Magyarországon a népesség ötödét fenyegeti szegénység
Tavalyi adatokból készített statisztikát az EU-s szegénységről az Eurostat az október 17-i szegénység napjára. Eszerint az uniós állampolgárok 21,7 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, Magyarországon ennél valamivel kedvezőbb, 19,6 százalékos az arány.
Bulgáriában és Romániában csaknem minden harmadik embert fenyeget a lecsúszás, míg a legkedvezőbb arányt (12,2 százalék) Csehországban találták, amit Szlovénia, Norvégia, Finnország és Hollandia követ, utóbbi még mindig csak 16,7 százalékkal.
EU-szerte jellemző, hogy a szegénység jobban fenyegeti
- a nőket, mint a férfiakat (a nők 22,6, a férfiak 20,7 százaléka veszélyeztetett),
- a 18 év alatti fiatalokat, mint a 65 év feletti időseket (24 százalék vs. 18,3 százalék)
- a gyerekeseket, mint a gyerekteleneket (22,3 vs. 21 százalék),
- a munkanélkülieket, mint a dolgozókat (64,9 százalék vs. 11,4 százalék).
Magyarországon rendre még nagyobbra nyílik az olló a kétféle társadalmi csoport között, kivéve a nők és férfiak esetében: nálunk a nők 20,3, a férfiak 18,9 százalékánál áll fenn az elszegényedés kockázata.
- Kor tekintetében több mint 10 százalékpontos különbség van a fiatalkorúak és az idősek között (23,8 vs. 13,3 százalékos kockázat).
- Érdekesség, hogy a családbarát intézkedések ellenére a gyermekesek szegénységi kockázata 3 százalékponttal nagyobb Magyarországon, mint a gyereket nem nevelőké – igaz, így is alatta marad az EU-átlagnak.
- Nálunk a foglalkoztatottak 12,9, a munkanélküliek 70 százalékát fenyegeti lecsúszás, tehát mindkét csoportban nagyobb az elszegényedés kockázata, mint az Európai Unió egészében.
A szegénység egyéb fokmérőit vizsgálva Magyarországon évről évre javul a helyzet az uniós statisztikai hivatal adatai szerint: a 2013-as 67,2 százalékról 2018-ra 43 százalékra csökkent például azoknak az aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. A tavalyi adatok alapján Románia a sereghajtó, ott 58,9 százalék az anyagi okokból nem nyaralók hányada, az EU-28-ak átlaga pedig 28,5 százalé. Norvégiában 6,4 százaléknyian vannak az üdülni nem tudók, az EU-tagok közül pedig Svédországban a legjobb a helyzet, 9,7 százalék.
A diploma sem garancia
A diplomásokat is fenyegetheti szegénység, a 2018-as számok alapján a legnagyobb arányban Görögországban: 17,2 százalékuk potenciális lecsúszó, míg Csehországban mindössze 4,1 százalékuk van törékeny anyagi helyzetben, az EU-s átlag 10,7 százalék. Magyarországon a 2013-as 14 százalékról 2018-ra 6,5 százalékra csökkent azoknak a diplomásoknak az aránya, akiket szegénység, társadalmi kirekesztettség fenyeget.
A szegénységgel fenyegetett gyerekek aránya Romániában a legnagyobb: 38,1 százalék, míg Magyarországon a 2015-ös 36,1-ről tavalyra 23,8 százalékra csökkent a hányaduk. Szlovéniában a legkevésbé fenyegető a gyermekszegénység, a 18 év alattiak 13,1 százalékát érinti, az uniós átlag 24 százalék.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: