A magyarok 50-60 százaléka rövidlátó. Roska Botond és kutatócsoportja 17 ezer mesterséges retinán kísérletezi ki, milyen gyógyszerek segíthetik a látásromlás lassítását – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadáson.
VR-sisakos vak egerekben már sikerült tériszonyt kelteni, és ha az állatkísérletek eredményeit a humán gyógyászatban is lehetne alkalmazni, az hatalmas előrelépést jelentene a vakság gyógyításában. Rózsa Balázs és Roska Botond szerint a neurobiológiai módszerek és a VR-technika kombinálása már egy évtizeden belül látványos eredményhez vezethet.
A korábban súlyosan látássérült emberek szinte azonnal éleslátásról számoltak be, és két évvel a kísérleti műtétek után sem jelentkezett szövődmény.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
Brit és kínai kutatók közel félmillió ember főzési szokásai és olyan súlyos szembetegségek között találtak összefüggést, mint a szürkehályog, a kötőhártya-rendellenességek, a szaruhártya, a szivárványhártya vagy a szemfehérje gyulladásai.
A Bázelben kutató magyar molekuláris biológus és csapata évtizedek óta dolgozott az ötleten, és most sikerült is megvalósítani: algákból ültettek át a fényérzékenység kifejeződésében kulcsszerepet játszó géneket az emberi retinába. Az 58 éves, vak önkéntes ma sem tud újságot olvasni, de tárgyakat ismer fel maga körül.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.
A Semmelweis Egyetem Szabó Arnold vezette kutatócsoportja a Svájcban dolgozó, világhírű Roska Botonddal és kutatócsoportjával karöltve olyan eljárást dolgozott ki, amely vissza tudja állítani a teljesen elhalt retina fényérzékenységét is.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
Egy száz elektródából álló implantátum, egy kamera, egy kis gépi tanulás, egy képfelismerő szoftver, és kész is a retinát megkerülő mesterséges látás.
Egy kamera, egy képfeldolgozó egység és egy elektródákkal az agy látókérgéhez csatlakozó csip – ennyiből áll az Orion nevű készülék, amelyet most hat megvakult emberen tesztelnek, és már mindegyikük részlegesen visszanyerte a látását.
A vakság gyógyítását Svájcban kutató magyar neurobiológus a Semmelweis Budapest Award idei díjazottja.
Az orvosok szerint a fiúnak, aki Pringles-diétáját néha egy kis sonkával és kolbásszal is kiegészítette, vitamin- és ásványianyag-hiány miatt romlott súlyosan a látása.
A tudósok szerint néhány éven belül a humán gyógyászatban is bevethető lesz a módszer az időskori makuladegeneráció, illetve a retinitis pigmentosa kezelésére.