Tabudöntögető magyar ruha a menstruációs fájdalom ellen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Magyarországon mintegy 90 ezer doboz Algoflex M menstruációs fájdalmat csökkentő pirulát vásárolnak a nők negyedévente – mondta a Qubitnek Kormos Zsófi divattervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem PhD-hallgatója és Pelczer Dóra művészeti menedzser, az Alpha Project alapítói. Ötletük – egy menstruációs fájdalmat csökkentő, szenzorokkal átszőtt ruhadarab megalkotása – nemrég nyerte el a hazai startupokat támogató Hiventures 15 millió forintos befektetését. 

Magyarországon körülbelül 2,2 millió szülőkorú nő él, akik rengetegféle orvossággal és egyéb módszerrel próbálják enyhíteni a sok esetben napokig elhúzódó, tetőpontján akár a vajúdás enyhébb szakaszaihoz mérhető görcsöket, így az innovatív orvosi eszköznek igen nagy piaca lehet.

A láthatatlan fájdalom és következményei

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2002-es országos reprezentatív kutatása azt találta, hogy a 18-55 év közötti nők 16,3 százaléka küzd súlyos, mindennapi tevékenységét korlátozó menstruációs fájdalmakkal. A probléma kiterjedtségét mutatja számos sokatmondó nemzetközi statisztika is. A British Medical Journal egyik tanulmánya szerint a pontos definíciótól függően a menstruációs görcsök akár a nők 45-95 százalékát is érinthetik. Ezen kívül súlyosabb esetekben sokan kénytelenek hiányozni a munkából vagy éppen az iskolából: a tanulmány szerint 13 és 51 százalék közé tehető azoknak a nőknek a száma, akik már legalább egyszer hiányoztak emiatt, és 5-14 százalék közé, akik gyakran kénytelenek erős fájdalmaik miatt otthon maradni.

Egy 2019-es holland tanulmányban megkérdezett több mint harmincezer nő 13,8 százaléka hiányzott a munkából menstruációval kapcsolatos panaszok miatt, és az összes válaszadó 3,4 százaléka szinte minden egyes ciklusban. Azonban azt is felmérték, hogy hiába próbálja meg a többség például fájdalomcsillapítókkal átvészelni a napot, munkavégzési hatékonyságuk nyilvánvalóan csökken – átlagosan 33 százalékkal. 

Emiatt is merült fel néhány éve a menstruációs szabadság kérdése. Vannak országok, ahol törvénybe iktatták, hogy a nehéz napokat megélő nők fizetett betegszabadságra mehetnek. Zambiában ez havonta egy napot jelent, Indonéziában kettőt, Tajvanon pedig hármat. A nőket amúgy minden téren háttérbe szorító Japánban már 1947 óta létezik a menstruációs szabadság intézménye, azonban egy 1986-os tanulmány úgy találta, hogy 1960 és 1981 között például 20 százalékról 13 százalékra csökkent az azt igénybe vevő nők száma többnyire amiatt, hogy a társadalom rosszallással tekint erre a „gyengeségre”. Maga az intézkedés élénk társadalmi vitát váltott ki arról, mennyire stigmatizálja a nőket a munkahelyen a menstruációs szabadság és ennek a természetes állapotnak a betegséggé minősítése, mennyire segíti a nemek közötti egyenlőséget, vagy mennyire nem

Szenzorok és dizájn a fájdalom ellen

Kormos Zsófi és Pelczer Dóra mindenesetre a fájdalom csendes elviselése és a valamilyen indokkal kivett szabadság helyett olyan megoldással állt elő, amely anélkül igyekszik csökkenteni a nők szenvedéseit, hogy tovább stigmatizálná őket. Az általuk elképzelt ruhadarab textiljébe integrált hőképzésre képes és mikrorezgéseket adó felületet építenek be, amelyhez egy lecsatolható szabályozó eszköz kapcsolódik. Ezen keresztül lehet majd szabályozni a fájdalomcsökkentés mértékét, hosszú távon pedig a ruha akár információkat is gyűjthet a menstruációról. Ha ezt adatelemző algoritmussal társítják, akkor ez még különféle nőgyógyászati betegségek diagnosztikáját is segítheti.

