Barabási Albert-László és csapata tervezte a Nature 150. jubileumi kiadásának a borítóját

A világ legismertebb és egyik legmérvadóbb össztudományos lapja, a Nature magazin Barabási Albert-László adataiból készült képpel ünnepelte a 150. születésnapját. A jubileumi nyomtatott kiadás címlapján látható színes hálózattérkép a magazinban publikált cikkek, a magazin kereszthivatkozási hálózatát jeleníti meg érzékletes, fényfestést idéző ábrán. Ehhez szolgáltatta az adatokat a magyar hálózatkutató matematikus és kutatócsoportja.

A Nature első lapszáma 1869. november 4-én jelent meg. Az első számban egyebek mellett télen virágzó növények megtermékenyítéséről, teljes napfogyatkozásról, az iskolai természettudományos oktatásról, német természettudósok és fizikusok innsbrucki találkozójáról lehetett olvasni. Az első magazin megjelenése óta a Nature hatalmas kiadóvállalattá nőtte ki magát, a példátlanul népszerű tudományos magazin mellett több ezer különböző tematikus lapot is kiadtak.

A Barabási-féle címlapképen, valamint annak interaktív digitális, háromdimenziós változatában (amit nagyon ajánlunk megtekintésre!) a Nature magazincsoport által a 20. század fordulója óta publikált több mint 88 ezer tudományos cikk és azok citációs rendszere szerepel. 

A Nature 150. címlapja by Barabási Albert-LászlóFotó: Nature

Minden tanulmányt egy-egy tudományág szerint színkódolt pötty jelöl. A pöttyök mérete az adott tanulmány hivatkozási indexe alapján nagyobb vagy kisebb. Két pötty között az teremt összeköttetést, ha egy harmadik publikáció mindkettőt említi. A teljes hálózat nemcsak a tanulmányok közti kapcsolatra világít rá, hanem a Nature multidiszciplináris jellegére is.  

A Nature és társlapjai hálózata by Barabási Albert-LászlóFotó: Nature

Az adatokat Barabási Albert-László, a bostoni Northeastern University hálózatkutató-laboratóriumának izgagatója, valamint munkatársai, Alexander Gates matematikus, Qing Ke informatikus és Onur Varol számítógéptudós gyűjtötte és elemezte. A címlapterv az ugyancsak a Barabási-laborban dolgozó Alice Grishchenko adatvizualizációs tervező, az IBM kutatójaként dolgozó Mauro Martino és Claire Welsh, a Nature művészeti szerkesztőjének a munkája. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: