Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
A Clarion-Clipperton-zóna mélyén zajló folyamatokra még nincs meg a teljes magyarázat.
A kutatók azt feltételezik, hogy a tűzhányó a földi ókortól kezdve egészen a közelmúltig aktív volt.
Földtörténeti léptékben kevéssel az egysejtű eukarióták megjelenése után elindulhatott a sejtmagos élőlények többsejtessé szerveződése.
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A New York állambeli Cairo városa mellett talált maradványok alapján az ősi növény meglehetősen nagyra nőtt.
Darwin szerint az élet egy meleg pocsolyában jött létre, de a legfrissebb kísérletek szerint az óceán legmélyén létezhetett ideális környezet a protosejtek kialakulására.
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
Műholdjainak 1997 és 2017 között készített képeiből összefűzött videót publikált az amerikai űrhivatal.