Az amerikai Office készítőitől nagyobb őrületre vártunk, amikor bejelentették, hogy viccet csinálnak Donald Trump űrhadseregéből. Végül olyan sorozatot kaptunk, ami egyre inkább jellemzi a Netflix tartalmait: nem rossz, simán ledarálja az ember pár óra alatt, de egy év múlva nehéz lesz bármire is emlékezni belőle.
Minden bizonnyal vége a Netflix egyeduralmának, az HBO és az Amazon mellé pedig özönlenek a vetélytársak: az Apple és a Disney novemberben indította el online film- és sorozatstreamelő szolgáltatását, de aztán jönnek a nagy stúdiók, és viszik magukkal a Jóbarátokat és az Office-t is a Netflixről.
A Disney+ streaming szolgáltatást berobbantó The Mandalorian az első élő szereplős Star Wars-sorozat. Az első rész alapján megérte az évtizedes várakozás, a galaxis alvilágában játszódó űr-spagettiwestern ráadásul egy óriási cliffhangerrel zárul.
Felkerült a Netflixre a legendás sorozat ötödik évadja, de nagyon úgy tűnik, hogy a varázslatnak vége: a sokszor közhelyes, repetitív és középszerű Black Mirrornál már vannak sokkal blackmirrorabb filmek és sorozatok is.
A természetfilmes új sorozatában minden korábbinál erősebb állításokat fogalmaz meg az emberek szerepéről az élővilág pusztulásában. Az első reakciók szerint az idős mester végérvényesen beállt ökoharcosnak.
Napjaink legfelkapottabb történetmesélője, Jordan Peele újraélesztette az előző évszázad Black Mirrorját. A Twilight Zone első két része alapján folytatódik a mindfuck aranykora, de ez a sorozat nem technorémálmokat ígér, hanem a jelenkor problémáit feszegeti.
Szex, vérfürdő & undorító lények címmel hitelesebb lenne a Love, Death & Robots, de az őrült ötleteket különböző animációs technikákkal bemutató Netflix-sorozat így is egy kisebb csoda. A Harcosok klubja és a Deadpool készítőinek szériáján ráadásul egy magyar sztárstúdió is dolgozott.
UFO-hívő öngyilkos szekták, virtuális valóságba menekülő nyomornegyedek, noirt és cyberpunkot ötvöző nyomozás a 24. században és a Holdra szállás története is befért 2018 legjobb Qubit-kompatibilis filmjei és sorozatai közé.
Stephen Hawking is megmondta, hogy a jövőnk más bolygókon van, de a kapzsiság lesz a vesztünk – a National Geographic sorozata, a Mars 2. évadja éppen ezt fejtegeti.
A Terror című minisorozat vegyes fogadtatásra talált a kritikusok között, pedig a lassú történetvezetés mögött alapvető filozófiai kérdésfeltevések húzódnak meg. Kihez maradjunk lojálisak a végletekig feszült helyzetekben: társadalmunkhoz, egyéni érdekeinkhez vagy a morális törvényhez?
A House of Cards készítőjének új sorozata a 2030-as években játszódik, és az űrutazás mögött húzódó politikai, családi és kommunikációs játszmákról szól. Kár, hogy az egész évad olyan, mintha egy film első fél órája lenne.
Az HBO nagy visszatérője még mindig olyan, mintha Shakespeare az androidok lázadásáról merengett volna, de az öncélú intellektualitás helyett megjelent benne egy új elem: tétje lett a dolgoknak.
Sejthető volt, hogy a prímeknek esetleg köze lehet a sorozathoz!
Vajon hogyan folytatódik a sorozat? Kéne egy príma ötlet!
Akinek túl lassú volt az új Szárnyas fejvadász, vagy aki egy egész évadon át elmerülne egy Black Mirror-epizód világában, annak itt a Netflix idei talán legnagyobb dobása.
A negyedik évadnak a szimulált valóságról, a digitális klónozásról és az algoritmusokra bízott életről is van mondanivalója. Az is kiderül, hogy Charlie Brooker, a sorozat alkotója eggyel tehetségesebb provokatőrnek, mint történetmesélőnek.