Nem is volt olyan rég, amikor a magyar streamingpiac elég egyszerű volt: ha sorozatokat és filmeket akartál online nézni, ott volt az HBO Go. A Netflix 2016-os bevonulásával kialakult egy egészséges versenyhelyzet, amibe aztán az egy éven belül érkező legkisebb hazai szereplő, az Amazon Prime Video nem igazán tudott beleszólni.

Magyarországon még egy darabig nem kell nagy változásokra számítani, de nyugaton már bonyolódik a helyzet.

A Netflix az eredeti tartalomgyártásának nagy 2013-as robbanása (House of Cards, Orange Is the New Black) óta uralja a piacot az USA-ban, csak ott az HBO és az Amazon mellett bezavar a képbe egy Hulu és egy CBS All Access is, mindketten egy-egy húzósorozattal (A szolgálólány meséje és Star Trek: Discovery). Bár a mezőny aránytalan volt, mindenki tudta, nagyjából hol a helye – ez mostantól a múlté.

Senki sem akar kimaradni

A streamingszolgáltatók idén átvették az irányítást: a Deloitte kutatása szerint az év elejére az amerikai fogyasztók 69 százaléka rendelkezett valamilyen streaming előfizetéssel, míg már csak a 65 százalékuk fizet elő kábeltévére – ebből 43 százalék a közös halmaz. A felmérés szerint egy átlagos fogyasztó három streaming szolgáltatásra fizet elő, és a figyelmükért – és a pénzükért – folyó háború most indul csak be igazán.

2017 környékén két szórakoztatóipari és technológiai nagyhatalom, az egyre több franchise-t bekebelező Disney és az iPhone-eladásokon túl is bátran kísérletezgető Apple is megszellőztette, hogy beszállna a streaming versenybe. Elsősorban a Disney tervei izzaszthatták meg a létező szolgáltatók vezetőségét, a cégbirodalomba tartozó Marvel-univerzum sorozatai ugyanis eddig a Netflixen (Daredevil, Jessica Jones, The Punisher) és a Hulun (Runaways) is futottak, ahogy több olyan klasszikus film volt a kínálatukban, amik egy Disney-féle streaming csatorna indulásával egyértelműen átkerültek volna a jogbirtokoshoz. Ez többé-kevésbé így is lett.

A második nagy bejelentési hullám 2018 végén, 2019 elején érkezett, amikor a nagy egyesült médiakonglomerátumok, az AT&T-WarnerMedia és a Comcast-NBCUniversal is előhozakodtak a saját streamingoldaluk tervével. A Netflix hihetetlen sikerét látva mindenki meg akarta csinálni a saját bizniszét, hiszen látták, hogy hosszú távon jobban megéri, ha ők maguk tárják a nézők elé a mindkét esetben elképesztő mennyiségű saját tartalmaikat egy előfizetési díj ellenében, mintha „bérbe adnák” őket például a Netflixnek egy egyszeri összeg fejében.

Bár a WarnerMedia szolgáltatására, az HBO Maxra még az amerikaiaknak is 2020 májusáig kell várni, ahogy az NBCUniversal-féle Peacock is az év áprilisában indul, 2019 novemberében két szereplő is belépett a piacra, és most mindenki azt figyeli, vajon meg tudják-e érdemben szorongatni a Netflixet, vagy csak beállnak a kicsik sorába, és a háború első áldozatára várnak, miközben a fogyasztóknak egyre több különböző szolgáltatásra kell előfizetniük, többségében ugyanazon tartalmak eléréséért.

Az első roham

Az Apple TV+ november 1-i indulását annyira megtolta a cég, amennyire csak lehetett: a húzószériának kikiáltott The Morning Showban egyszerre rántotta vissza Jennifer Anistont és Steve Carellt a sorozatok világába, amit annak fényében kell értelmezni, hogy a Netflix adatai szerint még 2019-ben is bőven a Jóbarátok és az Office érdekli a legtöbb nézőt, az évi több száz vadonatúj széria ellenére.

Bár az egyből elérhetővé vált sorozatok (The Morning Show, Dickinson, For All Mankind, See) meglehetősen gyenge kritikai fogadtatásban részesültek, az Apple szerint sikeres volt a rajt: a hivatalos nézőszámok intézményét a streaming korában nagyjából el is felejthetjük, de a cég szerint több millió megtekintést hozott az első hét, amivel elégedettek lehetnek. Bár az Apple kommunikációjának fókuszában az elégedettség áll, a cég másfél héttel az indulás után (meg nem nevezett okokból) megvált az eredeti tartalmakért felelős vezetőjétől, ami azért sehogy sem tűnik jó jelnek.

A Disney+ ugyan kevesebb nagy hype-pal övezett sorozatot mutatott be november 12-i indulásának napján, konkrétan egyet, de az pont a több mint egy évtizede várt első élő szereplős Star Wars-sorozat volt, és ez épp elég volt ahhoz, hogy a szerverek megadják magukat, és a premier napját meghatározzák az akadozó, vagy be sem töltő filmekről és sorozatokról szóló hibabejelentések.

Ettől függetlenül mindenki arra számít, hogy a Disney+ hozhatja leginkább nehéz helyzetbe a Netflixet, hiszen már csak a cég létező portfóliója (Star Wars, Marvel, FOX, Pixar, Disney animációs filmek) biztosítja a nagy tömegeket érdeklő tartalmakat, így új, eredeti sorozatokkal és filmekkel nem is kell annyira pedálozni, mint az esetenként a nulláról építkező vetélytársaknak.

Az első 24 óra tanulságai az ingyenes próbahetet kínáló Disneyt igazolják: egy nap alatt nagyjából 10 millióan iratkoztak fel a szolgáltatásra, amit ugyan nem lehet pontosan összevetni az Apple TV+ „több milliójával”, de ha a tízmilliót elérte volna a techcég, akkor valószínűleg így kommunikálták volna.

Mikor, mi, mennyiért?

A már ismert streaming szolgáltatók mellett tehát négy új szereplő mutatkozik be a piacon fél éven belül, legalábbis az USA-ban, íme a legfontosabb infók róluk:

Apple TV+

• Mikor? Globális technológiai cégként nem volt nehéz egyből 106 országban elindulni november 1-én, így az Apple TV+ már Magyarországon is elérhető.
• Mi? Az említett négy sorozat mellett Oprah Winfrey könyvklubját és egy új Snoopy-animációs sorozatot is láthatnak az első előfizetők, de még november végén érkezik M. Night Shyamalan pszichotriller-szériája, a Servant is. A premierdátummal még nem rendelkező, de berendelt sorozatok között megtaláljuk a Spielberg-féle Amazing Stories antológiát, Asimov Alapítványának adaptációját vagy a Lisey története című Stephen King-regény J.J. Abrams által sorozattá alakított változatát.
• Mennyiért? Az 1 hetes ingyenes próbaidőszak után havi 1890 forintért lehet előfizetni, de egyes Apple-készülékek (iPhone, iPad, Apple TV) vásárlásánál 1 éves TV+ előfizetés is jár.

Disney+

• Mikor? November 12-én három országban (USA, Kanada, Hollandia) vált elérhetővé, november 19-én még három országba (Ausztrália, Új-Zéland, Puerto Rico) terjeszkedik, majd 2020. március 31-én hat európai államban (Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Írország) debütál. A közép-kelet-európai, így a magyar indulás 2020 végére vagy 2021 elejére várható.
• Mi? A Mandalorian mellett leginkább a Susi és Tekergő filmváltozata és az új High School Musical-sorozat váltott ki bármiféle visszhangot a premier napján, de hamarosan sosem látott mennyiségű Marvel- (Hawkeye, Loki, WandaVision) és Star Wars-sorozat (Cassian Andor, Obi-Wan Kenobi) érkezik, a Szörny Rt. karakterei is szériát kapnak, és persze a teljes DIsney-tárból is szemezget majd a szolgáltató, a Bambitól a Toy Story 4-ig, a Bosszúállóktól A Simpson családig.
• Mennyiért? Az alap havidíj 6,99 dollár, de a szintén a cégcsoporthoz tartozó Hulu és ESPN+ szolgáltatásaival együtt csomagban 12,99 dollárért is megrendelhető.

Peacock

• Mikor? Egyelőre annyit tudni, hogy 2020 áprilisában tervezik indítani.
• Mi? Az NBC és a Universal állományával szépen fel lehet tölteni a platformot, hogy mást ne mondjak, az Office behúzásával máris nagy sebeket ejthetnek a Netflixnek. De azért az új tartalmakat sem bízták a véletlenre: a Mr. Robot készítője, Sam Esmail irányításával jön az újabb Battlestar Galactica reboot, újjáélesztik a kilencvenes évek elejének kultikus szitkomját, a Saved by the Bellt, és mivel most menő a disztópia, a Szép új világ című Aldous Huxley-regényt is adaptálják.
• Mennyiért? Erről még nincs info.

HBO Max

• Mikor? 2020 májusában indul az USA-ban, Latin-Amerikában még abban az évben terjeszkedik, Európába pedig 2021-ben ér el.
• Mi? Ha a filmekről a Warner Bros., a sorozatokról pedig az HBO gondoskodik, nagy baj nem lehet. Emellett a gyerekeket célzó Disney+ alternatívájaként is működhet a Looney Tunes, a Hanna-Barbera, a Szezám utca vagy a Cartoon Network választékával, de a Jóbarátok és a South Park is átköltözik a Netflixről az HBO Maxra.
• Mennyiért? 14,99 dollárban szabták meg a havidíjat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás