Öt európai startup, ami már a közeljövőben megváltoztathatja a mindennapokat
Ahogy azt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ágának brüsszeli konferenciájáról írt beszámolónkban is kifejtettük, az európai techcégek – legyen szó óriásvállalatokról vagy startupokról – jócskán le vannak maradva az amerikai és ázsiai társaikkal szemben. Az Európai Unió vonatkozó szervei viszont már ébredeznek, és mindent megtesznek azért, hogy a kontinens ne maradjon le végleg a technológiai harcban.
Ennek a törekvésnek az egyik alapintézménye az EIT Digital, ami innovációs inkubátorként és befektetőként is részt vesz a legígéretesebb európai startupok felfuttatásában, amik a szervezet éves konferenciáján nemcsak tovább gyűjthetik a finanszírozókat, hanem a nyilvánosság előtt is bemutathatják, milyen termékkel vagy szolgáltatással készülnek megváltani a világot.
Az eseményen megszólaltattuk a legérdekesebb ötletek gazdáit – van, amelyik startup már évek óta egyre sikeresebben működik, és halad a mindennapok csendes átformálása felé, és van, amelyik csak a közeljövőben mutatkozik be.
1. SARA: a robotnővér
Az adatelemzéssel foglalkozó holland cég, a Bright Cape tavaly még egy gyerekeknek szánt okosjátékkal járta a konferenciákat, amihez egy olyan algoritmust fejlesztettek, amely a gyerekeknek a játékkal szembeni viselkedését érzékelte. Ez az ötlet még nem keltette fel igazán a befektetők érdeklődését, de aztán a Bright Cape partnereivel együtt továbbgondolta az elképzelést, és az egyre jelentősebb digitális egészségügy területére helyezte azt – így született meg a kreatív betűszóalkotással SARA (Social & Autonomous Robotic Health Assistant) névre keresztelt robotnővér.
„Ahogy az egész világon, úgy Európában is egyre nagyobb az idős emberek aránya a lakosságban, ezzel szemben az idősgondozásban alkalmazottak száma egyre csökken. Olyan robotokat már gyakran látni a hírekben vagy konferenciákon, amik közvetlenül a betegekkel lépnek interakcióba, például a magányérzet csökkentése érdekében, de mi ezt a következő szintre akartuk emelni, és egy olyan robotot alkotni, amely a gondozóknak segít abban, hogy eredményesebben tudják végezni a dolgukat” – mondta a Qubitnek a Bright Cape-től Emmy Rintjema, a SARA projekt vezetője.
A projekten dolgozók több hónapot töltöttek el holland és finn idősotthonokban, hogy tapasztalatot gyűjtsenek, milyen problémákra érdemes fókuszálni a robot programozásánál. Amellett, hogy SARA különböző játékokkal köti le az idősek figyelmét, motiválhatja őket arra, hogy közös programokon vegyenek részt, vagy hogy tartsák a kapcsolatot a rokonaikkal (telefonhívást egyből a roboton keresztül is intézhetnek), de az állapotfelmérést is rá lehet bízni: megkérdezi, hogy érzik magukat aznap, az adatokat pedig egy egységes felületen teszi elérhetővé a gondozók számára.
„Az első ügyfelünk, aki megkeresett, a tévében látta a Pepper nevű robotot, és úgy érezte, hogy kell egy ilyen az intézetébe. Megrendelte 20 ezer euróért, kiszállították, de ahogy bedugták az irodában, rájöttek, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert programozni kell. Mi ezt megcsináljuk helyettük. Az egészségügyben olyan robotokra van szükség, amik személyre szabottak, mivel minden beteg különböző, nemcsak személyiségükben, de az állapotukban és ebből fakadóan a szükségleteikben is. Van, aki igényli, hogy mindig legyen kivel beszélni vagy játszani, de mások csak hallgatni szeretnének valamit. Mi olyan pácienskezelő rendszert adunk a robot mellé, amivel az ápolók egyszerűen tudják beállítani a számítógépükön, hogy melyik beteget hogyan szolgálja ki a robot” – mesélte Rintjema.
Az eszközön jelenleg öt cég 25 alkalmazottja dolgozik, akik az EIT hálózatán belül találtak egymásra. A Bright Cape felel az algoritmusok és a kezelőfelület fejlesztéséért, a hardvert két finn cég szolgáltatja, az interakciók szociális és pszichológiai hátterének kidolgozását pedig két német partnercég végzi.
„Az első teszteredmények alapján most a demencia kezelésére fókuszálunk, de később rehabilitációs célokra is felhasználnánk a robotot. Tanulmányok kimutatták, hogy ha van egy olyan szereplő a rehabilitáció alatt, aki – legyen szó emberről vagy robotról – motiválja a pácienseket a testmozgásra, és elmagyarázza nekik, hogy pontosan mit kell csinálniuk, az jelentősen felgyorsítja a gyógyulási folyamatot” – mondta a projektvezető. Később kórházakban is bevetnék SARA-t, de nagyobb intézményekben jóval bonyolultabb az engedélyeztetés, mint a betegek monitorozását alapból elfogadtató kisebb otthonokban.
A két nagy pilot teszt eredményeit még idén kielemzik, az ezek alapján frissített végleges robotot jövőre tervezik bevezetni még több holland és finn intézetben és idősek otthonában, majd megkezdik a terjeszkedést Európa többi részére.
2. Konux: felejtsd el, hogy a vonat műszaki okok miatt késik
A brüsszeli konferencia egyik kulcselőadását az a 28 éves Andreas Kunze tartotta, akinek a neve az elmúlt években minden jelentős listán felbukkant, ahol fiatal innovátorokról volt szó, a Forbestól az MIT Technology Review-ig. A német szoftvermérnök 2014 márciusában alapította meg a Konuxot a Müncheni Műszaki Egyetemen tanuló barátaival együtt, azzal az ötlettel, hogy hidat teremtsenek a szenzoros és a szoftveres technológiák között – azt ekkor még nem tudták, hogy milyen céllal.
Amikor kitalálták, hogy a vasútiparban univerzálisan lehet kereslet az IoT-megoldásaikra (IoT = Internet of Things, a dolgok internete), mivel a különböző országok vasúthálózatai fizikailag is nagyon hasonlítanak egymásra, már megvolt a recept a sikerre. A sínekre és váltókra szerelt szenzorokból és az azok adatait feldolgozó, mesterséges intelligenciára alapuló elemzőszoftverből álló rendszer ötlete Andy Bechtolsheimnak, a Sun Microsystems alapítójának és a Google legelső befektetőjének is megtetszett, ezért saját garázsa fölött biztosított irodát a fiúknak.
Azóta több körben több tízmillió dollárnyi befektetői pénz áramlott a cégbe, amely ma már olyan nemzeti közlekedési társaságokat tudhat az ügyfelei között, mint a német Deutsche Bahn, a francia SNCF vagy a svéd Trafikverket. Kunze szerint mindig is a vasút sajátja volt, hogy az üzemzavarok nagyon költségesek és egyszerre több járatnál okoznak komoly késéseket.
A társaságok általában hosszú távú statisztikai modellekkel igyekeznek előrejelezni a műszaki hibákat, a Konux predikciós AI-rendszere viszont valós időben végzi a hőmérsékleti és vibrációs adatok elemzését, így nemcsak a javítási munkálatokra lehet időben felkészülni, de számos esetben elkerülhetővé is válik a berendezések meghibásodása. A Konux jelenleg hat országban van jelen, de Kunze reményei szerint ez hamarosan tízre emelkedik.
