Három Budapest méretű jégtömb szakadt le az Antarktiszról

Egy 1582 négyzetkilométer területű, 210 méter vastag, körülbelül 315 milliárd tonnás jéghegy vált le a múlt héten az Antarktisz északkeleti részén fekvő Amery selfjégről.  Ilyen az 1960-as évek óta nem történt, akkor egy 9 ezer négyzetkilométeres tömb szakadt el a kontinenstől.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) felhívta a figyelmet, hogy ez valószínűleg nem kapcsolható össze a klímaváltozással, hanem az évtizetedeken át tartó természetes jéghegyképződés ciklikus folyamatának része volt a leválás. A kutatók 2002-ben azonosították, és azóta monitorozzák is a D28 nevű jégtömeget, amely leválását először 2010 és 2015 közé jósolták.

A jéghegy leválását az Európai Unió Sentinel–1 műholdja észlelte, ami továbbra is követi a D28 útját, mivel annak sorsa a hajózási útvonalak szempontjából is fontos lehet.

A D28 jéghegy leválásaForrás: Copernicus / Sentinel–1

„A gleccserkutatók nem esnek pánikba az ilyen folyamatoktól, ez csak egy újabb példája annak, hogy az Antarktisz teszi a dolgát, ahogy tette az elmúlt pár ezer évben” – írta 2017-ben egy hasonló leválás apropóján Helen Amanda Fricker, a Scripps Oceanográfiai Intézet kutatója.

„Érdekes helyzet. Szeretnénk, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy mi zajlik az Antarktiszon, és mi történhet ott a klíma változásával. De közben félrevezető, amikor felnagyítjuk az antarktiszi történéseket, hogy úgy tűnjön, természetes folyamatok helyett a klímaváltozással vannak összefüggésben.”

Közben a Föld jégtömegei azért megsínylik a klímaváltozást: a NASA idén publikált elemzése szerint az Antarktisz tengeri jegeinek területe vészesen csökken, a jégtakaró 40 éve nem volt ilyen kicsi, és hatszor gyorsabban olvad, mint 1979-ben. Az Antarktisz több mint 3 billió (vagyis 3 000 000 000 000) tonna jeget veszített 1992 és 2017 között, tehát huszonöt év alatt, ami globálisan 8 milliméterrel emelte meg a világtenger szintjét. Az Északi-sarkvidéken sem jobb a helyzet, ott a tengeri jég szintjét a második legalacsonyabbra mérték idén nyáron az 1970-es években kezdett megfigyelések óta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: