Meggyógyul a dohányosok tüdeje, ha leszoknak
Még az évtizedek óta dohányzók tüdőkárosodása is visszafordítható, amennyiben felhagynak a cigarettázással – derült ki a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmányból.
A kutatás egyik vezetője, Peter J. Campbell, az angliai Wellcome Sanger Intézet rákgenomprogramjának kutatója szerint az eredmények reményt adhatnak az évtizedek óta füstölő dohányosoknak is: „a legtöbb erős dohányos, aki már 30 vagy 40 éve cigarettázik, legtöbbször azzal védekezik, hogy már nincs értelme leszoknia – az évtizedek óta űzött káros szenvedély úgyis visszafordíthatatlan roncsolást végzett a tüdejében. A legfrissebb kutatások egyértelműen cáfolják ezt, és valójában sosincs késő leszokni.”
A kutatás alanyai közül néhányan több mint 15 ezer doboz cigarettát szívtak el életük során, de a leszokást követő pár éven belül a megújuló sejteknek köszönhetően a tüdejükben keletkezett károsodás nyom nélkül eltűnt.
A kutatók 16 ember tüdejéből vett mintát vizsgáltak, akik között voltak dohányzók, leszokott dohányzók, olyanok, akik soha nem dohányoztak, és gyerekek is. A kutatók azokat a tüdőben lévő génmutációkat keresték, amelyek idővel rákhoz vezethetnek. A daganatok kialakulása minden esetben a sejtekben lévő örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, de a sejtekben keletkező – és az öregedéssel egyre gyakoribbá váló – génmutációk többsége önmagában még nem vezet tumor kialakuláshoz.
A mutációkat annak alapján különböztetik meg, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség kialakulására: léteznek irányító (driver) és utazó (passenger) mutációk. Az utazó mutációk ártalmatlanok, és nem játszanak szerepet a daganatok kialakulásában. Az irányító mutációk csoportjába a genetikai állomány olyan módosulásait sorolják, amelyek növekedési előnnyel ruházzák fel a sejteket, ezért az ilyen mutációk aktívan részt vesznek a rosszindulatú tumorok kifejlődésében (onkogenezis). A rákgenomkutatások célja, hogy génszekvenálással meg tudják különböztetni az irányító és utazó mutációkat.
A kutatásban részt vevő dohányosok tüdejében tíz sejtből kilencben elváltozásokat találtak, köztük olyan irányító mutációkat is, amelyek rákot okozhatnak. A legmeglepőbb eredményt azonban a leszokott dohányosok tüdeje mutatta:
a károsodott sejtek helyét egészségesek vették át, és a leszokottak tüdeje leginkább azokéra hasonlított, akik sosem dohányoztak.
Az exdohányzók tüdősejtjeinek több mint 40 százaléka egészséges volt, ez négyszer több, mint a dohányzóké.
Campbell szerint az exdohányosok károsodott sejtjei nem önmagukat gyógyították meg, hanem olyan egészséges sejtek kezdték el helyettesíteni őket, amelyek felszabadultak az addig károsító cigarettafüst alól. A jelenség tudományos háttere egyelőre még nem teljesen ismert, de a kutatók úgy hiszik, hogy léteznek úgynevezett tartalék sejtek, amelyek csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy a felszínre kerüljenek, és bevethessék magukat.
„Ha valaki abbahagyja a dohányzást, a tartalék sejtek szaporodni kezdenek, és készen állnak arra, hogy helyettesítsék a sérülteket. Ha ki tudnánk deríteni, hogy pontosan hol találhatóak ezek a tartalék sejtek, és milyen mechanizmussal veszik át a sérültek szerepét, miután valaki abbahagyja a dohányzást, akkor még hatékonyabbá tudnánk tenni a gyógyulási folyamatot.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: