fogadok, minden kortynak nagyobb a szén-dioxid-lábnyoma, mint a te egész havi fogyasztásod, de ne fossál, benne van az árban a kompenzáció, húszezer egy negyed liter, ebből kijön mittudoménhány facsemete, úgyhogy befoghatod, ráadásul ez nem ilyen szar könnyített Petl, vagy mi a tököm, ez jó vastag polikarbonát, megvenni is hatezerbe fájna, ha fájna, csak hát nem fáj, mert ugye van pénze annak, aki el nem issza, jó vicc, ezt pont én mondom, és most szépen eldobom, és nem is a kukába, mert nem szorulok rá, hanem mindjárt egyenesen becseszem a Dunába innen a hídról, tudod, azért mennyi a büntetés? Megmondom, száznegyvenhétezer, fizetem is zsebből, vagyis vonódik is le az akkomról, és ki nem szarja le, van ott még, ahonnan ez jött, pofázhatsz nekem a szegény bálnákról, meg a tököm tudja milyen bogarakról, hogy kipusztulnak, de nehogy azt hidd, hogy attól, hogy vegánszandálba járkálsz itt le és fel, teszel értük valamit, ha komolyan gondolnád, akkor most szépen bevernél nekem egyet, aztán bedobnál a Dunába az üvegem után, de ehhez is gyáva vagy, az a baj veletek, faimádó majmokkal, hogy be vagytok szarva, féltitek a szaros kis életeteket, azért pofáztok folyton a bolygóról, pofázni könnyű, még azzal is többet teszek a bolygóér bazmeg, hogy beülök a terepjárómba és csapatok egy rendeset, a benzin már le van finomítva, úgyhogy valakinek el kell égetni, minden literen van egy ezres környezetadó, számold ki, baszkikám, hány négyzetméter őserdőt mentek meg azzal, ha lezúzok Korcsulára, te tekerhetsz izomból a megújuló bambuszbringádon, elmondom, hogy azzal hány fát mentesz meg azokból a szegény drága fákból, nullát, bazmeg, nullát, az olaj, az jön a földből, akkor is, ha te nem kérsz belőle, meresszed csak a szemed, meg pofázzál, hogy nem így van, akkor mi a szarért nem adjátok össze a pénzt, és fizetitek ki azt, hogy benne hagyjuk a földben az olajat, azt kéne megértsed, hogy ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács, megtehetjük, hát meg is tesszük, megehetjük, hát meg is esszük, felgyújthatjuk, hát fel is gyújtjuk, hazudd csak magadnak nyugodtan, hogy elég, ami van, nem kell több, mert boldog vagy azzal is, de ezt csak azért mondod, mert nem tudod elvenni, ami jár, mindig is egy gyáva fos voltál, most is csak nézel, mint valami faszparaszt, mint valami csóró neandervölgyi, azok is mekkora környezetvédők lehettek, aztán hol vannak most, megmondom bazmeg, a múzeumba a csontszobába, ott, ez a fejlődés, ha szét kell cseszni a bolygót ahhoz, hogy új határokat nyissunk, akkor bazmeg szétcsesszük, minél előbb túlleszünk rajta, annál jobb, olvadjanak csak azok a kurva gleccserek, a szarnak fog hiányozni a selfjég, jegesmedvéket meg majd néz videón, aki arra gerjed, van elég természetfilm, nézheted a lassításban rohanó gepárdokat, az a példány, ami annyira lenyűgözött, már garantáltan úgyis rég megdöglött, szóval bőgjél csak nyugodtan, mert vadon, természetes környezetében úgyse látnál gepárdot, te nem akarnál oda elutazni, ahol a gepárdok vadon élnek, mert biciklivel kicsit messze esik, szóval nem tökmindegy neked, hogy kihalnak-e a gepárdok vagy a zuzmófaló prüntyögő petymegek, megmondom, de, tökmindegy, csak azért a környezetért aggódsz olyan jajdenagyon, hogy ne a saját elcseszett életedért kelljen olyan jajdenagyon aggódjál, könnyebb a bolygót siratni, mint a saját balfaszságod, hogy semmit se értél el az életben, ha te is magadra gondolnál, úgy, ahogy én, akkor tennél is valamit a bolygóért, ha kiszámolnám, hogy mennyit adózok, és az adómból mennyi költök a drágalátos bolygó egészségére, akkor elájulnál, fogadok, hogy ezerszer annyit, mint te, az ilyenek, mint te, még csak nem is fogyasztanak, direkt köpnek arra, hogy pörgessék a gazdaságot, te is mikor vettél utoljára tévét, na ugye, erről van szó, tőlem visszamehetsz majomnak az őserődbe, és lesütheti a nap a bőrt a seggedről, de azalatt én majd tovább iszogatom a világ túlsó felén termett finom borocskámat a te egészségedre is. 

Illusztráció: Tóth Róbert Jónás / qubit.hu

Na mi lesz, balfaszkám, sikerült eléggé felcsesszelek, megpróbálsz akkor becseszni engem is az üvegem után a Dunába? Vagy mégse vagy akkora környezetvédő? Gondoltam, parasztkám, gondoltam.

Dragomán György sci-fi sorozata, A fényes jövő további darabjai a Qubiten itt olvashatók.