Illusztráció: Alpha Project

Az egyelőre tervek formájában létező találmány fejlesztése februárban kezdődik el az elnyert támogatásból. 

A tervezők célja, hogy a dizájn segítségével olyan megoldást kínáljanak egy egészségügyi problémára, amely teljesen integrálódik viselője életébe – semmilyen módon nem zavarja meg az életmódját, és nem utal a környezetének arra, hogy itt valamiféle „betegségről” van szó. E törekvésük abba a nemzetközi orvosieszköz-fejlesztési trendbe illeszkedik, amelyik a dizájnt arra használja, hogy minél kisebb, könnyebben kezelhető és viselhető kütyükkel örvendeztesse meg az egészségtudatos felhasználókat.

Habár ezek a szenzoralapú, ruhákba építhető, különféle egészségügyi paramétereket monitorozó eszközök gombamódra szaporodnak, egyelőre kevés a női közegre optimalizált fejlesztés – a trendeket elnézve azonban ez a következő néhány évben biztosan változni fog. Az egyik, kifejezetten menstruációs fájdalomra specializált újítás például a Livia, amely az alhasi területre illeszthető tapaszokkal igyekszik oldani a görcsöket. Ám mivel  az eszköz egy hosszú kábelen lóg viselője zsebébe, ez még egyértelműen nem a teljesen az emberi testhez illeszkedő dizájnt képviseli.

Csak idő kérdése azonban, hogy az egyre jobban pörgő „femtech” piacra mikor érkezik meg a következő hi-tech nőgyógyászati termék. Jelenleg ugyanis ez az egyik leggyorsabban növekvő szegmens az egészségügyi innovációk terepén. A Global Market Insights nevű elemzőcég szerint a globális femtech piac értéke 2025-re elérheti a 48,5 milliárd dollárt, ami mintegy 16 százalékos növekedést jelenthet – ez a fellendülés pedig elsősorban a női egészséget monitorozó kütyük iránti kereslet növekedéséből fakad. 

Erre a piacra igyekeznek betörni az Alpha Project magyar alapítói is az új fejlesztéssel, amelynek pozitív mellékterméke egyértelműen a menstruációhoz kapcsolódó stigmák csökkentése.

Nepáltól a kék folyadékig

Két dolog miatt mégiscsak megkérdőjeleződhet ennek a futurisztikus elképzelésnek a relevanciája. Egyrészt a férfi lakosságot egyáltalán nem érinti a probléma, így érthetően teljesen kikerül a látószögükből ez a terület, másrészt a menstruációt és az ahhoz kapcsolódó fájdalmat körüllengő tabuk miatt általában azok a nők sem beszélnek tapasztalataikról, akik havonta megküzdenek ezzel. Még más nőknek sem. Így általában csak azok ismerik belülről a folyamatot, akik minden 28 napból néhányat fájdalomban töltenek – és csak ők tudnak mit kezdeni Christine Scott Thomas tabudöntögető monológjával a Fleabag című sorozat második évadából, amelyben arról értekezik, hogy egészen a klimaxig a nők élete hogyan kapcsolódik össze a fájdalommal. 

Annak ellenére, hogy a menstruáció teljesen természetes – és szükséges – biológiai folyamat, sőt a termékenység jele, a világ legtöbb részén máig tisztátalanság- és szégyenérzet, sok esetben pedig egészen komoly társadalmi stigmák kapcsolódnak hozzá. Köztudott, hogy Nepálban évszázadok óta száműzik a falvakból a menstruáló nőket, hogy megtartsák a települések tisztaságát. Habár ma már törvény tiltja az elkülönítésüket, és tavaly december végén mindeddig példátlan módon őrizetbe vettek egy férfit, amiért sógornője halálát okozta azzal, hogy egy fűtetlen viskóba száműzte, maga a stigma annyira erős, hogy a nők önként vonulnak el ilyenkor családjaiktól.

Élet egy nepáli menstruációs kunyhóbanFotó: PRAKASH MATHEMA/AFP

Nem kell azonban egészen Nepálig elmenni ahhoz, hogy a problémát övező tabukra bukkanjunk. Nagy-Britanniában egy 2017. augusztusában 14-21 éves fiatal nők között végzett felmérés azt mutatta meg, hogy tízből átlagosan egy lány nem beszélhet az anyja előtt (12 százalék) vagy az apja előtt (11 százalék) erről a testében végbemenő természetes folyamatról. A lányok 49 százaléka hagyott ki tanítási napot a menstruációja miatt, és a hiányzók 59 százaléka kitalált valami egészen más indokot a távolléte igazolására. Vagyis ezeknek a lányoknak több mint fele érezte úgy, nem tud, nem mer vagy nem akar beszélni élményeiről. Az, hogy mintegy száz évet, 2017-ig kellett várni arra, hogy a Bodyform nevű cég először merjen reklámjában vörös, és ne kék folyadékot mutatni, szintén a tabu erősségét – ugyanakkor a változást is – jelzi. Akárcsak az a tény, hogy néhány éve az Instagram cenzúrázott egy teljesen felöltözött nőt ábrázoló képet az azon látható menstruációs vér miatt, amivel széles körű felháborodást okozott.  

Egészségügyi innováció a betegség stigmája ellen

Az utóbbi időben kétségtelenül óriási változások mennek végbe a nőiséget jelző természetes folyamatok megélésében és elfogadásában, és ehhez nagyban hozzájárul a technológia. Az okostelefonokra letölthető menstruációs naptárak és applikációk, mint például a 15 millió felhasználóval bíró Glow vagy a mintegy 10 millió nő által használt Clue, vagy a fogamzásgátlás természetes módjait mérő eszközök, például a csuklón viselhető Ava, átalakítják a női biológiáról szóló közbeszédet. Az pedig, hogy New York-ban két középiskolás lány egy „Tampon Run” nevű játékot fejlesztett, amelyben a hősnőnek az a legfőbb missziója, hogy megszabadítsa a világot a menstruációs tabuktól, a fiatalabb generáció egészen újfajta hozzáállását jelzi.

Nem csak ezen a téren segíthetnek a különféle sci-fibe illő egészségügyi innovációk a stigmák eltörlésében. Miközben korábban az egészségügyi eszközök fejlesztésénél az elsődleges cél az volt, hogy az minél pontosabban mérjen egy adott paramétert, mára ez kiegészült azzal, hogy az eszköz lehetőleg hordozható legyen, és minél jobban illeszkedjen viselője mindennapjaiba.

Tampon Run – az egyetlen játék, ahol tamponnal lehet lőni.

Például a hallókészülék-fejlesztés terén elindult egy olyan trend, amely dizájntermékké vagy egyenesen ékszerré alakítja a hagyományosan inkább otromba egészségügyi eszközt – így pedig nem pusztán az ehhez kötődő stigmát szünteti meg, hanem egyenesen trendivé változtatja viselőjét. Julia Marian Cunha hasonló koncepció alapján alkotta meg az OH nevű hallókészüléket, amely azáltal ad önbizalmat viselőjének, hogy eltávolítja a „gyógyászati segédeszköz” címkét a készülékről. De megemlíthetjük az ötletes és innovatív Allergy Amuletet is, amelyet ételallergiásoknak fejlesztettek, és lényegében egy az ételek összetevőit kimutató szenzor, nyakláncba építve. 

Ez csak néhány példa arra, hogy döntheti le az innováció az egészségügyi tabukat, és biztosak lehetünk benne, hogy a jövőben a lista csak bővülni fog!

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

A szerző újságíró és a Semmelweis Egyetem Magatartástudomáyi Intézetének PhD-hallgatója. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: