Jön a minden eddiginél újrafelhasználhatóbb műanyag

2020.02.05. · tudomány

Fontos lépést jelenthet a körkörös műanyaggazdálkodás irányába az a brit tudósok által kifejlesztett eljárás, amelyben minőségromlás nélkül, gyakorlatilag a végtelenségig újrahasznosíthatóvá válnának a műanyag termékek. Míg a hagyományos újrahasznosítás során a hulladékból előállított termék rosszabb minőségű lesz, mint az eredeti, a kémiai újrahasznosítás során az anyag minősége is változatlan maradna.

A jelenlegi gyakorlat szerint a műanyagot általában ledarálják, majd beolvasztják, mielőtt új terméket állítanának létre belőle. A Bath-i Egyetem közleményében azt írja, hogy bár fontos lépésnek számít az egyre inkább elterjedt növényi alapú műanyagok használata, ezek csak ipari körülmények között komposztálhatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szemét többsége nem bomlik le, hanem ugyanúgy a hulladéklerakókban köt ki, mint eddig. A kutatók ezeknek a növényi alapú műanyagoknak az újrahasznosítását vizsgálták, és kifejlesztettek egy olyan módszert, amivel minőségromlás nélkül képesek új tárgyakat létrehozni belőlük.

Palackkal is működik

Paul McKeown, a Bath-i Egyetem vegyésze szerint hasonló eljárással a PET-palackok is újrahasznosíthatóak lennének, bár az még nem tisztázott, hogy pontosan mennyi időbe és pénzbe kerülne a módszer ipari szintű bevezetése. Matthew Jones, a kutatás egyik résztvevője szerint ugyan fontos lépésről van szó, de ezzel nem tudják egy csapásra megoldani a világ összes műanyagproblémáját – ehhez a felhasznált anyagok különbségei miatt amúgy sem lenne elég egyetlen módszer. A mostani eljárásban molekuláira bontanák a műanyagot, majd újraépítenék, így tulajdonságaiban nem változna.

McKeown szerint a problémát csak az újrahasznosítás, újrafelhasználás és a műanyagszennyezés visszafogásával lehet megoldani, de fontos lépés lehet, ha a továbbiakban kevesebb természeti erőforrást használnak fel a műanyag előállításához, és inkább a meglévő szemetet dolgozzák majd fel. Az eljárás nagyipari bevezetését a Birminghami Egyetem és a Bath-i Egyetem kutatói közösen vizsgálják.

link Forrás
link Forrás
link Forrás