Az emberi hüvelykujjak ügyességét hüllőkre jellemző izommaradványok okozzák  – közölték amerikai és francia egyetemeken kutató fejlődésbiológusok, Rui Diogo, Natalia Siomava és Yorick Gitton a Development folyóiratban. Bár az embrionális fejlődés során az amúgy hüllőkre jellemző izmocskákból mind az öt kézujj környékén akad a fejlődő emberi szervezetben, születés utánra ezekből nem marad semmi, mert az emberi genom a méhen belüli fejlődés során eltörli őket. Előfordult már olyan, hogy gyerekekben születés után is találtak egy-egy extra, nem a hüvelykujjuknál található hüllőizmot, ám ezt többnyire fejlődési rendellenességekkel kapcsolták össze. 

A fejlődésbiológusok által az embriogenezis során a terhesség 7. és 13. hete között 3D-s képalkotási technológiával megfigyelt izmocskák az evolúció nagyjából 250 millió éves hagyatékai. Abból az időszakból maradtak vissza, amikor a törzsfejlődés során a hüllőkből kialakultak az első emlősök. 

Hasonló, hüllőkre jellemző izmokat már főemlősök szervezetében is megfigyeltek, nekik azonban az alsó végtagjaik ujjainál. Miként az emberi hüvelykujjat az emberre egyedülálló módon jellemző kifinomult fogásra, az érintett főemlősöket is ezek az izmok teszik képessé arra, hogy a lábukkal tárgyakat fogjanak meg, illetve a fákon megkapaszkodjanak. 

Természetesen nem a szóban forgó izom az egyetlen ősi maradványa a korai evolúciónak. Ilyen például a kifejlett emberi szervezetben a vakbélhez kapcsolódó, funkció nélküli féregnyúlvány, vagy az elcsökevényesedett, de azért az emberi gerinc részeként is megmaradó farokcsont is. A rejtélyes hüvelykujjizom azonban nemcsak azért figyelemre méltó, mert úgy tűnik fontos funkciója is maradt, hanem azért is, mert mindeddig egyetlen olyan emlősállatról sem tudtak, amelyben a szóban forgó ősi hüllőizom szintén megtalálható lenne. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Saját részre vagy szükségtelen, vagy használhatatlan a méregdrágán tárolt köldökzsinórvér

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. április 4.

A saját köldökzsinórvérével egymillióból legfeljebb egy embert lehet meggyógyítani. Az egészséges köldökzsinórvért leginkább csontvelő-transzplantációra váró, 12 év alatti gyerekek tudják hasznosítani. A rászorulóknak egy közösségi őssejtbank jelentené a megoldást.

Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 29.

Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.

Minden ember kezén megtalálhatók a gorilla- és a csimpánzujjak

Vajna Tamás tudomány 2019. április 10.

Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.