Egy brit kutatás olyan fiatal felnőtteket vizsgált, akik első éveiket romániai árvaházakban töltötték a kilencvenes évek elején. A Ceaușescu-korszak irányelvei tiltották az abortuszt és a fogamzásgátló tabletták használatát, míg a gyermek nélküli párokat különadóval sújtották. A kormány intézkedései miatt rengeteg gyerek került a gyakran szörnyű körülmények között működő árvaházakba. 

A vizsgált árvákat később brit családok fogadták örökbe. Szakértők szerint az örökbefogadó családok hiába teremtettek később szerető és gondoskodó környezetet az elhagyott gyermekek számára, a kora gyermekkorban elszenvedett hiány maradandó károsodást okozott agyuk szerkezetében. Az ingerszegény környezetben, szeretet és törődés nélkül felnövő gyerekek később tanulási nehézségekkel, figyelemhiányos hiperaktivitási-zavarral (ADHD), szorongással és depresszióval küzdöttek.

A vizsgálatban 67 olyan 23-28 év közötti alany agyát vizsgálták, akik gyerekként 3-41 hónapon keresztül román árvaházakban nevelkedtek. A gyermekkori traumán átesettek agyszerkezetét 21 hasonló korú brit felnőttével vetették össze, akik Angliában születtek, és 6 hónapos koruk előtt kerültek örökbefogadó családhoz. Az eredmények alapján a Ceaușescu-rezsim árváinak agya átlagosan 8,6 százalékkal kisebb volt angol társaikénál. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy minél hosszabb ideig voltak kitéve gyerekkorukban az árvaházi körülményeknek, annál kisebb volt az agyuk mérete. 

Edmund Sounga-Barke pszicháter, a londoni King’s College munkatársa szerint a kísérlet egyik legmegdöbbentőbb felfedezése, hogy a gyermekkorban elszenvedett traumák hatására az agyban bekövetkezett elváltozások maradandóak voltak. A gyerekek hiába kerültek később szerető családokhoz, megfelelő körülmények közé, a kisgyerekkorban megélt negatív tapasztalatokat az agyuk nem tudta felülírni. 

A neuroplaszticitás az agynak az a képessége, hogy a traumák által elszenvedett sérülésekre adaptív módon reagál, és újrastrukturálja magát. Ez azt jelenti, hogy bizonyos sérült részek funkcióit átvehetik más agyterületek, és az agy így alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez. A neuroplaszticitás kialakulásában döntő szerepet játszanak a kora gyermekkorban átélt ingerek és környezeti hatások. Az árvaház ingerszegény környezete miatt ezekben a gyerekekben nem alakultak ki a megfelelő agyi áramkörök, és úgy tűnik, ez a folyamat nem pótolható a későbbiekben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Súlyos egészségkárosodást okoz a gyerekeknek a migráció

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 10.

A bevándorló gyerekeknek a célországban lakókénál alacsonyabb az önértékelésük, gyakrabban szenvednek depressziótól, hajlamosabbak az alkohol- és drogfogyasztásra, és gyakrabban bántalmazzák őket a kortársaik. Azoknak sem könnyebb a dolguk, akiknek szülei elvándorolnak, őket pedig hátrahagyják az anyaországban.

Magyarország a világ 31. legjobb helye egy gyereknek, de Európában bőven találni nála jobbat

Qubit.hu gazdaság 2019. október 29.

176 országból 173-ban javult a gyerekek helyzete az ezredforduló óta. Csökken a gyerekhalandóság, többen járnak iskolába, visszaszorulóban a gyerekmunka, a háborús övezetekben azonban koncentrálódnak a problémák– derül ki a Save the Children idei jelentéséből. Magyarország is javított, de a tinédzserterhességek megakadályozásáért többet kellene tennie.