Úgy veszik a piacon a magánrepülőket, mint ha nem lenne holnap
Egyre nő az igény a magánrepülőgépek iránt: a globális keresletet a kínai és amerikai vásárlók vezetik, míg Európában, Svédországban visszaesett az igény, amit Greta Thunberg klímaaktivista tevékenységének, illetve a flygskamnak (a repülésszégyen jelenségének) tulajdonítanak.
Az elkövetkező évtizedben csaknem 8000 új magángépet szereznek be a nemzetközi vállalatok, ezek mindegyike negyvenszer annyi szén-dioxiddal terheli a légkört utasonként, mint a szokványos kereskedelmi repülőzés – ami így is a közlekedés messze legnagyobb fejenkénti kibocsátással járó módja.
A Honeywell Aerospace nevű amerikai repülőipari beszállító jelentéséből kiderül, hogy csak idén 690 új magángép áll kifutópályára, ami 9 százalékkal több, mint a 2018-as adat. Az új modelleket a világ három legnagyobb magánrepülőgép-gyártója építi.
A vitathatatlanul nagy karbonlábnyom ellenére a magángépek iránti kereslet 2020-ban is tovább emelkedik a jelentés szerint, az elkövetkező évtizedben várhatóan 7600 új magánrepülő emelkedik a levegőbe, és az előrejelzések szerint a tehetős magánszemélyek és cégek összesen 248 milliárd dollár körüli összeget fognak kifizetni. Jelenleg több mint 4600 aktívan használt magánrepülőt tartanak számon.
Az új gépek egyötödét hírességek és a népesség leggazdagabb 1 százalékához tartozó egyéb magánszemélyek vásárolják meg, a többit nagyvállalatok veszik meg, hogy azon utaztassák menedzsmentjüket (és a nekik lekötelezett politikusokat).
Mint az iPhone, csak repülővel
„Az emberek szeretik a legújabb és legjobb típusokat birtokolni” – mondta a Guardiannek Gaetan Handfield, a jelentés szerzője, a Honeywell Aerospace piacelemzési vezetője, aki szerint az újabb és újabb vonzó modellek megjelenése vezérli a keresletet.
A piacon a Bombardier, a Gulfstream és a Cessna modelljei bizonyulnak a legnépszerűbbnek, miután ezek a gyártók olyan gépekkel rukkoltak elő, amelyek akár New Yorktól Pekingig repítik az utasokat megállás nélkül. A nagyobb utazókabinokban még nagyobb teret kaphat a luxus is: „óriási kabinjaik vannak, amelyek négy-öt zónára oszthatók, így ki lehet alakítani lakosztályt franciaággyal, pihenőhelyiséget a legénységnek, munkaszobát, étkezőt és egy külön helyiséget a szórakozásra is” – mondta Handfield.
A kanadai Bombardier nemrég mutatta be Global7500 nevű modelljét, amely a legnagyobb és legmesszebb repülni képes magángép, és ezzel is hirdetik. „Luxuskivitelű belső terében négy teljes értékű teret, valamint konyhát és szeemélyzeti helyiséget alakítottak ki. Fokozza a repülés élményét, fedezze fel a korlátlan szabadságot és a személyre szabott luxust a Global7500 fedélzetén” – írja a cég.
Biran Foley repülési szakértő egyetért azzal, hogy a magángépek iránti keresletet a tehetős vevőknek az a vágya fűti, hogy „megszerezzék a legújabb és legjobb” modelleket. Elsőként akarják megvenni az új terméket, olyan ez, mint az iPhone-mánia, csak repülőkkel. Foley úgy gondolja, hogy a szállítások tovább növekednek 2020-21-ig, utána azonban elérik a tetőpontot, és 2022-ről fogva kevesebb új magánrepülőt vesznek meg, ahogy érződni kezd a gazdasági lassulás késleltetett piaci hatása.
A dúsgazdagok rétege Foley ismeretei szerint a magánrepülőgépes piac 15-25 százalékát teszi ki, további 25 százalékot fednek le azoknak a cégeknek a beszerzései, amelyek megosztva használják a magángépeket, például az amerikai Berkshire Hathawayhez tartozó NetJets, amely résztulajdont ajánl ügyfeleinek a gépekben, emellett lízingeli is a repülőket. A piaci kereslet fennmaradó 50-65 százalékos részét pedig a multinacionális cégek bevásárlásai adják.
A svédek hova álljanak?
Foley megjegyezte, hogy a kereslet világszerte erős maradt, az egyetlen észrevehető kivétel Svédország, minden bizonnyal a 16 éves klímaaktivista, Greta Thunberg flygskam kampányának hatására. A szakértő szerint a repülés káros következményei miatti „szégyen” hatása Európára is átgyűrűzhet, Ázsiában és Észak-Amerikában azonban az emberek szerinte kevésbé fordítják cselekvésre a klímaváltozás miatti aggodalmukat (és a távolságok is jóval nagyobbak).
Merő véletlenségből az a tavalyi kutatás is egy svéd egyetemhez köthető, amely arra jutott, hogy a klímaváltozás elleni harcot leghangosabban sürgető hírességek közül sokan „szuperkibocsátók”, akik hajlamosak magánrepülőiken utazgatni.
A jelentés szerint a kiszállítandó új magángépek csaknem kétharmada kínai vagy amerikai vevőhöz kerül, míg az európai vásárlók igényei a szállítások mintegy 20 százalékát teszik ki.
Bill Gates bűnös szenvedélye
Bill Gates, a Microsoft alapítója, aki idén ismét a világ leggazdagabb embere lett, 2017-ben 59 utat tett magángépével, összesen több mint 300 ezer kilométert repülve, és ezalatt 1600 tonna szén-dioxid került a légkörbe – számolták össze a Lund Egyetemen. Egy átlagos amerikai 15,8 tonna CO2-t küld a légkörbe egy évben, míg a globális átlag kevesebb mint 5 tonna. Nem csoda, hogy a milliárdos úgy beszélt a magánrepülőzésről, mint „bűnös szenvedélyéről”. Gates szenvedélyét osztja egyébként Paris Hilton, Jennifer Lopez és Oprah Winfrey is, nem is beszélve Harry hercegről és feleségéről, akiket vendéglátójuk, Elton John azzal védett, hogy elmondta, karbon-ellentételezést fizetett a királyi család útjaiért.
A Honeywell jelentéséhez hasonlóan a svéd tanulmány is arra jutott, hogy a magánrepülőzéssel járó fejenkénti kibocsátás negyvenszerese a hagyományos repülőzéssel járó emissziónak. Más szakértők ugyanakkor csak tízszeresre saccolják a különbséget.
Stefan Gössling, a Lund Egyetem oktatója kifejezetten azért kutatott, hogy megállapítsa, kik azok a személyek, amelyek a legtöbb szén-dioxiddal terhelik a légkört. „Mindig arról van szó, hogy melyik ország hogyan próbálja csökkenteni a kibocsátást, de az országokon belül is óriási különbségek vannak az egyes emberek között” – mondta Gössling, aki arra jutott, hogy a legtöbb híresség nem foglalkozik a klímaváltozással, vagy ha igen, nem eléggé aggódik ahhoz, hogy változtasson is.”
John Sauven, a brit Greenpeace ügyvezető igazgatója nem finomkodott: „a Honeywell az olajtársaságokhoz csatlakozott azzal, hogy nem csillapodó keresletet jelzett előre a magángépek piacán. A 7600 új magánrepülő kiszállítása az elkövetkező évtizedben azt jelenti, hogy a tovább terjeszkedik a közlekedés legszennyezőbb formája. Amint a magánrepülőgépek piaca fellendül, a bolygó összeomlik. Egyszerűen fogalmazva: vagy mi, vagy ők.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
