Az isten háta mögötti Ruandában csodát tettek az egészségüggyel
Az eldugott falvakban mobiltelefonon keresztül diagnosztizálják a betegeket, a radiológusok telemedicinát használnak a bonyolultabb esetek megvitatására, orvosi drónok szállítják a vért a kórházakba, és a központi elektronikus egészségügyi nyilvántartás rendszere biztosítja, hogy minden egészségügyi adatot megfelelően eltároljanak. Mindez nem Hollandiában vagy Kanadában, hanem Kelet-Afrikában, Ruandában történik. De hogyan épült fel az afrofuturisztikus egészségügy?
Népirtástól a digitális egészségügyig
A 25 évvel ezelőtt lezajlott, brutális népirtás után Ruandának gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenie az egész országot, beleértve egészségügyi rendszerét. Kigali a kilencvenes évektől kezdve fokozatosan növelte az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat: míg 2006-ban ez a GDP 7 százalékát, 2010-ben már 13 százalékát költötték rá, és ebből az összegből számos reformot finanszíroztak. Az egyik legfontosabb lépésként például 2008-ban bevezették a kölcsönös, állami és közösségi alapon finanszírozott egészségbiztosítási rendszert, amely tíz évvel később már a lakosság 92 százalékának szavatolta az ellátáshoz való hozzáférést – évi két dollárért.
A világ egyik legszegényebb, bár gazdaságilag rohamosan fejlődő és manapság afrikai Szingapúrként emlegetett országában ez továbbra sem jelent kaviáros kórházi kosztot, a helyi egészségügyi központok azonban rendelkeznek az összes, a WHO által lényegesként feltüntetett gyógyszerrel, vér- és vizeletteszteket végző laborokkal, és az összes gyakran előforduló betegséget kezelik a tüdőgyulladástól a malárián és az alultápláltságon át az elfertőződött sebekig.
A népirtás utáni húsz évben több mint megduplázódott a várható élettartam, 2016-os adatok szerint 67,1 év, míg a szubszaharai Afrika átlaga 60,4 év volt ugyanabban az évben. Az egy nőre jutó születések száma az 1990-es 7,18-ról 2016-ra 3,88-ra csökkent. Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy Ruandában 1998 óta jelentősen csökken a csecsemőhalandóság, jobban, mint a hasonló geopolitikai helyzetű országokban.
Afrika szívében ez önmagában óriási fejlődésnek számít, Ruanda azonban ennél sokkal tovább ment, kezdve azzal, hogy egészségügyi politikájának részévé tette a digitális technológiák használatát. Dr. Zuberi Muvunyi, a ruandai egészségügyi minisztérium egyik főigazgatója a The Medical Futurist kérdésére elmondta, hogy a kormány évek óta kiemelten támogatja az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztését, és ennek egyik pillére az okos egészségügy.
A digitális köztársaság gerince: szélessáv és okostelefon
Az észt digitális köztársasághoz hasonlóan Ruanda ugyancsak arra törekszik, hogy a lehető legtöbb területen digitalizálja az országot. A Magyarországnál háromszor kisebb területű, de 12 milliós lakosságú, zéró természeti erőforrással bíró, a gazdasági ranglistákon a sereghajtók között kullogó állam a digitalizáció hajnalán felismerte, hogy Észtországhoz hasonlóan számára is a szolgáltatási szektor, ezen belül is az ICT-ágazat jelentheti a kiutat a szegénységből.
Kigali több százmillió dollárt invesztált a szélessávú optikai hálózati infrastruktúra kiépítésébe a mintegy 26 ezer négyzetkilométernyi országban. Zuberi szerint a hálózat mára szinte teljes egészében lefedi az országot, és bárhová megyünk Ruandában, 90 százalék bizonyossággal 4G hálózati lefedettséget is jelezni fog a telefon.
Az utóbbi években az egész afrikai kontinensen fénysebességgel terjedtek el a mobiltelefonok. Ruandában a mobilpenetráció 75 százalékos, és az utóbbi néhány hónapban az okostelefonok elterjedtsége is rohamosan nőtt. „Amikor három és fél évvel ezelőtt megérkeztem Ruandába, a mobilokat árusító boltokban csak a legalsó polcokon találtam okostelefonokat. Mára már minden polcon azok vannak, pont az alsó polcokat kivéve. Ez azért van így, mert például Kína elárasztja új és olcsó telefonokkal az afrikai országokat” – mondta Tracey McNeill a brit Babylon Health nevű cégtől, amelynek fő terméke egy mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi tanácsadásra specializálódott applikáció. McNeill három évet töltött az afrikai országban, hogy kifejlessze a szolgáltatás hagyományos mobiltelefonon is futó változatát, a babyl Rwanda platformot.
A brit cég szolgáltatása végtelenül egyszerű: a beteg felhívja a *811# számot, időpontot foglal, majd telefonon konzultál a tüneteiről egy nővérrel, aki ez után, ha szükséges, összeköti a babyl egyik orvosával vagy beutalja az egyik ruandai kórházba. A betegek telefonos kóddal érhetik el laboreredményeiket vagy válthatják ki gyógyszereiket a patikában. A szolgáltatás annyira bevált Ruandában, hogy már több mint kétmillióan használják.
#MinisterMondays és teljes integráció
McNeill és Muvunyi is hangsúlyozta a kormány vezető szerepét a digitális átállásban. Erre az egyik legjobb példa, hogy Agnes Binagwaho, az ország korábbi egészségügyi minisztere szolgálati ideje alatt kész volt minden hétfőn #MinisterMondays hashtag alatt a Twitteren megvitatni követőivel a ruandai egészségügy állapotát.
Ez azonban inkább csak érdekesség, az olyan digitális termékek fenntarthatóságához, mint amilyen a babyl, elsősorban arra van szükség, hogy stabil finanszírozási hátteret lehessen társítani hozzá – és a legtöbb afrikai országban ezt vagy a páciensek fizetik önköltséges alapon, vagy a kormány – magyarázta McNeill. Ő úgy látja, hogy a ruandai kormány hajlandó kiépíteni a megfelelő biztonsági hálót a digitális egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó cégeknek, míg az általános egészségbiztosítási rendszer a további fejlődés általános kereteit szavatolja.
Muvunyi szerint Kigali lépésről lépésre az élet minden területén végrehajtotta a digitális transzformációt. A tényeket megvizsgálva ez nem tűnik üres propagandának: Ruanda 2016-ban bevezette az elektronikus személyi igazolványt, idén júniustól már csak elektronikus útleveleket adnak ki, és a Világbank támogatásával a kontinensen elsőként elindították az elektronikus közbeszerzési rendszert. A WHO, a CDC (Center for Disease Control), a Global Fund és az amerikai kormány segítségével először a HIV- és AIDS-adatokra koncentrálva vezették be az elektronikus egészségügyi nyilvántartást, majd ezt lépésről lépésre egészítették ki egyéb klinikai nyilvántartásokkal, konzultációs adatokkal és finanszírozási információkkal.
Az egészségügyi felszerelések hatékonyabb menedzselésére, a laborok logisztikájának megoldására is e-LIMS (Laboratóriumi Információs Management Rendszer) rendszert alkalmaznak. Ezen kívül azt is bevezették, hogy sms-en keresztül az országban dolgozó közel hatvanezer közösségi egészségügyi dolgozó pillanatokon belül értesíthesse az egészségügyi minisztériumot bármilyen vészhelyzetről. A kormány jelenleg azon van, hogy integrálja a különböző rendszereket, és a következő tíz évben befejeződhessen a komplett digitális átállás az egészségügyben.
Az innováció kulcsa: sok partner, kevés szabályozás
A fokozatos fejlesztés mellett két tényező játszik szerepet a ruandai egészségügyi digitalizáció sikerében: a partnerségek és a túlszabályozás elkerülése. „Ruanda keresett meg minket, amikor az Egyesült Királyságban elindítottuk a Babylon Health-t. Nagykövetük eljött az egyik fogadásunkra, és azt mondta, náluk éppen erre lenne szükség. Utána meghívott minket Ruandába, találkoztunk az egészségügyi minisztérium munkatársaival, és mire felocsúdtunk, már a kormánnyal partnerségben dolgoztunk a babyl hálózatának kiépítésén” – mondta McNeill.
Nemcsak a Babylon Health szolgáltatása tetszett meg Kigalinak. 2016-ban az orvosi drónokat gyártó cég, a Zipline vezetőivel írtak alá szerződést arra, hogy az orvosi felszereléseket pilóta nélküli repülőgépeken szállítsák öt ruandai kórházba. A meglehetősen laza ruandai szabályozási környezet miatt az amerikai startup előbb jelent meg az afrikai piacon, mint az Egyesült Államokban. A Fehér Ház csak a ruandai sikerek után jelentkezett be a Zipline-nál, hogy drónokkal szállítsanak vért és gyógyszereket az Egyesült Államok legelhagyatottabb területeire. Azért választották Ruandát, mert sokkal könnyebb navigálni a ruandai légtérben: kevésbé zsúfolt, és nincs túlszabályozva – mondta Justin Hamilton, a Zipline szóvivője.
Bár a cégeket valóban visszafoghatja, ha a sikeres működéshez milliónyi előírásnak kell megfelelni, nem árt, ha létezik néhány működésre vonatkozó szabvány. Ez a bimbózó digitális egészségügyi területen nem mindig van így, főleg Afrikában. A Babylon Health abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a kormánnyal közösen alkothatta meg a szabályozási környezetet és a működéshez szükséges digitális egészségügyi szabványokat.
Kigali tehát törekszik arra is, hogy vonzó jogi környezetet teremtsen a vállalkozó kedvű innovátoroknak. A technológiai startupok egyszerűen, olcsón és természetesen interneten szerezhetnek vízumot, és Ruanda vonzerejét az is növeli, hogy az utóbbi évek újításai biztonságos és korrupciótól szinte teljesen mentes országgá tették. Az eredmény: özönlenek az elsősorban japán, indiai, dél-koreai cégek az afrikai országba.
Telemedicina, drónok és telefonos platformok az orvoshiány ellen
A krónikus orvoshiány mellett a malária, a HIV-fertőzés, a Hepatitis B és C vírusok és egyéb súlyos betegségek leküzdéséhez szükség is van új és innovatív startupokra. A sikerek ellenére Muvunyi megjegyezte, hogy továbbra is csak egy orvos jut több mint tízezer lakosra, ami jóval több, mint a WHO által ajánlott ezer beteg/orvos arány. Az ápolói állományt tekintve sem sokkal rózsásabb a helyzet: egy ápoló jut ötezer emberre, miközben a WHO az egy a háromezerhez arányt tartja még elfogadhatónak.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy az ENSZ adatai szerint a fejlődés ellenére Ruandában 2016-ban ezer főre vetítve még mindig 38 volt az öt éves koruk előtt elhunyt gyermekek száma, ami Magyarországon mindössze 4. És míg itthon a 15 és 60 év közötti felnőttek körében ezer főre 173 haláleset jut, Ruandában ez a szám 224.
A ruandai kormány a telemedicina, az orvosi drónok és a babylhoz hasonló, mesterségesintelligencia-alapú megoldások alkalmazásában és ezek támogatásában látja a jövőt, nem csoda, hogy a távgyógyászat mára mindennapi rutinnak számít a ruandai orvosok körében . Az ország nyugati tartományának központi kórházából 5 perc alatt küldhetik át bármelyik páciens CT-felvételét Kigaliba, videokonzultáción dönthetnek arról, szükség van-e az adott beteg operációjára, vagy hogy milyen gyógyszerekkel folytassák a kezelést. A digitális egészségügybe, a logisztikába vagy a kommunikációba való invesztálás mellett szól persze az is, hogy a kórházak infrastrukturális fejlesztése még mindig sokkal drágább.
A Babylon Health következő terve, hogy telefonközpontjaikban mesterséges intelligencia végezze el a páciensek triázs értékelését, és munkájuk segítésére minden közösségi egészségügyi dolgozó számára rendelkezésre álljon egy MI-adatbázis. A brit cégnek már a versenytársai is megjelentek a ruandai piacon: a YAPILI azt ígéri, hogy alkalmazásukon keresztül megválaszolják a felmerülő egészségügyi kérdéseket, és összekötik a betegeket a megfelelő szakorvossal. A Kasha nevű online piactér pedig igyekszik elérni, hogy a ruandai falusi lányok és asszonyok is megfelelő egészségügyi és higiéniai termékekhez juthassanak hozzá minél egyszerűbben.
Az utóbbi évek erőfeszítéseit tekintve Ruanda egyfajta afrikai modellországgá vált a digitális egészségügyben, a Közel-Kelettől Latin-Amerikán át más afrikai államokig sorra érkeznek a delegációk Kigaliba, hogy ellessék a ruandai példát. Kenyában például rengeteg a hasonló innováció, a Babylon Health a szomszédos ország egészségügyi piaca felé is kacsintgat.
És hogy Ruandában mit hozhat a jövő? Muvunyi arra számít, hogy két éven belül lesznek olyan kórházak az országban, ahol robotok és mesterséges intelligencia segíti a minimálisan invazív beavatkozásokat, és tíz éven belül befejeződik a komplett digitális átállás.
A szerző a The Medical Futurist munkatársa.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
