A világ legismertebb és egyik legmérvadóbb össztudományos lapja, a Nature magazin Barabási Albert-László adataiból készült képpel ünnepelte a 150. születésnapját. A jubileumi nyomtatott kiadás címlapján látható színes hálózattérkép a magazinban publikált cikkek, a magazin kereszthivatkozási hálózatát jeleníti meg érzékletes, fényfestést idéző ábrán. Ehhez szolgáltatta az adatokat a magyar hálózatkutató matematikus és kutatócsoportja.

A Nature első lapszáma 1869. november 4-én jelent meg. Az első számban egyebek mellett télen virágzó növények megtermékenyítéséről, teljes napfogyatkozásról, az iskolai természettudományos oktatásról, német természettudósok és fizikusok innsbrucki találkozójáról lehetett olvasni. Az első magazin megjelenése óta a Nature hatalmas kiadóvállalattá nőtte ki magát, a példátlanul népszerű tudományos magazin mellett több ezer különböző tematikus lapot is kiadtak.

A Barabási-féle címlapképen, valamint annak interaktív digitális, háromdimenziós változatában (amit nagyon ajánlunk megtekintésre!) a Nature magazincsoport által a 20. század fordulója óta publikált több mint 88 ezer tudományos cikk és azok citációs rendszere szerepel.

Minden tanulmányt egy-egy tudományág szerint színkódolt pötty jelöl. A pöttyök mérete az adott tanulmány hivatkozási indexe alapján nagyobb vagy kisebb. Két pötty között az teremt összeköttetést, ha egy harmadik publikáció mindkettőt említi. A teljes hálózat nemcsak a tanulmányok közti kapcsolatra világít rá, hanem a Nature multidiszciplináris jellegére is.

Az adatokat Barabási Albert-László, a bostoni Northeastern University hálózatkutató-laboratóriumának izgagatója, valamint munkatársai, Alexander Gates matematikus, Qing Ke informatikus és Onur Varol számítógéptudós gyűjtötte és elemezte. A címlapterv az ugyancsak a Barabási-laborban dolgozó Alice Grishchenko adatvizualizációs tervező, az IBM kutatójaként dolgozó Mauro Martino és Claire Welsh, a Nature művészeti szerkesztőjének a munkája.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Barabási Albert-László a CEU-n: Mennyit ér egy piszoár?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. március 23.

Ha a teljesítmény hagyományos eszközökkel nem mérhető, a hálózat határozza meg a sikert, mondta a világhírű hálózatkutató péntek este a CEU-n, ahol Vedres Balázzsal és Palya Beával eredtek a siker nyomába az egyetem Határtalan tudás című rendezvénysorozatán.

Barabási Albert-László: Ha a magyar kutatók előtt mindkét támogatási ajtó bezáródik, nincs tovább

Bodnár Zsolt tudomány 2019. június 18.

A hálózatkutató szerint a kormányfüggő, kétpólusú támogatási modell már most sem ideális, de arra végképp nem látni garanciát, hogy a Palkovics-tervvel meg tudnák őrizni a kutatási szabadságot.