A testület szerdai döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, de esélyt ad arra, hogy a törvényhozók bevonják a szakmai és civil szervezeteket a jogszabályok megalkotásába.
De az Európai Bizottság nem szeretné, ha a tagországok elbíznák magukat, ahogy azt sem, ha magára hagynák a zöld átállás veszteseit.
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
Az első negyedévben a világ második legnagyobb gazdaságának üvegházgáz kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A klímapolitikai vállalásaiktól még így is messze vannak.
A globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 3 százalékáért felelős kereskedelmi hajózási ágazatban nagy változások kezdődhetnek. Csökken a kibocsátás, még ha nem is annyival, mint kellene.
Az MIT-ról spinoffolt amerikai startup által kifejlesztett hőtároló rendszerrel akár 1800 Celsius-fokos hőmérséklet is elérhető. A gyártása pedig ugyanúgy történik, mint a hagyományos samott tégláké.
Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
Az izlandi üzem 36 ezer tonnányi szén-dioxidot tud majd évente befogni a légkörből, ami egy csapásra megnégyszerezi a szén-dioxid-leválasztási technológia globális kapacitását.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
A tesztrepülések adatai szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-szükségletből származó többletkibocsátás.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.