Az AI brutálisan megemelte a tudományos folyóiratcikkek számát
A nagy nyelvi modellek publikációkra gyakorolt hatását a Cornell Egyetem és a Berkeley kutatói számszerűsítették.
folyóirat
Huszonöt év után vonták vissza a Monsanto gyomirtójának rákkeltő hatását tagadó tanulmányt, mert azt valójában a cég írta
Évek óta lehetett tudni, hogy azt a tudományos cikket, amely szerint a Roundup nevű gyomirtó nem rákkeltő, a Monsanto emberei írták. Mégis csak most vonta vissza a lap, amely leközölte.
Kitört a botrány egy rangos folyóiratnál, miután lehozott egy tanulmányt a koronavírus-vakcinák végzetes hatásairól
„El kell fogadnunk, hogy három halálesetre, amit a vakcina előzött meg, kettő jut, amit a vakcina váltott ki” – erre jutott egy pszichológus-tudománytörténész, egy rákellenes étrendet tanulmányozó fizikus és egy „független adattudós”. A Vaccines nevű tekintélyes folyóirat pedig lehozta.
A járvány miatt elöntik a világot az el nem bírált tudományos közlemények
A preprint oldalak kétségtelenül segítik a tudományos diskurzust, de ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is. A békeidőben megjelenő ellenőrizetlen tanulmányok akkor is tökéletes vitaindítók, ha állításaikat rövid úton cáfolják, de a COVID-19 idején a lektorálatlan tanulmányok károkat is okozhatnak.
Ez a tanulmány egyszerre a legviccesebb és a legszomorúbb dolog a tudományos interneten
Milyen hátrányokkal jár, hogy egyre hozzáférhetetlenebbé válik a tudomány? 8,99 dollárért megtudod.
A magyar természettudományos folyóirat, amely még a Nature-t is megelőzte
A Természettudományi Közlöny 1869 januárjában, a brit Nature-t 10 hónappal megelőzve jelent meg, és ha más néven is, de máig létezik.
Vége a majd egyéves magyar publikációs böjtnek, megállapodott az MTA az Elsevier óriáskiadóval
Újra van szerződés a holland Elsevierrel, mégpedig open access megállapodás, amelynek értelmében a tagintézményeknél affiliációval rendelkező szerzők minden további publikációs díj nélkül jelentethetnek meg nyílt hozzáférésű cikkeket folyóiratokban.