3. DriveTrust: biztonságosabb a közlekedés, ha egyértelmű, ki a hibás
A francia DriveTrust két alapítója, Roman Prytkov és Tolga Varol az EIT Digital mesterképzésén tanult, és a szervezet nyári táborában találkozott először, ahol kiderült, hogy hasonló vállalkozói vénával rendelkeznek, és mindkettejüket érdeklik a közlekedési technológiák. Először egy olyan okosmérőt terveztek, amely a környezetbarát vezetésre ösztönözte volna az autósokat, de erre az ötletre még nem találtak támogatókat.
Ezután álmodták meg a jelenlegi terméküket, ami egy duális (vagyis két kamerából álló) fedélzeti kamera, amely egyszerre figyeli az utat és a sofőrt, elemezve a közlekedés körülményeit és az autóvezető viselkedését. Az adatok elemzése a készüléken belül zajlik, és a felhőn keresztül férhetnek hozzá a flottamenedzserek. A kamerák képét csak rendkívüli eseményekkor kapják meg a felek, például ha az adatok alapján túl fáradt a sofőr, vagy ha huzamosabb ideig túllépi a megengedett sebességet.
A közlekedési cégeknek, autókölcsönzőknek, utazásmegosztó vállalkozásoknak és biztosítási cégeknek kínált szolgáltatás a sebesség és a fáradékonyság mérése mellett képes érzékelni a sofőr agresszivitását és figyelmetlenségét, valamint azt, hogy mennyire közelíti meg az előtte haladókat, és mennyire lépi át a sávokat.
A startup idén nyáron 1,5 millió eurós támogatást kapott belga, francia és olasz intézetektől, valamint az EIT Digitaltól. Roman Prytkov vezérigazgató a Qubitnek elmondta, a kamera piacra dobása előtt még egy utolsó körben frissítik a mesterséges intelligenciára alapuló elemzőrendszer algorimusait, és igyekeznek a termékbe is beépíteni a V2X kommunikációs technológia fejleményeit.
4. Bloola: minden teendő egy platformon, a hatékony munkahelyért
Lars-Thorsten Sudmann, a német Bloola alapítója és ügyvezető igazgatója még 2006-ban jött rá, hogy mennyire frusztráló egy munkafolyamat során akár tíznél is több szoftvert, internetes szolgáltatást használni – külön-külön alkalmazásokat levelezésre, instant üzenetküldésre, szöveg- és táblázatszerkesztésre, kérdőívek készítésére, fotómegosztásra, naptárra, és így tovább.
„Akkoriban nem volt ezekre egységes platform. Most, 13 évvel később még mindig nincs. Vannak szoftvercsaládok, de azok is külön alkalmazásokból állnak” – mondta Sudmann, aki szerint a programok és az internetes oldalak közötti átkattintgatások rengeteget rontanak a munkahelyek hatékonyságán, nem is beszélve arról, hogy útközben nagyobb eséllyel kalandozik el az ember más oldalakon is.
A Bloola első integrált platformja 2010-ben készült el, de Sudmann szerint az még túl korainak bizonyult. Az ügyvezető úgy látja, most kezdenek beindulni a hasonló törekvések (például a Microsoft OneDrive-ja), de olyan platform még mindig nem létezik, amely egy felüleleten teszi elérhetővé az összes funkciót. Részben az éleződő verseny miatt is dobják piacra idén októberben a Bloolát.
A platform elsősorban a cégek belső kommunikációját segítik, és a fent sorolt funkciók mellett többek közt arról is gondoskodik, hogy az alkalmazottak egyszerűen és hatékonyan értesüljenek a céges hírekről, és egy belső Wikipédia mintájára egy helyen érjenek el minden olyan információt, ami a munkájukhoz szükséges.
A Bloola nem nyilvános verzióját már több nagy vállalat használja, elsősorban Németországban, például a BMW, a Vodafone vagy a Schüco. Sudmann szerint a kezdeti nehézségek után ma már nem nehéz meggyőzni a cégeket a Bloola hasznosságáról, hiszen a meglévő ügyfelek szívesen ajánlják a platformot, ami az általános kutatás eredményei alapján körülbelül 25 százalékkal is növelheti a dolgozók hatékonyságát. Az ügyvezető szerint a termék októberi megjelenése után a következő lépés a nemzetközi terjeszkedés, de nagyobb álmokat is hajszol: a Vodafone-nál szeretné elérni, hogy a céges flották okostelefonjain előre feltelepítve legyen elérhető a Bloola.
5. Sensative: okoslakás, okosház, okosváros
A svéd startup a konferencián bemutatkozó cégek közül a nagyobbak közé tartozik, tapasztalt vezetőkkel, jelentős finanszírozói háttérrel. A Sensative 2013-ban alakult, de két éve kezdett beindulni a 2 milliárd eurósra nőtt vállalkozás, amely Svédországon túl már Németországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában is jelen van, és épp most terjeszkedik az Egyesült Államok felé
„Az egyik alapítónk egyenesen az egyetemről érkezett. Egy innovációs eseményen vett részt, ahol egy ablakos cégnek előadta a nyílászárók minőség-ellenőrzésére szolgáló szenzorok lehetőségét, aztán tárgyalt egy telekommunikációs hátterű emberrel, aki hozta magával a miniatürizálásban és a tervezésben szerzett tapasztalatait. Így készült el az első termékünk” – mesélte Göran Andersson műszaki igazgató.
A szóban forgó első termék egy 3,5 milliméter vastagságú szenzor, ami elfér az ablaküvegek között, és érzékelni tudja azt, hogy rendesen zár-e az ablak. A szupervékony szenzorcsíkot aztán más területeken is felhasználták: létezik már csöpögésérzékelő szenzor, de az otthon hőmérsékletét és fényerejét mérő kényelmi szenzor is. Az apró berendezésekbe olyan egyedi akkumulátorokat szereltek, amik tíz évig is kitartanak.
„Amikor elkészültünk az eszközökkel, jöhetett az igazi üzlet, ami a platform, az IoT lényege. Az okoslakásokban már ekkor is alkalmaztak az áram- és vízhasználatot vagy a fűtést optimalizáló IoT-megoldásokat, de az ingatlanok, társasházak tulajdonosainak nem volt lehetősége az egyes lakások adatait rendszerben látni, a lehető leghatékonyabb működés érdekében. Ezért fejlesztettük az Yggio nevű nyílt platformot, ami az összekapcsolhatóságról gondoskodik” – mondta Andersson.
Ez a megoldás például a fenntarthatósági tervek teljesítéséért aggódó igantlantulajdonosok számára lehet óriási segítség, de az okosvárosok felé is terjeszkedik a Sensative. A svédországi Lund városának egyik kísérleti régiójában például a hangsúlyosan nagy zöld területek kezelésére, például a parkok öntözőberendezésének automatizálására használják a szenzorokat és a platformot. Stockholmban a szemétszállítás optimalizálásáért felel a Sensative rendszere: a kukákba szerelt szenzorok mérik a telítettséget, az Yggio pedig ez alapján összeállítja a lehető leghatékonyabb útvonalat a kukásautónak, hogy ne kelljen felesleges köröket futnia. A startup 2000 ingatlanon végzett hatástanulmánya szerint ez 40 százalékkal csökkenti a légszennyezést.
Andersson egyébként az Ericssonnál, majd a Sonynál is dolgozott vezető pozícióban, és hosszú telekommunikációs pályát hagyott ott a Sensative kedvéért: „Amikor lehúztál 30 évet a telekomban, megépítetted a legelső mobiltelefonokat, egy szép utazáson vagy túl. Én most újra akarom élni ezt az utazást. Fiatalokkal kötetlenül dolgozni óriási élmény, ezt nem találod meg a nagy cégeknél. A nagy cégeknél uralkodni kell, a startupoknál pedig élvezni a munkát.”
Kapcsolódó cikk a Qubiten: