Vége a majd egyéves magyar publikációs böjtnek, megállapodott az MTA az Elsevier óriáskiadóval

Hosszú és nehéz tárgyalási folyamat végén nyílt hozzáférési (open access) szerződést kötött a Magyar Tudományos Akadémia (pontosabban az MTA Könyvtár és Információs Központban működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program – EISZ), valamint az Elsevier globális információelemzési, tudományos és egészségügyi tartalomszolgáltató vállalat – közölte az MTA.

A magyar kutatói közösség így több hónapnyi szünet után ismét hozzáférhet több mint 2500, az Elsevier és partnerei által megjelentetett tudományos folyóirat közel 16 millió cikkéhez a ScienceDirect platformon. A magyar kutatók január 11-e óta nem fértek hozzá a világ egyik legnagyobb tudományos lapkiadója, a hollandiai alapítású, a brit RELX Group tulajdonában álló Elsevier által megjelentetett cikkekhez, illetve az azok tudománymetriai elemzését lehetővé tévő adatbázisokhoz. Az Elsevier döntésével a hazai intézmények számára egy csapásra elérhetetlenné váltak a ScienceDirect, a Scopus, valamint a SciVal adatbázisok szolgáltatásai – ez volt az a fejlemény, amelyet Demeter Márton kommunikációkutató úgy jellemzett, hogy „lekapcsolták a villanyt”.

Török Ádám, az MTA főtitkára, a magyar tárgyalóbizottság elnöke szerint a tárgyalási folyamat megmutatta, hogy még egy ilyen kis ország is képes elérni ambiciózus céljait, ha minden érdekelt fél együtt lép fel. „Büszkék vagyunk rá, hogy az MTA a nyílt hozzáférést támogató mozgalom élére állt, és hálásak vagyunk az egész kutatóközösség együttműködéséért.”

A magyar tárgyalódelegáció az MTA vezette, a tárgyalások előkészítését, a stratégia- és taktikaalkotást, valamint a diplomáciai feladatokat Török Ádám, az MTA főtitkára és kollégái végezték el. Munkájukat az EISZ szakértői és egyetemek, állami intézmények képviselői támogatták, többek között két minisztérium, az EMMI és az ITM részéről.

Magyar részről befagyasztott tárgyalások

Török Ádám szerint „tény, hogy az MTA vezette tárgyalódelegáció ebben a műfajban szokatlan lépést tett a tárgyalások szüneteltetésével, de ebben is teljes volt a folyamatban részt vevő szereplők egyetértése. Bár ez átmenetileg problémát jelentett a magyar tudományos közösségnek, a végén tisztességes megállapodás született, mindkét fél számára elfogadható kompromisszummal.” 

A Qubiten is több kutató kifejtette véleményét a magyar fél keménykedésével kapcsolatban: Varga Máté genetikus amellett érvelt, hogy ez a helyes taktika, míg Demeter Márton arról írt, hogy az open access sem minden, és valójában az  Elsevier többféle szolgáltatása forgott kockán. Tény viszont, hogy nemcsak Magyarország, hanem külföldi tudományos képviseletek, sőt egész országok is megszakították kapcsolatukat a folyóirattal.

A tudományos open access mozgalom hívei egyelőre nemigen kényszerítették térdre a hatalmas profitot termelő szaklapkiadókat, pedig az Elsevier kiadói gyakorlata ellen nemcsak az olvasók, a szerzők nagy része is sokszor tiltakozott. A tudományos lapok kiadói ugyanis többszörös díjat számítanak fel a publikációkért. Mindezt úgy, hogy vannak kutatók, akik szerint a hozzáadott érték elenyésző: a tördelésen és minimális adminisztráción kívül más nem történik a kiadó falai között, mert a cikkek bírálását is kutatók végzik, történetesen ingyen. 

Ingyen publikálhatnak

Török szerint a most megkötött szerződés alapján költséghatékonyan történhet az átállás a nyílt hozzáférésű tudományra, mivel a tagintézményeknél affiliációval rendelkező szerzők minden további publikációs díj nélkül jelentethetnek meg nyílt hozzáférésű cikkeket a megállapodásban szereplő folyóiratokban. Ez azért is jelentős, mert mint az alábbi ábra mutatja, messze az Elsevierben jelennek meg a legnagyobb arányban magyar levelező szerzős cikkek.

Forrás: EISZ

A ScienceDirect-megállapodással párhuzamosan most megkötött, a Scopus és a SciVal adatbázisokhoz való hozzáférési szerződés a magyar tudományos teljesítmény mérését, értékelését, valamint 10 700 nemzetközi kutatóintézettel és az ott dolgozó kutatókkal való összehasonlítás lehetőségét biztosítja, továbbá az élvonalbeli kutatási irányok meghatározásában is segítséget nyújt – írta az MTA.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: