A Cruelty Free International és a Soko Tierschutz állatvédő csoportok szivárogtatták ki azt a videót, amely a Hamburg közelében található Farmakológiai és Toxikológiai Laboratóriumban (LPT) készült, és amelyeken majmokon végzett barbár kísérletek láthatók. A rejtett kamerás felvételeken az is látszik, hogy láthatóan beteg és megviselt kutyákat és macskákat tartanak méltatlan körülmények között.

A kutatók fémeszközökkel döfködik a nyakuknál kikötözött állatokat, egy alkalommal még az is látható, hogy egy ember az ajtókerethez csapja az egyik majom fejét. A majmokat olyan ketrecekben tartják, ahol alig férnek el, és viselkedésük alapján (körbe-körbe forognak) egyértelmű, hogy teljesen zavarodott állapotban vannak – a Guardian híre szerint azért, mert hosszú ideig álló helyzetbe voltak kényszerítve. A kutyák a saját ürülékükben és vérükben fekszenek a ketrecükben, és a videó egy pontján egymás mellé zsúfolt macskák is előkerülnek.

Törvény írja elő az állatok szenvedésének minimalizálását

A felvétel óriási felháborodást váltott ki az állatvédő szervezetekben, amik állítják, hogy a kísérleti állatok szenvedését annak ellenére nem próbálták minimalizálni, hogy a legtöbb nyugati országban ezt törvény írja elő. A Humane Society International igazgatója, Catherine Willett szerint a videó alapján megdöbbentő körülmények között tartják az állatokat, és barbár módjára bánnak velük. „A technikusok erőszakosak az állatokkal szemben, és ez a bánásmód nemcsak erkölcsileg vállalhatatlan, de minden bizonnyal illegális is” – mondta.

A videóban látható erőszak azért is megdöbbentő, mert így tudományos szempontból is értelmét vesztik a kísérletek, mivel a fokozott stressz miatt megváltoznak az állatok fiziológiai tulajdonságai, így nem lehet ép adatokat kinyerni a kísérletekből. „Itt az ideje, hogy az ilyen kísérletek végleg a történelem szemetesében landoljanak. Ma már léteznek új, hatékony, nem állatokon végzett kísérleti módszerek, ezért ilyen, a tudomány nevében végzett bántalmazást látni a 21. században megbocsáthatatlan” – mondta Willett.

2015 óta kilencszer végeztek ellenőrzést a laborban, ebből hétszer rajtaütésszerűen. A legutóbbi, október 8-i ellenőrzésről készült jelentés szerint 44 majmot tartottak túl kicsi ketrecben, és hosszú távú károsodást, jelentős szenvedést állapítottak meg náluk. Az intézetet egyszer 300 euróra büntették, mert engedély nélkül végeztek kísérleteket új kutyákon. Az ellenőrzések alkalmával viszont nem kísérleteztek majmokon – az egyik volt alkalmazott által készített rejtett kamerás felvételekről nem tudni, mikor készültek.

Az állatvédő szervezetek szerint a videón látott állapotok egyértelműen megszegik az Európai Unió állatvédelmi szabályait, és a 175 főt foglalkoztató, így Németország egyik legnagyobb gyógyszerészeti teszteket végző laboratóriumának azonnali bezárását követelik, valamint felszólítják a német hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki az eseteket.

A videót csak erős idegzetűek nézzék meg:

Magyar kutató: az állatkísérletek elengedhetetlenek

„Sajnos jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül” – írta a Qubiten néhány hónapja Babiczky Ákos, a BME Piszochológia/Kognitív tudományok doktori iskola PhD-hallgatója és az MTA TTK Hálózat és Neurobiológia kutatócsoportjának munkatársa, aki maga is évek óta végez állatkísérleteket.

Babiczky szerint ugyanakkor az állatkísérletek elvégzését szigorú előírások szabályozzák, az Európai Unióban különösképpen, a gyakorlatban pedig a kutatók az úgynevezett 3R-elv alapján dolgoznak, azaz a lehető legkevesebb kísérleti állat felhasználásával (reduction), a lehető legkevesebb fájdalmat okozó módszerekkel (refinment) és az állatkísérleteket kiváltó módszerek bevezetésével (replacement).

„Ha részletesebben megnézzük az EU-s adatokat, azt láthatjuk, hogy a felhasznált állatok túlnyomó többsége egér (kb. 61%) és patkány (kb. 14%). Az etikai szempontból legkényesebbnek tekinthető kutyák, macskák és főemlősök mindössze az összes kísérleti állat kevesebb mint 0,3 százalékát teszik ki. A felhasználás pedig nagyrészt humán és állatgyógyászati, illetve az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (összesen: 39,3%) és alapkutatási (38,1%) célra történik", írta a magyar kutató, aki a fent leírt embertelen kísérletekhez hasonló gyakorlatról írva hozzátette: „azt gondolom, hogy ezek csak még inkább arra ösztönzik a tudományos közösséget, hogy önkritikát gyakoroljon, tökéletesítse saját módszereit, és kizárja soraiból azokat, akik megfeledkeznek arról, hogy élő és érző lényekkel dolgoznak együtt egy közös célért.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: