Minden eddiginél régebbi gombafosszíliát találtak Afrikában

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Meglepő épségben maradt fenn egy legalább 715-810 millió évvel ezelőtt élt gomba a Kongói Demokratikus Köztársaság területén: a talajmintában világosan kivehetőek a molekuláris gombamaradványok, ezzel ez lett a legrégebbi ismert olyan gombakövület. A lelet 250 millió évvel régebbről származik, mint az eddigi csúcstartó, a felfedezés pedig átalakíthatja a földi élet történetéről szóló elméleteket.

Steeve Bonneville geológus, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás azért különösen érdekes, mert a maradványok alapján minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a talajminta gombákat tartalmaz. Ez nem minden esetben egyértelmű: vannak olyan kövületek, amelyekről feltételezik ugyan, hogy gombákat őriztek meg, de ez nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Ennek megfelelően a gombák életkorának meghatározása is nehézséget okoz, egy 2,6 milliárd éves fosszília hovatartozásáról például még mindig vitatkoznak.

Kitint találtak

A most vizsgált kőzetminták esetén sem volt eddig világos, hogy vajon mit őrizhetnek, eredetileg úgy vélték, hogy cianobaktériumok lehetnek. Bonneville és társai kimutatták a leletben a kitin jelenlétét, ami azért is izgalmas, mert a gombák őstörténetéről különösen kevés lelet maradt fenn. 

A gombák lehettek az első szárazföldi élőlények: az eddigi leletek alapján a paleontológusok úgy vélik, hogy körülbelül 300 millió évvel az első növények előtt már megjelentek a földön. Bonneville azt reméli, hogy az eddig vitatott hovatartozású ősmaradványok elektronmikroszkópos vizsgálata során további kitinmaradványokra bukkan, ezzel még jobban ki lehetne tolni a gombák megjelenésének időpontját. 

A kutatók azt remélik, hogy a sekély pocsolyában élő gomba további tanulmányozása során a növények és gombák korai evolúciójának további részleteit ismerhetik meg. Bonneville szerint a gombák nélkülözhetetlen szerepet játszottak a termőtalaj előkészítésében az első növények számára, de további előnyt jelentett a gombák és növények között létrejött szimbiózis is. A kutató szerint már ezen a korai szakaszon is működhetett valamiféle szimbiózis a korai gombák és egyes fotoszintetizáló baktériumok között, bár ez még nem hasonlított egyes ma ismert gombák gyökérkapcsoltságához.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!