Nem, az Amazonas nem a Föld tüdeje, és nem is a klímaváltozás miatt ég
Az amazóniai esőerdő pusztulásának drámai képei futótűzként terjednek az interneten, a közösségi oldalakon adománygyűjtő akciók indultak az oltási munkálatok megsegítésére, hódít a #PrayForAmazonia hashtag, és még a G7 csúcson is központi téma lett a szuperlatívuszokban tálalt pusztulás.
Mivel sokáig nem voltak elég látványos hivatalos fotók a hírekben is későn megjelent amazóniai erdőtűzről, a Twitteren és az Instagramon olyan ökológiai szakemberek által megosztott képek kezdtek terjedni a katasztrófáról, mint Madonna, Cristiano Ronaldo, Ferenc pápa vagy Leonardo DiCaprio – utóbbi egyébként 5 millió dollárral segítette a helyi tűzoltók munkáját, ami a negyede annak, mint amennyit a világ vezetői szántak a problémára.
Az egyik ilyen fotót maga az idei G7-házigazda, Emmanuel Macron francia elnök is megosztotta, tweetjében pedig ezt írta: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát termeli – lángokban áll.”
Macron posztja lehet, hogy jó szándékú, csak épp a fotó több mint 15 éve készült, a Föld tüdeje hasonlatnak nincs értelme, a 20 százalékos adat pedig hülyeség.
Kalifornia, Szibéria ≠ Amazónia
A fotókról csak néhány szó, mert ez aztán tényleg nem a legnagyobb probléma, még ha az illusztrációk gondos kiválasztása igenis fontos egy, a populizmus ellen küzdő környezetben.
A Macron és DiCaprio által megosztott képről (itt 58,4 ezer retweet, ott 3,8 millió lájk) a Mother Jones írta meg, hogy egy megvásárolható stock fotó, amelynek készítési dátuma ugyan nem ismert, de az igen, hogy egy Loren McIntyre nevű fotós műve, aki 2003-ban halt meg.
A leggyakrabban megosztott képek ezen kívül egy 2013-as kaliforniai erdőtüzet és az Amazonas 1989-es égését ábrázolják, Kendall Jenner modell pedig legalább egy idén augusztusban készült légi felvételt osztott meg a 28 millió követőjével, de azon is egy szibériai futótűz látható.
Nem a Föld tüdeje
Macron persze nem magától találta ki a 20 százalékos adatot. A New York Times még az egyes tévhiteket eloszlató cikkében is leírta a következő bekezdést: „Az Amazonasra gyakran hivatkoznak úgy, mint a Föld tüdeje, mivel hatalmas erdői oxigént bocsátanak ki, és szén-dioxidot tárolnak, ami a globális felmelegedést előidéző üvegházhatású gáz Ha elég esőerdő kipusztul, amit már nem lehet visszatelepíteni, a terület szavannává válik, ami nem képes annyi szén tárolására, vagyis a bolygó tüdőkapacitása csökken.”
„Ez baromság. Nincs semmilyen tudományos alapja. Az Amazonas rengeteg oxigént termel, de azt fel is használja a növények légzése során” – ezt pedig már a világ egyik vezető Amazonas-kutatója, az Earth Innovation Institute elnöke, Dan Nepstad mondta a környezetvédelmi témákról író Michael Shellenbergernek, aki a Forbes felületén jelentette meg cikkét.
„Az a gyakran ismételt állítás, hogy az amazóniai esőerdő a bolygó oxigénjének 20 százalékát termeli, egy félreértésen alapul. Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre” – írja eggyel visszafogottabb hangnemben Scott Denning, a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója a Conversation oldalán.
A levegő oxigéntartalmának legnagyobb részét a növények termelik fotoszintézissel, és körülbelül ennek harmada történik a trópusi erdőkben, vagyis például az Amazonasban. Ennek viszont szinte a teljes egészét fel is élik az erdők, amelynek élőlényei – meglepetés! – az emberhez hasonlóan ugyancsak fogyasztanak oxigént, ráadásul este is, amikor a fotoszintézis szinte teljesen leáll. Az erdők és a földi növényzet nettó oxigéntermelése így a nullához közelít.
Az oxigén termelése és fogyasztása így gyakorlatilag fedi egymást, viszont az a 0,0001 százaléknyi oxigén, ami eljut a légkörig, pont elég arra, hogy évmilliók alatt összegyűljön belőle annyi, ami most a légkör 21 százalékát teszi ki, és amit ma vígan felélhetnek a Föld élőlényei.
Denning szerint ha most a Föld összes szerves anyagát elégetnénk, az a bolygó oxigénkészletének kevesebb mint 1 százalékát élné fel. A levegőért így nem érdemes aggódni, és ahogy a kutató mondja: „az a tény, hogy az erdőirtás ilyen szintű fellendülése a Föld egyik legnagyobb biodiverzitásban és szénben gazdag táját fenyegeti, önmagában elég ahhoz, hogy meg akarjuk menteni.”
Nem a klíma okozta, hanem az ember
Bár a mai fokozott klímaválságban nehéz nem a klímaváltozáshoz visszavezetni az egyes természeti katasztrófákat, fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi médiában hangoztatott tévhitek ellenére az Amazonas lángolásában ez pont nem játszott szerepet.
A klímaváltozás ugyanakkor később még ronthat a helyzeten, hiszen az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szén felszabadításával nagy mennyiségben kerül üvegházhatású szén-dioxid a légkörbe, valamint szárazabb környezetben gyorsabban terjed és forróbban ég a tűz. Ezt támasztják alá a NASA adatai is, amelyek szerint augusztus közepéig hiába volt a 2012–2018-as átlag alatt a brazíliai, perui és bolíviai erdőtüzek száma, az elmúlt két hétben a gyors terjedés miatt jelentősen megugrott.
Az erdőtűz fő oka azonban a szándékos erdőirtás: leginkább az újabb megművelhető területekre vágyó marhatenyésztők és szójatermesztők kedvéért égetik fel a növényzetet, hogy tovább dübörögjön az Amazonas országainak mezőgazdasága. A fokozódó erdőirtások egyébként globális veszélyt jelentenek: csak 2018-ban egy Belgium méretű területet, 3,6 millió hektárnyi esőerdőt veszített el a Föld.
Brazíliában, amelynek területén az Amazonas 60 százaléka található, a tavaly elnöknek választott Jair Bolsonaro idén jelentősen visszaszorította az illegális fakitermelés, állattenyésztés és bányászat ellen küzdő környezetvédők lehetőségeit, és kijelentette, hogy az ország védett területei akadályozzák a gazdasági növekedést. Az ország az év első felében körülbelül 3445 négyzetkilométernyi erdős területet vesztett, ami 39 százalékkal több, mint 2018 első hat hónapjában.
Az amazóniai esőerdő több mint 2,5 millió állat- és közel félmillió növényfajnak, valamint több száz, együttesen akár 20 milliós lélekszámú őslakos közösségnek ad otthont.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
