Nem elég papíron megfelelni a nettó zéró kibocsátásnak, a passzív szénnyelőkre támaszkodás mellett aktívan csökkenteni kellene a kibocsátást.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
Az izlandi üzem 36 ezer tonnányi szén-dioxidot tud majd évente befogni a légkörből, ami egy csapásra megnégyszerezi a szén-dioxid-leválasztási technológia globális kapacitását.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
A tesztrepülések adatai szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-szükségletből származó többletkibocsátás.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
Szeptemberben 100 új eladott autóból 87 elektromos volt, de mi lehet a norvég recept? Az adókedvezmény-parádé, az ingyen parkolás és a töltőhálózat kiépítése sokat segített az átállásban.
A NASA egy friss jelentése szerint az idei év már biztosan helyet kap a valaha mért öt legforróbb között, de az El Niño viszont csak jövőre fejti ki a hatását.
Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének mind a 175 tagállama képviselteti magát azon a londoni csúcstalálkozón, amely a szektor karbonsemlegességét megcélzó ütemterveket tárgyalja.
A szavazók 59 százaléka támogatta Svájcban a szén-dioxid-kibocsátást 2050-re lenullázó népszavazási referendumot.
Enélkül a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen, így minden apró lépés számít, amivel egy-egy tizedfokot le lehet farigcsálni a felmelegedésből.
A befektetők egy része azt sérelmezi, hogy a BP jelenlegi vezetői szerényebb éghajlatvédelmi célokat fogalmaztak meg, mint amiket korábban elfogadtak.