Mátyus Edit, az ELTE kémikusa elnyerte Európa legrangosabb kutatási ösztöndíját

Mátyus Edit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik – írta pénteki közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.

Mátyus az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legrangosabb, fiatal kutatóknak kiírt alapkutatási pályázatán nyerte el az ERC Strarting Grant nevű támogatást – ezzel minden évben azokat a kiváló európai kutatókat támogatják, akik már jelentős eredményeket értek el szakterületükön. Az ELTE TTK Kémiai Intézetének adjunktusa ezzel másfél millió eurós támogatást nyert el öt évre.

Mátyus Edit az ELTE-n végzett, majd 2010-ben ott szerezte meg doktori fokozatát is. Az ezt követő években a világ élvonalába tartozó kutatóhelyeken ­– Princeton Egyetem, ETH Zürich, Cambridge-i Egyetem – dolgozott. Az itt szerzett tapasztalatokkal tért vissza Budapestre, és 2016-ban az ELTE-n saját kutatócsoportot alapított.

Fotó: ELTE

Mátyus Edit és csapata a kémia és a fizika határterületén végez úttörő, egyelőre a világon is ritkának számító kutatásokat. Fő céljuk, hogy minél pontosabban megértsék a molekuláris anyag belső szerkezetét és mozgását. Ahhoz, hogy értelmezni lehessen napjaink részletes – nagy felbontású, lézeres színképelemzésre alapuló – kísérleti eredményeit, új elméleti keretrendszer szükséges. Ez később fizikai állandók és mértékegységek definíciójának pontosításához vezethet, ami nélkülözhetetlen a jövő technológiai újításaihoz.

„A molekulák elméleti leírása érdekel bennünket, ebben szeretnénk minél pontosabb eredményeket elérni. A kísérleti eszközök rohamosan fejlődnek, ezért egyre részletesebb mérési adathalmazok állnak rendelkezésre. A probléma az, hogy jelenleg egy pont után nem értjük, hogy mit látunk. Mi ezen szeretnénk változtatni: elméleti kereteket kell kidolgozni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az adatokat, és így az eddigieknél is részletesebb képet kaphassunk az anyag legmélyebb szerkezetéről” – mondja Mátyus Edit.

Az ERC által támogatott projekt célja tehát olyan elmélet- és módszerfejlesztés, amellyel jobban érthetővé válnak a kísérleti eredmények a molekulafizika területén. Az elnyert támogatás egy részéből olyan szuperszámítógépeket vásárolnak, amelyek felgyorsítják majd az új módszerek kipróbálását. „A mi munkánk igazi alapkutatás. Azt remélem, hogy olyan kérdéseket fogunk tudni megválaszolni, amelyekre egyelőre még senki sem tudja a választ. Van néhány olyan kérdésem, amelyeket évek óta viszek magammal” – mondja Mátyus Edit.

Itthon használja fel a pénzt, és várja a hallgatókat

Az ELTE fiatal kutatója azt tervezi, hogy itthon valósítja meg ERC-projektjét (ez mindig a nyertes pályázó döntése, mert az elnyert támogatás személyhez, nem pedig intézményhez kötött, és az ERC-pályázatot nyert kutatókért versengenek a legjobb európai kutatóhelyek).

Mátyus Edit kutatócsoportja az ELTE TTK Kémiai Intézetében, név szerint: Ferenc Dávid, Gustavo Avila, Alberto Martin, Valovics Ágnes, Mátyus Edit.Fotó: ELTE

„Az elméleti kémia területén versenyképes lehet egy itthoni kutatócsoport is. Az ELTE hagyományosan erős ezen a területen, illetve általában az elméleti-számításos kutatásokban és a matematikában. Az elméleti-számításos tudományterületeken elérhető eredmények ugyanis kevésbé meredeken skálázódnak az eszközpark, az infrastruktúra fejlesztésének anyagi ráfordításaival, nagyobb mértékben függnek a szellemi tőkétől. Az ilyen jellegű munkához van egy jó közeg az ELTE-n, és ezt az intellektuális potenciált érdemes lenne tovább erősíteni a jövőben” – mondja Mátyus Edit. 

A kutató örül, hogy Budapestről is részt vehet a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken, mégpedig úgy, hogy közben a gyerekei magyarul tanulnak, és közel vannak a nagyszülőkhöz.

Mátyus az ELTE hallgatóit is várja a csoportjába. „A kutatócsoportomban most öten vagyunk, és lenne kapacitásunk motivált, tehetséges hallgatókat is bevonni a munkánkba. Örülnék, ha a hallgatók is többet tudnának erről a kutatási területről.”

Az ERC idei pályázati döntései több magyar kutatónak is óriási távlatokat nyitottak, amiről az alábbi cikkekben számoltunk be: