A helytelen táplálkozás kétmillióval több embert öl meg évente, mint a dohányzás
Ötből egy korai halált meg lehetne előzni azzal, ha az emberek egészségesebben étkeznének.
A Lancet orvosi folyóiratban cikkező kutatók világszerte 195 országból gyűjtötték az erre a következtetésre jutó vizsgálatukhoz az adatokat. A 25 évesnél idősebbek étkezési szokásait vizsgálták, 15 ásványi anyag és tápanyag bevitelét boncolgatták alaposabban. Arra voltak kíváncsiak, hosszú távon milyen következményekkel számolhatnak a rostokban, gyümölcsökben és zöldségekben, halakban és omega-3 zsírsavban szegény, vagy éppen a vörös húsokban, feldolgozott élelmiszerekben, szénhidrátokban, sóban gazdag diétával élők.
Minden vizsgált tényezőre meghatározták az adott tápanyag optimális, vagyis a legkisebb egészségügyi kockázatot jelentő beviteli szintjét. Ez az a mennyiség, amely minimálisra csökkenti a hosszú távon krónikus gyengélkedéssel, végül pedig korai halállal járó betegségek kialakulásának a kockázatát. Azoknál a tápanyagoknál, ahol ennek a kiszámítása bizonytalannak ígérkezett, a vizsgált emberek körében átlagosnak mondható, illetve attól 20-20 százalékban felfelé és lefelé eltérő mennyiséget vették alapul. Ilyen volt például a só is.
Többen halnak meg a helytelen táplálkozás, mint a dohányzás következtében
Számításaik szerint 2017-ben 11 millió ember halálát okozta a helytelen táplálkozás és ugyanebből az okból 255 millióan szorultak rendszeres orvosi ellátásra valamilyen krónikus betegségük miatt. Közel 10 millió korai halálban a szív- és érrendszeri megbetegedések játszottak szerepet. A második vezető helytelen étkezésből fakadó halálok valamilyen rákos megbetegedés volt, míg a fennmaradó kockázat nagy részéért a 2-es típusú cukorbetegség felelt. A halálesetek közel fele az érintettek 70 éves kora előtt következett be. A dohányzás a becslések szerint évente nagyjából 8 millió halálesetért felel világszerte.
Az átfogó kutatás egyik legmeglepőbb adata egyébként az, hogy
a legnagyobb problémát nem a sóban és cukorban gazdag úgynevezett kényelmi és gyorsételek okozzák, hanem a magvakban, növényekben és gyümölcsökben szegény étrend.
A tanulmány szerint – mondták a kutatók a Guardiannek – a népegészségügyi döntéshozóknak nem a cukor-, a só- és a zsírtartalom visszaszorítására kellene koncentrálniuk, hanem arra kellene buzdítaniuk az embereket, hogy minél több egészséges ételt egyenek. Még akkor is, ha nem az előbbiek helyett, hanem azok mellé fogyasztják.
Magyarország nem jól teljesít
Ennek fényében különösen problémás, hogy Magyarország, az Eurostat legutóbbi adatsora szerint az Európai Unió tagállamai közül gyümölcsfogyasztásban hátulról a negyedik, zöldségfogyasztásban pedig a legutolsó. Gyümölcsöt a magyaroknak mindössze 40 százaléka vesz magához minden nap, míg zöldséget mindössze 30 százalékuk. Pedig a szóban forgó egészségesebb alternatívák nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, hanem egyes kutatások szerint akár a depresszió leküzdésében is szerepet játszhatnak.
A krónikus betegségek legfőbb oka az elhízás, ami ráadásul paradox módon igen gyakran tápanyaghiánnyal is párosul. A zsír szervezeten belüli felhalmozódása ugyanis sokszor az izomtömeg (fehérje) és létfontosságú ásványi anyagok és vitaminok hiányával párosul.
Magyarországon az elhízás és a nem megfelelő táplálkozás is komoly népegészségügyi probléma: a KSH 2016-17-es Statisztikai tükör című kiadványa szerint a 16 éven felüli lakosság több mint felének súlytöbblete van. Ezen belül 35,8 százalék a túlsúlyos, és 18,3 százalék tekinthető elhízottnak. A WHO 2017-es jelentése kiemeli, hogy Magyarország a világon a negyedik legelhízottabb ország.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
