Sorra dönti a negatív rekordokat a Duna vízszintje: a nagybajcsi mérőállomáson szerda kora délután -85 centiméteres vízállást mértek a szeptember eleji -64 centiméterhez képest, ami már akkor is a valaha mért legalacsonyabb vízállás volt.

Szinte minden hazai mérőállomáson rekord vagy rekordközeli értéket mérnek, többek között Budapesten is a múlt héten dőlt meg ismét a rekord: a Vigadó téri vízmérce pénteken -2 centimétert mutatott, ami a folyón Budapestnél mért legalacsonyabb vízállás. A főváros korábbi, 0 centiméteres rekordját szeptember 9-én rögzítették, most -1 centin áll a mérce. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint ez nem azt jelenti, hogy a Duna ennyire sekély: Budapestnél átlagosan 3–3,5 méter mély, de ez a mélység már nem teszi lehetővé egyes nagyobb hajók közlekedését.

Csütörtökre tovább apadt a folyó. A Fejér megyei hírportál összesítése szerint Ercsinél csütörtök kora délután -135 centit mutatott a mérce, szemben a korábbi -130-as rekorddal. Ez az egyik olyan helyszín, ahol ideiglenes megoldással meg kellett hosszabbítani a vízmércét, mert az alja már nem ért bele a folyóba. Dunaföldvárnál délben -241 centit mértek, hat centivel a történelmi rekord alatt. És az állóvizek is tovább fogynak: a Velencei-tó már 49 centivel van az eddigi legalacsonyabb szint alatt, a Balatont pedig már csak hat centiméter választja el a 2003-as történelmi rekordtól.

A rekordalacsony vízállás következtében a hajózás már a nyár óta akadozik: a Mahart július 13-tól felfüggesztette többek között a Budapest–Szentendre, a Budapest–Visegrád és a Visegrád–Esztergom járatot, a szárnyashajót, a budapesti nappali hop-on járat pedig nem köt ki a Margitszigeten.

A Paksi Atomerőművet viszont nem fenyegeti leállás.

Aszódi Attila atomenergetikai kutató, a BME tanára, volt paksi atomerőműért felelős kormánybiztos és államtitkár szerdán az InfoRádióban elmondta, hogy a Duna vízhozama a paksi szakaszon újabb negatív rekordot döntött: az augusztusi, másodpercenként 650 köbméteres mélypont után most alig 610 köbméter folyik le másodpercenként. A hidegvízcsatorna torkolata alatt épülő fenékküszöb azonban már befejezetlen állapotában is mintegy fél méterrel duzzasztja vissza a folyót, így biztosítja az erőmű szivattyúinak működéséhez szükséges vízszintet. Aszódi szerint a nyolc turbinából jelenleg hat üzemel, a másik kettő tervezett karbantartás miatt áll, nem a vízhiány miatt.

A vízhiány hátterében a példátlan szárazság áll, amelynek egy része a vízgyűjtőn túlról érkezik. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerint a Duna már a forrásvidékétől kezdve rendkívül kevés vizet szállít, vagyis nem Magyarországon fogy el, hanem eleve kevés vízzel érkezik az országba. De a folyómeder állapotának is szerepe van a válságban, a BME kutatói szerint ugyanis a Duna hazai szakaszán a meder az elmúlt hat évtizedben közel 1,8 métert süllyedt.

A HungaroMet adatai szerint 2026 januárja és szeptembere között országos átlagban mindössze 251,7 milliméter csapadék hullott, ami 47 százalékkal kevesebb, mint az 1991–2020-as átlag. Ez 1901 óta a legszárazabb kilenc hónap, jócskán megelőzve az 1992-es eddigi rekordot (286,4 mm). A meteorológiai szolgálat csütörtöki elemzése szerint 2026 nyara az elmúlt 126 év legszárazabb nyara volt, az extrém aszály hátterében pedig egy korábbi elemzésük szerint globális cirkulációs változások állnak.

Rövid enyhülés jöhet, tartós javulásra azonban nem érdemes számítani. Az OVF előrejelzése szerint a következő napokban még egy-két centis csökkenés várható, majd közel harminc centis emelkedés jön, de pár nap múlva újra apadás kezdődik, és a mostani adatok szerint egy hét múlva ismét a mostanihoz hasonló vízállás várható. A HungaroMet szerint a hétvégén előfordulhatnak zivatarok, de a jövő héten ismét napos, száraz idő lesz csapadék nélkül, így a talaj országszerte tovább szárad.

Kapcsolódó cikkek: