Minden eddiginél régebbi gombafosszíliát találtak Afrikában
Meglepő épségben maradt fenn egy legalább 715-810 millió évvel ezelőtt élt gomba a Kongói Demokratikus Köztársaság területén: a talajmintában világosan kivehetőek a molekuláris gombamaradványok, ezzel ez lett a legrégebbi ismert olyan gombakövület. A lelet 250 millió évvel régebbről származik, mint az eddigi csúcstartó, a felfedezés pedig átalakíthatja a földi élet történetéről szóló elméleteket.
Steeve Bonneville geológus, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás azért különösen érdekes, mert a maradványok alapján minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a talajminta gombákat tartalmaz. Ez nem minden esetben egyértelmű: vannak olyan kövületek, amelyekről feltételezik ugyan, hogy gombákat őriztek meg, de ez nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Ennek megfelelően a gombák életkorának meghatározása is nehézséget okoz, egy 2,6 milliárd éves fosszília hovatartozásáról például még mindig vitatkoznak.
Kitint találtak
A most vizsgált kőzetminták esetén sem volt eddig világos, hogy vajon mit őrizhetnek, eredetileg úgy vélték, hogy cianobaktériumok lehetnek. Bonneville és társai kimutatták a leletben a kitin jelenlétét, ami azért is izgalmas, mert a gombák őstörténetéről különösen kevés lelet maradt fenn.
A gombák lehettek az első szárazföldi élőlények: az eddigi leletek alapján a paleontológusok úgy vélik, hogy körülbelül 300 millió évvel az első növények előtt már megjelentek a földön. Bonneville azt reméli, hogy az eddig vitatott hovatartozású ősmaradványok elektronmikroszkópos vizsgálata során további kitinmaradványokra bukkan, ezzel még jobban ki lehetne tolni a gombák megjelenésének időpontját.
A kutatók azt remélik, hogy a sekély pocsolyában élő gomba további tanulmányozása során a növények és gombák korai evolúciójának további részleteit ismerhetik meg. Bonneville szerint a gombák nélkülözhetetlen szerepet játszottak a termőtalaj előkészítésében az első növények számára, de további előnyt jelentett a gombák és növények között létrejött szimbiózis is. A kutató szerint már ezen a korai szakaszon is működhetett valamiféle szimbiózis a korai gombák és egyes fotoszintetizáló baktériumok között, bár ez még nem hasonlított egyes ma ismert gombák gyökérkapcsoltságához.