Az emlősök körében a korábbiaknál jóval gyakoribb lehet az az elsődleges matematikai képesség, amelyet közelítő mennyiségreprezentációnak is neveznek és ami a közelítő számrendszer (approximate number system, ANS) praktikus használatát jelenti. 

Legalábbis erre találtak bizonyítékokat az atlantai Emery Egyetem pszichológiai tanszékének kutatói, akik a Biology Letters folyóiratban december 17-én publikált tanulmányukban ismertetik eredményeiket. 

Neurológiai kutatások már korábban feltárták, hogy a becslési műveletek végzése az agy falcsonti (parietalis) kérgének aktivizálódásával jár, legalábbis a főemlősök és az ember esetében. Az amerikai kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy más fajok esetében is hasonló idegrendszeri mechanizmus áll-e a háttérben. Kutyakutató etológusok ugyanis már korábban beszámoltak róla, hogy a nyáj létszámát folyamatosan ellenőrző terelőfajtákon kívül a képzett kutyák pontosan képesek megbecsülni a mennyiségeket, legyen szó a táljukba helyezett jutalomfalatok vagy a szórakoztatásukat szolgáló teniszlabdák számáról. 

Az atlantai kutatók a falcsonti kéreg aktivitást funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálattal, fMRI készülékkel végezték el 11, szándékosan képzetlen házi kedvencen, akiket csupán arra tanítottak meg, hogy kell maguktól az alábbi videón látható módon elhelyezkedni a készülékben.  

A kísérleti alanyok java keverék volt, ráadásul sokféle fajtából a border collie-tól az uszkáron át a golden retrieverig. 

Az alanyok feladata csupán az volt, hogy miután felfektették a fejüket a mozdulatlanságot szavatoló támasztékra, egy olyan képernyőt kellett nézniük, amelyen a pontok száma 300 milliszekundumonként megváltozott. Az ebek hol 4 kis és 4 nagy méretű képpontot láttak a képernyőn, hol pedig 3 kicsit és 10 nagyot. A hipotézis szerint  agyuknak akkor kellett nagyobb aktivitást mutatnia, amikor a pontok száma eltérő volt. 

Az eredmények igazolták az előfeltevést, bár minden kutyánál kissé más részén aktivizálódott a falcsonti kéreg. A kutatók szerint ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy a legtöbb emlősben megvan a közelítő mennyiségreprezentációnak nevezett ősi matematikai képesség.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Mire tanít a kutyák játékosságának genetikai vizsgálata?

Qubit.hu tudomány 2019. november 22.

Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.

Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak

Vajna Tamás tudomány 2019. május 9.

A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.

Azért vonyítanak az egyedül hagyott kutyák, mert szoronganak

Vajna Tamás tudomány 2019. március 22.

Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.