Génmutáció az oka, hogy van, akinek 6 óránál kevesebb alvás is elég
„Az ADRB1 receptorgénben mutációt azonosítottunk olyan személyeknél, akiknek jóval kevesebb alvásra van szükségük, mint az emberek többségének” – jelentették be a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) neurológiai intézetének kutatói a Neuron folyóiratban csütörtökön megjelent cikkükben.
A mutációra a 4-6 órás éjszakai alvással is fitt és kipihent emberek genetikai paramétereinek elemzése során derült fény. A kutatók az alvás-ébrenlét biológiai körforgását szabályozó cirkadián óra genetikai hátterét vizsgálták egy extrémen keveset alvó, mégis egészséges család tagjainál. A cirkadián óra az agyban a hipotalamusz fölött található – a szaknyelvben nucleus suprachiasmaticus néven ismert – magban működik.
Kiderült, hogy a nevezett receptorgén szokatlan variánsa laboratóriumi (in vitro) körülmények között „csökkent fehérjestabilitást és tompított jelátvitelt eredményez”. A klónozással sokszorosított mutáns gén egerekben is kifejeződött: az eredmény a megszokotthoz képest jócskán lerövidült alvás volt.
A neurológiai mechanizmus feltárása kiderítette, hogy ez a receptorgén és persze mutációja is alapvetően befolyásolja az állati és emberi alvás gyors szemmozgásokkal leírt REM-fázisát vezérlő idegsejtek működését.
A nappalok és éjszakák élettani folyamatait szabályozó komplex neurobiológiai mechanizmus genetikai részmagyarázatát két éve Nobel-díjjal jutalmazták ugyan, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a tudomány már tökéletesen tisztában volna azzal, miféle srófra jár a cirkadián óra.
Az amerikai kutatók szerint a génmutáció azonosítása és szerepének tisztázása a bonyolult idegrendszeri szabályozás megértése mellett előrelépést jelenthet a legkülönfélébb szervi és pszichológiai betegség kulcsát jelentő alvászavarok kezelésében is.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Az Alzheimer-kór egyik első tünete lehet a szundítás
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
Az alvás paradoxona: magyar kutatók mérték meg a titokzatos REM-alvás két eltérő fázisát
Az alvás röpke REM-fázisaiban is váltogatják egymást az éber, kifelé forduló, illetve a tudat belső képeire fókuszáló állapotok. Négy magyar kutató világított rá erre a kettősségre.
Okosabb vagy, mint egy napraforgó?
A biológia jelenlegi állása szerint a növények igenis látnak, hallanak, sőt még kommunikálnak is egymással, bár nem úgy, mint az ember. Hanem akkor hogyan?