Arányaiban a magyar állam költi a legtöbbet sportra az EU-ban
A magyar kormány költi az állami büdzsé legmagasabb százalékát sportra és rekreációra az egész Európai Unióban – derült ki a legfrissebb, 2017-es Eurostat adatok feldolgozásából. Magyarország kormánya a teljes állami költségvetés 2,5 százalékát költi sportra, míg az ezüstérmes Észtországban ez az arány nem éri el a másfél százalékot, a bronzérmes Luxemburgban pedig alig több 1 százaléknál. A sereghajtó Horvátországban, Egyesült Királyságban és Szlovákiában az állami büdzsé sportra és rekreációra fordított aránya fél százalék alatt marad.
A magyaroknak a forintosított, illetve az eurósított összegek miatt sincs mit szégyenkezniük: Magyarországon az egy főre jutó sport- és rekreációs költség 150 euró. Ennél csak Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Finnországban, Svédországban és Luxemburgban költenek többet egy lakos fejében a mozgásra. Máltán és Litvániában ezzel szemben az egy főre jutó magyar költségeknek csak az ötödét, Bulgáriában és Horvátországban pedig alig a tizedét költik sportra és rekreációra.
Nem tömegsportra megy
Az már valamivel korábbi adatsorokból kiderült, hogy mindez hogyan térül meg az egyes tagországokban. Mint arról idén márciusban írtunk, Magyarországon az Eurostat 2017-es, vagyis a költési adatokkal azonos évben végzett kérdőíves felmérés alapján a válaszadóknak kevesebb mint a fele, 49,8 százaléka sportol valamit a szabadidejében. Ezzel hátulról a harmadikak vagyunk a tagállamok sorában, hajszálnyira lemaradva Ciprustól, ahol 49,6 százalék a testmozgással nem foglalkozók aránya.
Az átlaglakosság szabadidős mozgása viszonylatában a románok vezetik a mezőnyt, a tagállamok listáját az aktívak elsöprő, 96 százalékos arányával, amivel magabiztosan előzik a 90+os liga másik két tagját, Dániát és Hollandiát. (Mint az Eurostat megjegyzi, Szlovákia, Észtország, az Egyesült Királyság és Litvánia számait nem ismertetik az összegző grafikonban, mert az adatok nem eléggé megbízhatóak.)
Kapcsolódó cikk a Qubiten:
