Kiderült, hogy a parti tarisznyarákok képesek tájékozódni egy labirintusban
A kutatók mindeddig széles körben tanulmányozták a patkányok, méhek, hangyák, sőt, a polipok térbeli tájékozódási és tanulási képességeit, a rákokat azonban méltatlanul hanyagolták – ezt a fájó űrt tölti be egy a brit Királyi Természettudományos Társaság, a Royal Society biológiai folyóiratában megjelent tanulmány.
A térbeli tájékozódást a pszichológiában általában labirintusokkal vizsgálják az 1900-as évek eleje óta: ezeken a teszteken a patkányok híresen jól szoktak teljesíteni, de nem szégyenkezhetnek a polipok és a kalmárok sem, amelyek szintén gyorsan megtalálják az utat az élelemhez. Edward Pope, a Swansea-i Egyetem tengerbiológusa szerint a rákokat eddig nem vizsgálták elég alaposan ebből a szempontból, pedig némi türelemmel ők is ránevelhetők arra, hogy tájékozódjanak egy útvesztőben – annak ellenére, hogy nagyjából tizedannyi neuronnal rendelkeznek, mint például a méhek, amelyek szintén képesek a feladat megoldására.
A rák nem felejt
A rákoktatás nem egyszerű feladat, a kutatók azonban azt feltételezték, hogy a parti tarisznyarákoknak hétköznapi környezetükben is meg kell jegyezniük, hogy merre található élelem, így valószínűsítették, hogy laboratóriumi körülmények között is képesek lesznek rá. A walesi egyetemen tizenkét parti tarisznyarákot (Carcinus maenas) helyeztek el külön-külön akváriumokban, sőt, arra is ügyeltek, hogy az állatok két különböző élőhelyről származzanak, majd élelmet helyeztek el számukra egy labirintus végén. A labirintusban három zsákutca volt, ezek valamelyikébe az első hét végeztével az összes állat belefutott, ennek ellenére 25 perc alatt képesek voltak eljutni a táplálékig.
A jobb képességű rákok három hét múltán már képesek voltak megjegyezni, hogy merre vezet a helyes út, de még az ostobbábak is kevesebb hibával teljesítették a távot, mint az első héten. A kezdeti huszonöt perces legrosszabb szintidőn is jelentősen javítottak, az összes vizsgált állat nyolc percen belül eljutott a labirintus végéig. A vizsgált egyedek némelyike két hét után is képes volt visszaemlékezni a helyes útvonalra, ami azt is jelenti, hogy még a hétköznapi tarisznyarákok is meglepően fejlett kognitív képességekkel rendelkeznek.
A kutatók azt remélik, hogy a rákok tanulási szokásait vizsgálva azt is megjósolhatják, hogy hogyan alkalmazkodhatnak majd az egyre melegedő és savasodó óceánokhoz – erre pedig nagy szükségük lesz, ugyanis 2100-ra ilyen körülmények várják majd őket a természetes élőhelyükön.