Kevés olyan autentikus dokumentumfilm készült a Thatcher-korszak zenei undergroundjáról, mint amilyeneket Wolfgang Büld forgatott az 1970-es évek második felében. Kalandozás a reggae és a punk londoni forrásvidékén.
A szolgáltatásnak Amerikában még mindig egymillió előfizetője van, a most kiküldött lemezeket már vissza sem kell adni.
Egy új törvényjavaslat szerint a streamingszolgáltatóknak el kellene fogadtatniuk a műsoraikat a hatóságokkal, nehogy obszcén tartalmak érhessék el a fogyasztókat. Vagy nehogy csúnyát mondjanak a miniszterelnökre.
A streamingszolgáltató lépését sokan ízléstelennek tartják, pedig csak véletlen egybeesésről van szó.
A technológiai disztópiák mellett nagy hangsúlyt kap a természetfeletti, és Charlie Brooker visszatért a médiakritikához: a Netflix sorozatának 6. évadában az AI és az űrutazás is előkerül, de maga a Netflix kapja a legtöbb ütést.
A brit író-újságíró Ancient Apocalypse (Emberek az emberiség előtt) című netflixes sorozatában tovább hirdeti régi elméletét, miszerint 12 ezer éve kataklizma söpörte el a Föld fejlett, piramisépítő civilizációját. Egy fiatal régész felvette a kesztyűt, és négy videóban cáfolja a bombasztikus állításokat.
Mi a teendő, ha elromlik a gyerekünk, aki egy android? Jó ötlet szétválasztani a tudatunkat, csak hogy ne kelljen dolgozni? Tökéletesíti vajon az életünket, ha minden élethelyzetet a legapróbb részletességgel előre elpróbálunk? Az év legjobb filmjeiből és sorozataiból kiderül.
Az LSD-t, a varázsgombát és az ecstasyt évtizedeken át üldözték és tiltották, sokszor áltudományos, rémtörténetekbe illő érvekkel, de ma már egyre több kutatás irányul a szerek terápiás alkalmazására. A How to Change Your Mind a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz ellen is bevethető pszichedelikumok történetét és jövőjét mutatja be.
Az amerikai exelnök A legszebb nemzeti parkok című ötrészes természetfilm-sorozat narrátoraként debütált a streaming platformon, amellyel még 2018-ban kötött több évre szóló szerződést Obamáék családi produkciós cége.
A Netflixre a napokban felkerült dokumentumfilm a rajongóknak nem sok újat tud mutatni, de remekül összefoglalja a magánűrkutatás történetét, és a SpaceX főhadiszállásán, a Nemzetközi Űrállomáson vagy a NASA irányítótermeiben készült felvételeivel testközelivé varázsolja az emberiség bolygóközi jövőjét hirdető űrbizniszt.
Egy tudós nem akkor teszi jól a dolgát, ha hangosan farkast kiált, hanem akkor, ha felelős döntésre buzdítja hallgatóit. Ez a klímaváltozás esetében annyit tesz, hogy mindannyian tegyünk azért, hogy csökkentsük környezeti lábnyomunkat, ne pedig folyton a hülye amcsi szavazókat, a médiát, a multikat és a kozmoszt hibáztassuk.
A Fantastic Fungi – A gombák lenyűgöző élete 80 percbe sűrítve igyekszik mesélni a gombák környezetvédelmet, gyógyászatot, bőripart vagy járványkezelést forradalmasító képességeiről, és bár bevezetésnek tökéletes, a mögöttes tudományt látványos timelapse videókra és misztikumra cseréli.
Arra hivatkoznak, hogy bár ők biztosítják a hálózati infrastruktúrát, a tartalomszolgáltatók nem kompenzálják őket a megnövekedett adatforgalom miatt. Az érvelésük több ponton is sántít – sőt már az alapgondolat sem igaz.
A cég vadonatúj játékfejlesztési osztályát az Electronic Artsból és a Facebook Oculus VR-járól ismert Mike Verdu vezeti.
Vajon mekkora szénlábnyoma van két netflixes sorozatepizódnak? Bár a Netflix elvileg a karbonsemlegesség híve, mostanáig nem tettek érte, hogy azzá is váljanak. A mostani felmérés lehet a változás első lépése.