Persze, hogy nem bomlott le a csodazacskó, és el is mondjuk, miért

Kedden véget ért a Qubit nyolc héten át tartó kísérlete: egy kukoricakeményítő alapú, politejsavból (vagyis PLA-ból) készült szatyor lebomlását vagy le nem bomlását lehetett élőben követni a Youtube-csatornánkon. A kicsomagolás után nagy meglepetés nem történt: az időnként öntözött virágföldben érlelt zacskóval egy kis elszíneződésen kívül látszólag semmi sem történt.

A félreértések elkerülése érdekében fontos megjegyezni, hogy a projekt természetesen nem egy tudományos alapokra helyezett kutatás volt, hanem annak a tételnek jártunk utána, amivel ez a csodazacskó bekerült a magyar köztudatba: a Facebookon terjedő, több tízezrek által megosztott poszt szerint ugyanis a lebomláshoz elég egy kis nedves föld, és nyolc hét múlva nyoma sincs a szatyornak.

Fotó: Qubit

Ki mondta, hogy földet rá? Ki mondta?

A kudarc után egyből megkerestük a felhasznált PLA-táskák magyarországi forgalmazóját is. A soproni Meloin Pack Kft. tulajdonosa, Tóth Gyula szerint a nyolchetes lebomlási időnek semmilyen valós alapja sincs, csak azért terjedt el, mert valaki ezzel a szöveggel posztolta a Facebookra, amit aztán sorra vettek át mások. Tóth elmondása szerint a lebomlás garantáltan csak ipari komposztálóban mehet végbe, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett – ahogy ezt korábbi cikkünkben is részleteztük.

Mi a Sokszínű Vidék Facebook-oldalán találtunk rá a szatyor fotójára – ezt augusztus 30-án posztolták, mindössze ennyi szöveggel: „Kőolajszármazéktól mentes, kukoricából készült zacskó. Nedves földben nyolc hét alatt bomlik le, és ideje sincs eljutni az óceánig.” Bár ez a bejegyzés is több mint 3800 lájkot kapott, és 4000-nél is többen osztották meg, ezek a számok meg sem közelítik az ősforrást.

Eredetileg egy látszólag semmilyen érintett társasághoz vagy környezetvédelmi szervezethez sem tartozó magánember tette közzé a fotót, a következő kísérőszöveggel: „Kőolaj származéktól mentes, kukoricakeményítő alapú »zacsi«, ami nedves földben 8-hét alatt bomlik le. Ennek ideje sincs eljutni az óceánig”, majd a gyártó és a forgalmazó elérhetőségeit is felsorolta. A poszt 5900+ lájkon és 25 254 megosztáson állt a cikk írásának pillanatában.

UPDATE: Az eredeti poszt szerzőjét is megkerestük még a cikk írása előtt, de már csak a megjelenés után kaptunk választ. Ő is másoktól hallotta, hogy nyolc hét alatt lebomlik a zacskó, de ahogy írta: „A bejegyzést módosítottam és elnézést kérek mindenkitől, sem félrevezetés, sem pedig reklám nem volt a háttérben.”

Otthon ne is próbálkozz

Magán a zacskón egyébként a kukoricás dizájn és a forgalmazó feltüntetése mellett csak két dolog fedezhető fel. Egy felirat („Ez egy kukoricakeményítőből készült táska Földünk fenntartható fejlődéséért”) és három szabványjelzés:

  • Az MSZ EN 13432:2002 szabvány a „komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményeinek” való megfelelésre vonatkozik;
  • a BPI logó az amerikai Biológiailag Lebomló Termékek Intézetének hitelesítését jelzi;
  • az OK compost jelzés pedig a belga Vincotte (azóta már TÜV) szabványa a komposztálható termékekre.

Az utóbbiban lehet a kulcs. A nyolchetes projekt szkeptikusai közül ugyanis sokan arra tippeltek, hogy legfeljebb házi komposztálással, például vörösgiliszták bevonásával lehetne sikeres a rövidnek tűnő bomlási folyamat. OK compost szabványból viszont kétfajta létezik: egy pluszfelirat nélküli és egy olyan, amelyen szerepel a HOME jelzés. Mivel a kukoricás szatyron az előbbi szerepel, az a TÜV oldala szerint házilag nem lebontható, csak ipari komposztolásra alkalmas.

Fotó: Qubit

Ezt támasztja alá Kump Edina környezetkutató, hulladékcsökkentő szakértő írása is, aki a Facebookon kelt ki a neten keringő, biológiailag lebomlónak és komposztálhatónak nevezett bevásárló táskák ellen: „A PLA alapú műanyagok többsége kukoricakeményítőből készül, viszont csak akkor képesek lebomlani, ha ipari komposztálóba kerülnek. Ennek oka, hogy a PLA műanyag bomlásához szükséges 60°C megléte nem jellemző az otthoni, kert végi komposztálókra”.

A tudományos kísérletek eddig szintén csak az ipari komposztálás hatékonyságát tudták bizonyítani. A tanulmányok általános következtetése az, hogy legalább 60 Celsius-fokon illik rohasztani a PLA-zacskót, kontrollált körülmények (páratartalom, baktériumok) között, így 90 nap alatt már az anyag 80-90 százaléka lebomlik.

Ideje cselekedni

Bár az elmúlt években már számtalan vitát lefolytattak a környezetvédelmi vonzatairól, 2018 lett igazán a műanyag elleni harc éve. A legnagyobb hatást talán a National Geographic júniusi címlapja („Bolygó vagy műanyag?”) érte el: a jéghegynek látszó műanyagszatyor képe mögött húzódó anyagból kiderült, hogy jelenleg 9,2 milliárd tonna műanyag van a Földön, ebből 6,9 milliárd tonna szemét, aminek csak a kevesebb mint 9 százalékát hasznosítjuk újra.

Kócsagok és egy óriási szeméthegy Balin, 2018. áprilisFotó: Mahendra Moonstar/Anadolu Agency

A jó esetben is csak évszázadok múlva lebomló műanyagok ráadásul az óceánokat veszélyeztetik a legjobban, aminek következtében a jóslatok szerint 2050-re minden tengeri madárfaj fő tápláléka a műanyag lesz, és a világ összes tengerparti hordalékának 73 százalékát a műanyagok teszik ki. A NatGeo konklúziója szerint három dolgot mindenki megtehet a változásért: újrafelhasználható szatyorral kell járni bevásárolni, többször használható palackból kell inni, és törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtésre.

Időközben az évtizedek óta a világ műanyaghulladékának felét feldolgozó Kína betiltotta a műanyagszemét importját; olyan turistaparadicsomok ösztönzik az utazni vágyókat az otthonmaradásra a szemetelés és az ökoszisztéma felborítása miatt, mint Bali; Amerikában betiltják a nem lebomló műanyagból készült szívószálakat; és Magyarország is igyekszik nem lemaradni a trendekről: jelentősen megemelik az egyszer használatos műanyag poharak, edények, evőeszközök és szívószálak termékdíját, 2021-től pedig teljesen betiltják a műanyag zacskókat.

A nyolc hétig tartó kísérletünk viszont, ha mást nem is, azt bebizonyította, hogy a környezetvédelem unalmas szakmázásból közkedvelt témává érett, és ez nemcsak azért fontos, mert ezt a cégek is nagyon jól tudják, hanem azért is, mert hiába osztanak meg több tízezren egy képet egy szatyorról, ami állítólag két hónap alatt lebomlik, a valóság ennél kicsit bonyolultabb.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: