Barabási Albert-László: Ha a magyar kutatók előtt mindkét támogatási ajtó bezáródik, nincs tovább

A friss Bolyai-díjas hálózatkutató, Barabási Albert-László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) oldalának adott interjút, amelyben A képlet című könyve és a díjazott sikerek mellett a hazai tudomány jelenlegi helyzetéről is beszélt, kitérve a kormány MTA-ra mért csapásaira is.

Miután megemlíti, hogy Magyarországon hosszú idők óta az MTA garantálta a kutatás függetlenségét és objektivitását, Barabási elmondja: „a legnagyobb problémát a jelenlegi helyzetben, amikor a kormány át akarja venni a kutatóhálózat irányítását, a bizalom hiányában látom. Vagyis nem lehet tisztán látni a garanciákat arra vonatkozóan, hogy az egyes intézetek kutatási szabadsága megmarad-e.”

A kutató szerint az mindegy lenne, hogy ki a gazdája a hálózatnak, ha egy ilyen váltás után a kutatók továbbra is azzal foglalkozhatnának, ami szakmailag indokolt. Ám azt sem a kutatók, sem az Akadémia nem látja, hogy a jelenleg jól működő rendszerre a kormány olyan alternatívát nyújtana, ami ezt továbbra is garantálni tudja.

Barabási Albert-LászlóFotó: MTA / Szigeti Tamás

Emellett a kétpólusú finanszírozási rendszer is veszélyezteti a magyarországi kutatások jövőjét Barabási szerint. Magyarországon két forrásból kaphatnak pénzt a kutatók: az Akadémián keresztül a kormánytól, illetve európai uniós forrásokból – de valójában az európai pénzek is átfolynak kormányzati intézményeken, így egyszerre mindkét kapu bezáródhat a tudósok előtt, ha az új vezetésnek nem tetsző témában kutatnak. Ezzel az amerikai modellt állítja szembe, ahol több száz kutatástámogató szervezet létezik, különböző témák szerint fókuszálva és adott témákra nyitottan.

„Nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára igaz, hogy meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy különböző intézmények tudjanak támogatást nyújtani különböző kutatási témákra, ami garantálni tudná a diverzitás érvényesülését a tudományban. Szerintem ez lenne a legfontosabb tényező a tudomány számára”

– mondta a hálózatkutató.

Török Ádám, Lovász László és Szathmáry Eörs az MTA nemzetközi sajtótájékoztatójánFotó: Szigeti Tamas / MTA

A magyar kormány és az MTA egy éve húzódó harca május végén kapcsolt újabb fokozatra, amikor kiderült, hogy a kormány a sikertelen egyeztetések és a hazai tudományos élet heves tiltakozása után végül erővel tervezi elvenni a kutatóintézeteket az Akadémiától.

A tervek szerint az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózatot (ELKH) irányító testületbe egyenlő arányban delegálna tagokat az akadémia és a minisztérium, viszont a tagok jelölése kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök személyes beleegyezésével valósulna meg, a felügyelőbizottság elnökét pedig egyenesen ő jelölné. Az ELKH felügyeletére létrehoznák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT), ennek elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László lenne.

Lovász László akadémiai elnök június 12-i nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt évtizedekben Európa egyik legerősebb kutatói hálózatát kiépítő MTA-nak semmilyen jogi eszköze nem maradt a hálózat és az infrastruktúra megóvására. Az MTA elnöke már csak abban bízik, hogy a nemzetközi és uniós támogatás módosíthat a magyar kormány hozzáállásán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: