Meglepő épségben maradt fenn egy legalább 715-810 millió évvel ezelőtt élt gomba a Kongói Demokratikus Köztársaság területén: a talajmintában világosan kivehetőek a molekuláris gombamaradványok, ezzel ez lett a legrégebbi ismert olyan gombakövület. A lelet 250 millió évvel régebbről származik, mint az eddigi csúcstartó, a felfedezés pedig átalakíthatja a földi élet történetéről szóló elméleteket.

Steeve Bonneville geológus, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás azért különösen érdekes, mert a maradványok alapján minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a talajminta gombákat tartalmaz. Ez nem minden esetben egyértelmű: vannak olyan kövületek, amelyekről feltételezik ugyan, hogy gombákat őriztek meg, de ez nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Ennek megfelelően a gombák életkorának meghatározása is nehézséget okoz, egy 2,6 milliárd éves fosszília hovatartozásáról például még mindig vitatkoznak.

Kitint találtak

A most vizsgált kőzetminták esetén sem volt eddig világos, hogy vajon mit őrizhetnek, eredetileg úgy vélték, hogy cianobaktériumok lehetnek. Bonneville és társai kimutatták a leletben a kitin jelenlétét, ami azért is izgalmas, mert a gombák őstörténetéről különösen kevés lelet maradt fenn. 

A gombák lehettek az első szárazföldi élőlények: az eddigi leletek alapján a paleontológusok úgy vélik, hogy körülbelül 300 millió évvel az első növények előtt már megjelentek a földön. Bonneville azt reméli, hogy az eddig vitatott hovatartozású ősmaradványok elektronmikroszkópos vizsgálata során további kitinmaradványokra bukkan, ezzel még jobban ki lehetne tolni a gombák megjelenésének időpontját. 

A kutatók azt remélik, hogy a sekély pocsolyában élő gomba további tanulmányozása során a növények és gombák korai evolúciójának további részleteit ismerhetik meg. Bonneville szerint a gombák nélkülözhetetlen szerepet játszottak a termőtalaj előkészítésében az első növények számára, de további előnyt jelentett a gombák és növények között létrejött szimbiózis is. A kutató szerint már ezen a korai szakaszon is működhetett valamiféle szimbiózis a korai gombák és egyes fotoszintetizáló baktériumok között, bár ez még nem hasonlított egyes ma ismert gombák gyökérkapcsoltságához.

Elképesztő csodalényt mutatnak be szombaton a párizsi állatkertben

Dippold Ádám tudomány 2019. október 17.

A Physarum polycephalum nevű nyálkagomba a nevével ellentétben nem gomba, de nem is állat, mégis úgy viselkedik, ráadásul 720 neme van. Ha kettévágják, perceken belül gyógyítja magát, miközben az intelligencia jeleit mutatja, pedig még agya sincs neki.

Császárok és királyok kegyetlen gyilkosa: az Amanita phalloides

Dippold Ádám tudomány 2019. február 16.

Itthon gyilkos galóca néven ismerjük, Amerikában death capként emlegetik. Ott csak a 20. század elején jelent meg a halált hozó gomba, amely elképesztő karriert futott be: állítólag Claudius császárt is ezzel mérgezték meg, de a világ gombamérgezéses eseteinek 97 százalékáért ez a faj felelős.

Pszichedelikus tudatkutató központot alapított az egyik legpatinásabb amerikai orvosi egyetem

Vajna Tamás tudomány 2019. szeptember 10.

A varázsgombák hatóanyaga a depresszió- és anorexiaterápiában, a dohányzásról való leszoktatásban, az Alzheimer-kór kezelésében is szerepet kaphat. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem magánadományokból új kutatóközpontot alapított a félreismert szer kutatására.