Közelítő számrendszerben a kutya úgy számol, mint az ember
Az emlősök körében a korábbiaknál jóval gyakoribb lehet az az elsődleges matematikai képesség, amelyet közelítő mennyiségreprezentációnak is neveznek és ami a közelítő számrendszer (approximate number system, ANS) praktikus használatát jelenti.
Legalábbis erre találtak bizonyítékokat az atlantai Emery Egyetem pszichológiai tanszékének kutatói, akik a Biology Letters folyóiratban december 17-én publikált tanulmányukban ismertetik eredményeiket.
Neurológiai kutatások már korábban feltárták, hogy a becslési műveletek végzése az agy falcsonti (parietalis) kérgének aktivizálódásával jár, legalábbis a főemlősök és az ember esetében. Az amerikai kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy más fajok esetében is hasonló idegrendszeri mechanizmus áll-e a háttérben. Kutyakutató etológusok ugyanis már korábban beszámoltak róla, hogy a nyáj létszámát folyamatosan ellenőrző terelőfajtákon kívül a képzett kutyák pontosan képesek megbecsülni a mennyiségeket, legyen szó a táljukba helyezett jutalomfalatok vagy a szórakoztatásukat szolgáló teniszlabdák számáról.
Az atlantai kutatók a falcsonti kéreg aktivitást funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálattal, fMRI készülékkel végezték el 11, szándékosan képzetlen házi kedvencen, akiket csupán arra tanítottak meg, hogy kell maguktól az alábbi videón látható módon elhelyezkedni a készülékben.
A kísérleti alanyok java keverék volt, ráadásul sokféle fajtából a border collie-tól az uszkáron át a golden retrieverig.
Az alanyok feladata csupán az volt, hogy miután felfektették a fejüket a mozdulatlanságot szavatoló támasztékra, egy olyan képernyőt kellett nézniük, amelyen a pontok száma 300 milliszekundumonként megváltozott. Az ebek hol 4 kis és 4 nagy méretű képpontot láttak a képernyőn, hol pedig 3 kicsit és 10 nagyot. A hipotézis szerint agyuknak akkor kellett nagyobb aktivitást mutatnia, amikor a pontok száma eltérő volt.
Az eredmények igazolták az előfeltevést, bár minden kutyánál kissé más részén aktivizálódott a falcsonti kéreg. A kutatók szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy a legtöbb emlősben megvan a közelítő mennyiségreprezentációnak nevezett ősi matematikai képesség.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: