Magyarország a világ 31. legjobb helye egy gyereknek, de Európában bőven találni nála jobbat

Ma 280 millióval kevesebb gyerek nélkülözik, mint 20 évvel ezelőtt, pedig jóval több 18 év alatti ember él a Földön, mint az ezredforduló környékén – olvasható az idén százéves nonprofit gyermekvédelmi szervezet, a Save the Children 2019-es jelentésében. A szervezet minden évben 176 országban vizsgálja a gyermekek helyzetét a következő szempontok alapján: hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, részvétel az oktatásban, táplálkozás, gyerekmunka, gyerekházasság.

Az elmúlt évek adataira támaszkodó jelentés szerint Magyarország a 31. legjobb hely a világon, ahol ma egy gyerek felnőhet, de Európában azért bőven találni jobb körülményeket. Az idei riporttal kevéssé foglalkoztak a fősodorbeli hírforrások, pedig vannak benne egyéb jó hírek is, például:

• 2000 óta 176 országból 173-ban javult a gyerekek helyzete;
• 4,4 millióval kevesebb gyerek hal meg évente, mint akkor;
• 49 millióval kevesebb fejlődésében visszamaradott gyerek él a világon;
• 130 millióval több gyerek jár iskolába;
• 94 millióval csökkent a gyerekmunkások száma;
• 11 millióval kevesebb kislányt kényszerítenek korai házasságra;
• 3 millióval csökkent a tinédzserterhességek száma;
• 12 ezerrel kevesebb gyerekgyilkosság történik.

Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még így is számos nélkülözésben, háborús fenyegetésben élő, jogaiban eltiport gyerek a világon: minden negyedik gyereket így vagy úgy megfosztanak a biztonságos és egészséges gyerekkor jogától, és e páriák nagy többségét a háborús zónákban élő, vagy onnan menekülő kiskorúak teszik ki. A jelentés szerint ma

• 152 millió 5 év alatti gyermek alulfejlett a korához képest,
• 262 millió 6-17 éves gyerek nem jár iskolába, 
• 86 millió gyermek kényszerül dolgozni.

Ahogy a cikk elején említettük, mégis legalább 280 millió azoknak a gyerekeknek a száma, akik egészségesebben, biztonságosabban nőhetnek fel, és jobb minőségű oktatásban vehetnek részt, mint az elmúlt 20 évben bármikor. A jelentés ezt három tényezőnek tulajdonítja: a jobb politikai vezetésnek, a társadalmi befektetéseknek, valamint az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok (MDG) program megvalósulásának.

A gyerekkor vége

2000-ben az akkori becslés szerint 970 millió volt a Földön azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek idő előtt véget ért a gyerekkoruk olyan okokból, amelyek egycsapásra véget vetnek a gyermekéveknek: házasság, korai terhesség, az oktatásból való kimaradás, betegség, alultápláltság vagy erőszak miatt. A jelentés készítői ezekből az adatokból állították össze a gyerekkor vége indexet.

A nehéz sorsú gyerekek száma mára 690 millióra csökkent – miközben 2,3 milliárd 18 év alatti ember él a Földön –, bár a statisztikához jelentősen hozzájárult két óriási lélekszámú ország fejlődése. Például a fejlődésükben visszamaradott gyerekek számának 49 milliós csökkenése mintegy felerészt annak köszönhető, hogy Kínában és Indiában kedvezőbbé váltak az életfeltételek.

A jelentésben vizsgált nyolc szempont közül csak a háborús zónából való menekülés tekintetében lett rosszabb a helyzet a 21. század második évtizedének végére: jelenleg 30,5 millió ki- vagy áttelepülni kényszerült gyereket tartanak számon, 80 százalékkal többet, mint 2000-ben. Ugyancsak rémisztően sok, 420 millió gyermek él háborús övezetben, ez több mint kétszerese az 1995-ös adatnak.

Márpedig a fegyveres konfliktusok mindennél jobban hatnak a gyerekek életére: a háborús országokban a legmagasabb a gyerekhalandóság, aránytalanul több a fejlődésében visszamaradt gyerek, és növekvő mértékben maradnak ki az oktatásból a gyermekek. A háborús kontextus sokszor a gyerekházasság és a gyerekmunka gyakoriságát is növeli, ez látható például Szíriában és Jemenben.

