Szokatlan elnöki portrék kerültek elő Jeffrey Epstein lakásából
Petrina Ryan-Kleid New Yorkban élő ausztrál festőnő neve egycsapásra vált közismertté: most került nyilvánosságra, hogy hét éve készült, Bill Clinton amerikai elnököt ábrázoló festménye a pedofíliával vádolt és néhány napja némileg rejtélyes körülmények között a börtönben elhunyt multimilliárdos Jeffrey Epstein lakását díszítette.
Ha egy egyszerű Clinton-portréról lenne szó, nem kavart volna különösebb hullámokat, ez a festmény azonban egyértelműen a Monica Lewinsky-afférra emlékeztető kék színű női ruhában, tűsarkú cipőben ábrázolja a fotelben, lábát a karfán átvetve pihenő volt elnököt. És talán még ez sem lett volna elég ahhoz, hogy a média felkapja a témát, ha a napokban nem derült volna ki, hogy a festmény utolsó tulajdonosa Jeffrey Epstein volt, s az ő New York-i, meglehetősen extravagáns módon berendezett lakásának falán bármelyik vendége megcsodálhatta azt. Fenti tényből azonnal konspirációs elméletek tucatjai születtek, tekintve, hogy Epstein jó kapcsolatokat ápolt Clintonnal – csakúgy, mint Donald Trump jelenlegi elnökkel –, és rejtélyes halála egyes feltételezések szerint Clintonéknak állhatott érdekében. Trump persze rögtön kéjjel osztotta meg ezt a feltételezést a közösségi médiában – miközben mások szerint akár neki is fűződhetett érdeke a milliárdos hivatalosan öngyilkosságként elkönyvelt halálához.
Az elméletgyártók valószínűleg csalódottan veszik tudomásul, hogy a kép története, amit most annak ugyancsak meglepett alkotója tárt a nyilvánosság elé, meglehetősen hétköznapi. Ryan-Kleid a New York-i Academy of Art-on szerezte diplomáját, ahol 2012-ben a mesteriskola diákja volt, és diplomakiállítása részeként festett egy-egy szatirikus képet Bill Clinton és George W. Bush elnökökről. A Clinton-képről már szóltunk; Busht a művész törökülésben, papírrepülővel a kezében ábrázolja, előtte egy építőjátéknak a leomlott World Trade Centerre utaló elemeivel. A művész hangsúlyozza, hogy képei, bár azok az ellenzéki pártok stílusában ábrázolják az elnököket, nem jelentenek részéről politikai állásfoglalást; ausztrálként nem gondolja úgy, hogy ez lenne a dolga. „Egy naiv, frissen az Egyesült Államokba érkezett ember szemével festettem ezeket a portrékat – mondta –, egyszerű iskolai munkákként készültek, és azokat a témákat jelenítik meg, amelyekkel a két elnök kapcsán naponta bombáztak minket.”
Clinton esetében ez a Lewinsky-affér volt, Bush esetében pedig a szeptember 11-i terrortámadás ürügyként felhasználása az Irak elleni háborúhoz. A képeket a 2012-es jótékonysági Tribeca bálon lehetett megvásárolni, és a Clintont ábrázoló munka el is kelt, a művész tudomása szerint 1300 dollárért. Ryan-Kleid nem tudja, ki volt a vásárló – mint ahogyan nem ismeri más művei tulajdonosainak nagy részét sem. Az sem világos, hogy a 2012-es vevő már maga Epstein volt-e, vagy a kép később került a tulajdonába. A festőnő fotókkal is igazolta az általa elmondottakat, többek között olyan, a bálon készült felvétellel, ahol a két elnöki portré társaságában látható. Jelentkezett közben, és fotót is megosztott a nyilvánossággal az a Christophe Nayel nevű francia férfi, aki 2001 óta modellként dolgozott az akadémián, és a Clinton-portréhoz is modellt ült. „Abszolút élvezetesnek” nevezte a művésszel folytatott együttműködését, és megjegyezte, hogy több ismerőse felismerni vélte a lábát a Clinton-portrén.
Ryan-Kleid tanulmányainak befejezése után egy ideig Jeff Koons számtalan asszisztensének egyikeként dolgozott, jelenleg pedig New York-i művészek marketingjével foglalkozik a közösségi médiában. Saját művei eddig nem hozták meg számára a vágyott hírnevet – a nevét most mindenesetre megismerte a világ. Külön érdekesség, hogy a Bill Clintont ábrázoló festményt nyomat formájában bárki megvásárolhatta, s ha a készlet nem fogyott még ki, megvásárolhatja ma is a Saatchi Art honlapján; a printek ára 40 dollárról indul. A művész tudomása szerint eddig 100-150 darab kelt el belőlük – szinte valamennyi az Epstein-ügy kirobbanása óta. Ryan-Kleid a bevétel kisebbik részét kapja meg, s mint elmondta, még nem tudja, megtartja-e a pénzt, vagy valamilyen jótékony célra ajánlja fel.
Miután kiderült, hogy a festmény felfedezéséből és az eddigi tulajdonos kilétének kitudódásából aligha lehet tőkét kovácsolni Clintonnal szemben, így a politika és a média érdeklődése várhatóan gyorsan lanyhulni fog. Az idő majd eldönti, hogy a váratlan reklámhoz jutott művész profitál-e a gyorsan jött ismertségből.
Az írás eredetileg az Artportalon jelent meg augusztus 21-én.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: