Az amerikai Office készítőitől nagyobb őrületre vártunk, amikor bejelentették, hogy viccet csinálnak Donald Trump űrhadseregéből. Végül olyan sorozatot kaptunk, ami egyre inkább jellemzi a Netflix tartalmait: nem rossz, simán ledarálja az ember pár óra alatt, de egy év múlva nehéz lesz bármire is emlékezni belőle.
Hogyan vizsgáznak a globális járvány idején a kriptopénzek és a hakniszektor? Mit érzünk az internet iránt most, hogy azért omlik össze minden, mert kedvenc sorozatunkat nézzük? Vagy nem is omlik össze minden? Drótos/fótos trendriport a tech világából.
Az EU szerint az streaming platformoknak vissza kell térniük a kisebb felbontáshoz, mivel az európai belföldi szélessávú hálózatokat túlterheli, ahogy az önként vállalt vagy kényszerű karantén idején az emberek folyamatosan az interneten lógnak.
Az American Factory egy szimbolikus amerikai városban nyitott kínai gyár dolgozóinak kulturális különbségein keresztül mutatja be a globalizáció, az egymással versengő világnézetek kihívásait és Kína gazdasági sikereinek kulcsát. A One Child Nation az állam totális hatalmát szemlélteti, miközben bemutatja az egygyermekes politikának nevezett kegyetlen társadalmi kísérletet.
Patinás New York-i és Los Angeles-i színházakat vesz, illetve bérel a streaming cég, máskülönben félő, hogy nem tud megtartani olyan formátumú filmeseket, mint Martin Scorsese.
Minden bizonnyal vége a Netflix egyeduralmának, az HBO és az Amazon mellé pedig özönlenek a vetélytársak: az Apple és a Disney novemberben indította el online film- és sorozatstreamelő szolgáltatását, de aztán jönnek a nagy stúdiók, és viszik magukkal a Jóbarátokat és az Office-t is a Netflixről.
Felkerült a Netflixre a legendás sorozat ötödik évadja, de nagyon úgy tűnik, hogy a varázslatnak vége: a sokszor közhelyes, repetitív és középszerű Black Mirrornál már vannak sokkal blackmirrorabb filmek és sorozatok is.
A természetfilmes új sorozatában minden korábbinál erősebb állításokat fogalmaz meg az emberek szerepéről az élővilág pusztulásában. Az első reakciók szerint az idős mester végérvényesen beállt ökoharcosnak.
Szex, vérfürdő & undorító lények címmel hitelesebb lenne a Love, Death & Robots, de az őrült ötleteket különböző animációs technikákkal bemutató Netflix-sorozat így is egy kisebb csoda. A Harcosok klubja és a Deadpool készítőinek szériáján ráadásul egy magyar sztárstúdió is dolgozott.
A Netflix először távolított el epizódot politikai kifogás miatt. Kínában inkább el sem indította a szolgáltatását, hogy megelőzze a hasonló problémákat, Szaúd-Arábiában azonban alkalmazkodott a helyi digitáliscenzúra-törvényhez.
2004-ben még több mint kilencezer Blockbuster üzlet volt az USA-ban. Ezen a héten, ha minden igaz, egy marad.
Az Egyesült Államokban már többen használják a Netflixet, mint a kábeltévét vagy a YouTube-ot. A 18 és 34 év közöttiek nappalijából ki sem lehet robbantani az előfizetéses tartalomszolgáltatók sztárját. A magyarok nem beszélnek angolul, ők inkább torrenteznek.
A Tesla mostanában komoly gondokkal küzd, a Soros Fund Management mégis 35 millió dollárért vásárolt a cég kötvényeiből, és az Amazonba, illetve a Netflixbe is befektetett. A Facebookba viszont nem.
Alex Garland újra megmutatta, hogy a sci legalább olyan fontos tud lenni, mint a fi – az Expedíció úgy próbál végig a tudomány közelében maradni, hogy közben az Alien-kottából játszik, és még a természetfelettibe is belekóstol.
Akinek túl lassú volt az új Szárnyas fejvadász, vagy aki egy egész évadon át elmerülne egy Black Mirror-epizód világában, annak itt a Netflix idei talán legnagyobb dobása.
A negyedik évadnak a szimulált valóságról, a digitális klónozásról és az algoritmusokra bízott életről is van mondanivalója. Az is kiderül, hogy Charlie Brooker, a sorozat alkotója eggyel tehetségesebb provokatőrnek, mint történetmesélőnek.