A jelentéshez csatolt országrangsorban Szingapúr végzett az élen (989 ponttal a lehetséges 1000-ből), a vizsgált faktorok alapján ott most a legjobb gyereknek lenni, hat nyugat-európai ország mellett még Szlovénia és Olaszország, valamint Dél-Korea fért be a top 10-be. A gyerekek számára a legsötétebb hely a Közép-afrikai Köztársaság (394 ponttal), előtte Csád és Niger végzett – Niger annak dacára, hogy ott mérték az egyik legnagyobb javulást az elmúlt két évtizedben. Bár a jelentés szerint a Föld minden térségében javultak a gyerekek életkilátásai, a legutolsó tíz ország között még mindig csak kizárólag afrikai államok találhatók. 

Magyarország és Európa

Magyarországnak 2000-ben még 928 pontja volt (ezen a szinten most Szerbia van), ami azt jelentette, hogy „valamennyi gyerek kimarad a gyerekkorból”, ma pedig 963 az index, ez már csak „kevés” gyerekkorból kimaradó fiatalkorút jelent. Európai uniós szinten a világrangsorban elfoglalt 31. helyünk már nem olyan fényes, még ha olyan országok elé kerültünk is vele, mint az Egyesült Államok (941 ponttal a 36., holtversenyben Kínával), nem beszélve az EU-tag Romániáról és Bulgáriáról. A kontextusba helyezést nehezíti, hogy a rangsorból kimaradtak olyan európai államok, mint Csehország, Szlovákia, Ausztria vagy Hollandia. A Save the Children rangsorából azért próbáltuk kiolvasni, hogy áll Magyarország Európán belül:

A részletes adatokból látható, hogy Magyarország a tagállamok közül Máltát, Bulgáriát és Romániát előzi. Növekedésben jók vagyunk, de a térség államai közül van, amelyiknek még inkább sikerült javítani a gyerekek helyzetén, ilyen például Észtország és Lettország, amelyek 2000-ben még egy hajszálnyival kisebb pontszámot értek el, de ma már előzik Magyarországot. Különösen erős példa az ugrásszerű növekedésre az Európai Unióhoz 2013-ban csatlakozott, Magyarországot ugyancsak lehagyó Horvátország. 

Magyarországon – ahonnan állítólag származik a 2019-es jelentést illusztráló, húszas évekbeli angolkóros, elárvult gyerekeket ábrázoló alábbi kép – 2017-ben 4,5 ezrelék volt az 5 év alatti gyerekek halandósága, az oktatásból kiesett gyerekek 2013 és 2018 között vizsgált aránya pedig igen magasnak tűnik, 6,4 százalékos. Ugyanebben az időszakban a legfeljebb 19 éves magyar lányok 0,7 százaléka már házasságban élt. 

A minket épp csak 1 ponttal előző Görögországban minden eddig sorolt adat kedvezőtlenebbül alakult, mint Magyarországon, van azonban egy szempont, amiben jelentősen rosszabbul teljesítünk: a tinédzserkori szülések aránya 2016-ban nálunk 19,8 ezrelék volt, vagyis a 15-19 éves lányok csaknem 2 százalékának már volt gyereke. Ehhez hasonló arányokat olyan országokban mérnek, mint Fehéroroszország (ezer lányból 18 anyuka), Albánia (20,7) vagy Dzsibuti (19,4). Görögországban ezer tizenéves lányra csak 7,5 szülés jut, de említsük meg azt is, hogy Romániában 33,7, Bulgáriában pedig 40,3. A gyermekgyilkossági ráta ugyancsak nálunk a rosszabb: 2016-ban százezer 19 év alatti gyermekre 0,3 ilyen bűncselekmény jutott, Görögországban 0,1.

A legnagyobb felzárkózók

A legnagyobb felzárkózást érthetően rendre azok az országok produkálják, ahol a legrosszabb volt a kiinduló helyzet: ebben a rangsorban Sierra Leone végzett az élen (246 ponttal jobban teljesít, mint 2000-ben), majd az egészségügyi rendszerét 21. századi eszközökkel reformáló Ruanda, utána Etiópia és Niger következik (mindegyik 230 pont fölötti növekedéssel). Magyarországon is javult a gyerekek általános helyzete: az idei pontszám 35-tel magasabb, mint a 2000-es, ezzel a felzárkózási rangsor kb. utolsó harmadánál vagyunk, fej-fej mellett a Bahama-szigetekkel és Egyiptommal. 

A jelentés ismertetőjében kiemelték: a legnagyobb fejlődést elérő országok példája azt bizonyítja, hogy a nemzeti vagyonnál néha többet számítanak a politikai döntések. 

• 25 évvel a ruandai népirtás után az országnak csaknem az összes mért szempont tekintetében sikerült javulnia. 79 százalékkal csökkent az 5 év alatti gyerekek halandósága. Sokkal többen járnak iskolába, és jóval kevesebb gyereket házasítanak ki 18 éves kora előtt. A gyerekmunka, a tinédzserterhességek és a gyerekgyilkosságok gyakorisága a felére csökkent 2000 óta.
• Sierra Leone a javulást nagymértékben annak köszönheti, hogy míg 2000-ben minden ötödik embernek el kellett hagynia lakóhelyét, ma csak minden hétszázadiknak.
• Etiópiában 41 százalékkal csökkent a tinédzserszülések száma, kétharmadára csökkent a fejlődésben visszamaradt gyerekek száma, és 30 százalékkal kevesebb a gyerekgyilkosság. Emellett felére csökkent a gyerekhalálozás, a gyerekházasság és az idő előtti iskolaelhagyás gyakorisága.
• Niger több mint megduplázta a pontszámát 2000 óta, miután 62 százalékkal csökkent a 6 éves koruk előtt elhunyt gyerekek száma. A 402 ponttal utolsó előtti Nigernek azért így is rengeteget kell még fejlődnie.

Az a három ország, ahol romlott a gyerekek helyzete: Trinidad és Tobago (29 ponttal kevesebb, mint 2000-ben), Venezuela (-32 pont) és Szíria (-151 pont). Ha Szíriában nem kezdődött volna polgárháború, a 2000-es kiinduló pontszámával (794 pont) 106. lenne a rangsorban, előzve például a mai Indonéziát, így viszont 2019-re 643 ponttal a 145. lett. Szíriánál kiemelik, hogy háborús övezetből igen nehéz pontos információkat szerezni, így a valós helyzet majdnem biztosan rosszabb annál, ahogy a jelentésben szerepel.

Gazdasági kényszer is

Száz évvel ezelőtt, az emberi történelem egyik legpusztítóbb háborúja után jött létre a Save the Children, amelynek alapítója, Eglantyne Jebb vázolta fel a gyermekjogi  nyilatkozat vázlatát. Azóta figyelemreméltó javulást mutat a gyerekek helyzete, de még mindig milliókat fosztanak meg az önfeledt gyermekévektől – mondta Helle Thorning-Schmidt, a Save the Children vezérigazgatója a jelentés bemutatásakor. „Arra kell most törekednünk, hogy a legeslegutolsó gyerekhez is eljussunk, és biztosítsuk neki azt a gyerekkort, amit megérdemel.” Thorning-Schmidt ezért arra biztatja a kormányokat, hogy tegyenek még többet, hogy a gyerekek a lehető legjobb feltételekkel indulhassanak neki az életnek.

A gyermekek helyzetének javítása nemcsak humanitárius, hanem könnyen körvonalazható gazdasági cél is. A Világbank 2019-es jelentésében vezette be először mérőszámai közé az emberitőke-indexet, amely az ember lehetséges hozzájárulását mutatja a gazdasághoz. Ez a mutató a szervezet szerint segíthet a fejlődő gazdaságoknak minél sikeresebben átvészelni az automatizálással járó munkaerő-piaci átalakulást. Az emberitőke-index az oktatás, a halandóság adataiból, valamint a növekedésben visszamaradott gyermekek arányából adódik. Azt mutatja meg, hogy egy idén született gyermek mennyire lenne gazdaságilag termelékeny 18 éves korára, ha minden tényező változatlan maradna.

A világbanki riport szerint az emberi tőke tekintetében ma még óriási különbségek vannak az országok között. Azokban az országokban, ahol a legalacsonyabb az emberitőke-befektetések szintje, elemzésük szerint a jövő dolgozói csak harmad-, feleannyira termelékenyek, mintha az emberek jó egészségnek örvendenének és jó minőségű oktatásban részesülnének. Ha más nem is, a kormányok számára ez nyomós érv lehet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: