Nyolc év vakság után új, agybeültetéses módszerrel nyerte vissza a látását egy férfi
A dél-afrikai Jason Esterhuizen 2011 decemberében, 23 évesen szenvedett súlyos autóbalesetet, amit ugyan nagy szerencsével túlélt, de a szemei úgy roncsolódtak, hogy vakon ébredt a kórházban. A férfi a baleset előtt nemcsak motorozni és autót vezetni szeretett, de repülőgép-pilótának is tanult. A lábadozás időszakában újra meg kellett tanulnia járni, emellett elsajátította a Braille-írást és a különböző számítógépes segédeszközök használatát.
Esterhuizen 2013-ban, egy tévéhíradóban hallott a Second Sight nevű kaliforniai cégről, amely egy agyi implantátum segítségével tervezett újra látást adni a vakoknak. Az első kísérleti körbe még nem fért be a férfi, de 2018-ban újabb fejlesztésről adott hírt a cég, amelynek tesztelésére már őt is kiválasztották, így Esterhuizen most egy hat fővel indult klinikai vizsgálat részese.
Több betegségnél alkalmazható, mint más módszerek
Az Orion nevű készülék a cég szerint mesterséges látást adna olyanok számára, akik többek közt zöld hályog, cukorbetegség, látóideg-sérülés vagy szemsérülés miatt vesztették el a látásukat. A készülék úgy néz ki, mint egy apró kamerával és képfeldolgozó egységgel (VPU) ellátott napszemüveg, míg az agyba beültetett, bélyegméretű csip 60 elektródán keresztül csatlakozik az elsődleges látókéreghez. Amikor a készüléket bekapcsolják, a kamera képét a VPU elektromos impulzusokká alakítja, amiket továbbküld az elektródák felé, hogy az agy vizuális jelekként értelmezze azokat.
Ez a készülék abban különbözik a többi, „bionikus szem” címszó alatt tesztelt terméktől, hogy azoknál az elektródákat agyműtét nélkül, közvetlenül a szem mögé ültetik be, viszont az ilyeneket csak a részleges látásvesztést okozó retinitis pigmentosában szenvedő pácienseknél engedélyezik – ez a betegség pedig kisebbségben van a látássérült amerikaiak 3,4 milliós táborában.
Na és abban is különbözik, hogy az Orionnak még szemekre sincs szüksége ahhoz, hogy mesterséges látást biztosítson, hiszen a látóideget megkerülve működik – mondta el a OneZerónak Nader Pouratian, a Los Angeles-i Ronald Reagan Egészségügyi Központ idegsebésze. Csodára azért nem kell várni, a készülék egyelőre nem varázsol tiszta látást: „nem arról van szó, hogy a rendszerünk által teljesen önállóvá válhatnak, de amikor nem látsz semmit, akkor az is rendkívül értékes tud lenni, ha csak egy nagyon kicsit újra látsz” – mondta az idegsebész.
Egyelőre fényes pontokat látnak, de a technológia fejlődik
Esterhuizen és öt társának terápiája jelenleg ott tart, hogy több évnyi vagy évtizednyi teljes vakság után képesek különbséget tenni sötét és világos között, felismerik a mozgó dolgokat, és valamennyi mélységészleléssel is rendelkeznek. Ezt a férfi úgy magyarázta el, hogy például az emberek fények apró pontjaiként jelennek meg előtte, és ha közelednek felé, egyre több ilyen pontot lát. „Olyan ez, mint megtanulni egy új nyelvet” – mondta. A biztonságérzete is nagyot javult, a házát például már nyugodtan hagyja el, mivel látja, ha autók közelednek.
A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az agy térképeket tárol a szem látóteréről, de annak minden egyes pontja máshol helyezkedik el az agyban, és ezeket a pozíciókat még nem találták meg a kutatók. A Second Sight szakemberei 150–200 darabig akarják folyamatosan bővíteni az elektródák számát a látótér bővítése és a felbontás javítása érdekében, valamint a kamera és a VPU fejlesztését is tervezik, termográfiai és arcfelismerési képességek bevonásával.
Az Orion egyik nagy hátránya, hogy azoknak nem tud segíteni, akik vakon születtek, mert náluk nem fejlődtek ki teljesen az agy látásért felelős részei. És amíg nem tud jelentősen jobb eredményeket felmutatni, mint a retinaimplantátumok, valószínűleg kevesebben is választják majd az agyműtéttel járó Oriont, ami minden bizonnyal drágább is lesz – a Second Sight Argus II nevű retinaimplantátuma például 150 ezer dollárba kerül jelenleg.
