Magyarország különösen keveset költ oktatásra, a tanárok fizetése töredéke az OECD-átlagnak
Megjelent kedd délelőtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet, az OECD Education at a Glance című jelentése a szervezetbe tartozó tagországok oktatási rendszereiről.
Magyarországról a következőket emeli ki az OECD:
Bár az óvodai képzés Magyarországon igen jól fejlett, probléma, hogy a gyerekek szocio-ökonómiai háttere még mindig nagymértékben meghatározza, hogy hozzájutnak-e a kora gyerekkori ellátáshoz.
Az OECD-tagok közül Magyarországon jár az egyik legnagyobb kereseti előnnyel, ha valaki felsőfokú képesítést szerez. A diplomások jóval több állás közül is válogathatnak, különösen, akik mester-, illetve doktori fokozatot szereznek. Ugyanakkor igen kevesen jutnak el a felsőfokú képzésig.
A szakképzésben részesültek körében a munkanélküliségi ráta alacsony, keresetük azonban nem is közelít az érettségizettekéhez és a diplomásokéhoz.
Óriási fizetéskülönbség van a 25-64 éves diplomás férfiak és nők között. A felsőfokú képesítést szerzett nők átlagosan 67 százalékát keresik a diplomás férfiak fizetésének. Ez a legalacsonyabb ráta az EU-ban is tag OECD-országok körében (a továbbiakban EU-23). (Ahogy a lenti ábrán láthatjuk, az OECD-tagok közül Mexikót, Izraelt, Brazíliát és Chilét előzzük meg a 67 százalékkal.)
A 2005 és 2013 közötti tartós relatív csökkenés után 2013-2014-ben nagyot nőtt a tanárok fizetése, de még mindig alacsonynak számít az OECD- és az EU-tagországoka jellemző tanári fizetésekhez képest.
A kereseti különbség egyébként a képzettséggel párhuzamosan nő: az érettségivel nem rendelkezők körében a nők átlagosan a férfiak fizetésének 83 százalékát kapják kézhez, a középfokú végzettségűeknél az arány 84 százalék. Mindkét arány az OECD-átlag (78 százalék) fölött van.
Nemcsak a fizetésekben, hanem a foglalkoztatottsági adatokban is nagy az eltérés a hasonló képzést szerzett magyar férfiak és nők körében. A 25-34 éves középfokú, vagy érettségi utáni kiegészítő képzésben részesült férfiak 91 százaléka dolgozik, ami az egyik legmagasabb arány a vizsgált országok körében. A hasonló helyzetű nőknél ez az arány 69 százalék. A 25-34 éves diplomás férfiak körében a foglalkoztatottsági arány 94 százalék Magyarországon, ez ugyancsak a nemzetközi élbolyban van, míg a hasonló korú diplomás nőknél 74 százalék a ráta, ami jóval a 80 százalékos OECD-átlag alatt van. A 22, illetve 20 százalékpontos különbség férfiak és nők foglalkoztatottsága között a legnagyobbak közé tartozik az OECD-ben – állapítja meg a jelentés.
További probléma az inaktív fiatal nők nagy aránya: a 18-24 évesek közül majd minden ötödik (18 százalék) se nem tanul, se iskolába nem jár. 80 százalékuk nem is keres munkát. A fiatal magyar férfiak körében viszont átlag alatti a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya: 12 százalék, 59 százalékuk keresi a munkalehetőséget.
Állami bölcsőde és óvoda mindenkinek?
A magyar oktatási rendszer legalsóbb szintjeit, a bölcsődéket és óvodákat 93 százalékban közpénzből finanszírozzák; a kora gyerekkori gondozás esetében ez a második legmagasabb arány az OECD-ben; az iskola előtti képzést tekintve pedig a legmagasabbak között van (csak Luxemburgban, Franciaországban, Lettországban és Belgiumban nagyobb az állami óvodák aránya).
Ez alapján nem olyan meglepő, hogy a kora gyerekkori gondozásra fordított összeg GDP-arányosan (0,9 százalék) az OECD- és az EU23-átlag fölött van, bár nem sokkal, mert az is 0,8 százalék. Az iskola előtti oktatásra a GDP 0,82 százalékát költi az állam. A legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozó gyereknek mindössze 6 százaléka kerül intézménybe, míg a leggazdagabbaknál 21 százalék ez az arány. Igaz, a legtöbb OECD-országra hasonló trend jellemző, és a két arány közötti 15 százalékpontos különbség is átlagosnak mondható.
Diplomások
A 25-64 éves magyarok 52 százalékának középfokú végzettsége van, 13 százalékuk végzett felsőfokú alapképzést (OECD: 17 százalék, EU23: 14 százalék), és mindössze 9 százalékuk szerzett mesterfokozatot (OECD: 14 százalék, EU23: 13 százalék). A doktorrá avatottak aránya a korosztályban 1 százalék, ez átlagosnak számít a nemzetközi mezőnyben.
A fiatalok (25-34 évesek) körében 15 százalék végzett felsőfokú alapképzést, 12 százalék mesterszakot, de 2-5 százalékponttal ez is alatta marad a korosztályos nemzetközi átlagnak.
Pedig ha valaki eljut a felsőfokú oktatásig, Magyarországon igen nagy kereseti előnyre számíthat a későbbiekben (az egyik legnagyobbra a vizsgált országok körében). Az alapképzés teljesítése átlagosan 72 százalékkal, a mesterképzésé 134 százalékkal magasabb fizetést hoz, mint ha valaki csak középfokú tanulmányokat végzett.
Ráfordítás
A GDP-arányos oktatási ráfordítás tekintetében semmi büszkélkednivalója nincsen Magyarországnak. A bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra – és ebbe a magánpénzek is beleértendők –, az OECD-átlag 5, az EU-23-nál pedig 4,5 százalék. (Összehasonlításképpen: az egészségügyre 2015-ben Magyarországon a GDP 7,2 százalékát fordították, de az állami ráfordítás csak a GDP 4,8 százaléka.)
Csak a szupergazdag Luxemburg, Írország és Oroszország szán az oktatásra GDP-arányosan még nálunk is kevesebbet. Íme a lista:
A felsőfokú intézményekre különösen kevés, a GDP 0,9 százaléka jut. Ez azt jelenti, hogy diákonként 8700 dollár a ráfordítás a felsőoktatásban, épp csak több, mint az OECD és EU23-átlag fele, 15 600 dollár.
Tanárfizetések
Bár a magyar tanárok kötelező munkaideje hosszabb, mint más OECD-országokban (az óvodapedagógusok évente átlagosan 1344 órát kötelesek tanítani, ez az egyik legmagasabb szám az OECD-n belül), a fizetésük alacsonyabb. 2005 és 2013 között a 15 év tapasztalattal rendelkező pedagógusok fizetése az iskola előtti képzésben 28 százalékkal csökkent, 32 százalékkal az iskolákban, és 35 százalékkal a középiskolákban. Ehhez képest dicséretes, hogy 2013-ban növekedésnek indultak a tanári fizetések, és ma az óvodapedagógusoké 23 százalékkal magasabb, mint 2005-ben volt, az általános iskolai tanároknál ez 10 százalék. A középiskolai tanárok fizetése azonban még mindig 3 százalékkal alatta van a 2005-ös szintnek.
A többi OECD-országra is jellemző, hogy a többi diplomás béréhez viszonyítva a tanárok keresete alacsony, de Magyarországra különösen. Míg egy kezdő tanár 16 ezer amerikai dollár éves fizetésre számíthat, ha eljut a bértábla tetejéig, 28 500 dollárra számíthat, ami még mindig csak kb. 70 százaléka annak, amit egy teljes állásban foglalkoztatott magyar diplomás keres.
Az EU23-aknál a felsősöket tanító tanároknál 54 400 dollár az átlag, a középiskolaiaknál 57 ezer dollár.
Az MTA év eleji értékelése a magyar közoktatásról sok-sok grafikonnal:
