Elképesztő metánkibocsátással jár az Oktoberfest
Minden szempontból lehengerlő számokat hoz a müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest. A másfél millió lakosú várost ilyenkor hatmillió turista keresi fel, akiknek több mint két hetük van, hogy annyit egyenek és főleg igyanak, amennyit csak bírnak. A fesztivál résztvevői ennyi idő alatt összesen 250 ezer sertéshúsból készült kolbászt és félmillió csirkét falnak fel, és 7 millió liter sört isznak meg, miközben vízből és limonádéból 1,1 millió liter fogy.
De vajon mekkora károsanyag-kibocsátással jár egy ilyen örömünnep?
A müncheni Műszaki Egyetem kutatóit is ez a kérdés foglalkoztatta, ezért a tavalyi Oktoberfest idején levegőmintákat vettek a helyszín környékéről. A szervezők ugyanis – úgymond biztonsági okokból – nem engedték be őket a fesztivál területére.
Az adatok összesítésénél az egyetem munkatársai figyelembe vették a szélirányt és a szélsebességet is, végül arra jutottak, hogy a fesztivál önmagában 1500 kilogramm metán légkörbe juttatásáért felelős. Másodpercenként és négyzetméterenként 6,7 mikrogramm került a levegőbe a fokozottan üvegházhatású gázból: tízszer annyi, mint például Bostonban egy átlagos napon.
Az eredményeket ismertető tanulmány egyelőre csak preprint formában létezik, jelenleg értékelési fázisban van, és ha megalapozottnak találják, az Atmoshperic Chemistry and Physics című folyóiratban fog megjelenni.
Bár viccesebb lenne, a jelenséget mégsem magyarázza teljes egészében a vendégsereg által kibocsátott nagy mennyiségű bélgáz, és nem is a kilégzett levegő a ludas. Sokkal inkább a szabadtéri gázfőzők és -melegítők sokasága teszi valóságos metánpalackká az Oktoberfestet.
A kutatók egyelőre mindebből annyi következtetést vontak le, hogy a jövőben a hasonló fesztiválokkal is számolniuk kell a kibocsátáscsökkentés lehetőségeit kereső tudósoknak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Forradalmi módszerrel tüntetnék el a tehénfingból a metánt
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
220 év után újra belevág a sörfőzésbe egy belga apátság, miután rátaláltak az elveszettnek hitt ősi receptekre
A híres grimbergeni apátságban azóta nem főztek sört, hogy a monostor 1798-ban leégett, de akkor a recepteket tartalmazó könyvet megmentették a szerzetesek, csak épp senki sem tudta elolvasni őket. Eddig.
„A jó virsli az utolsó falatig kényeztet”
Szerencsére ma már nem muszáj kimenni ünnepelni, de még mindig lehet, és a munka ünnepén pártszimpátiától függetlenül a sör-virsli a minimum. Miért, és mióta van ez így, és hogyan kell elkészíteni az igazi virslit?