Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus

Az ötvenes évei elején járó Jonathan Seamus Blackley a PlayStation és az Xbox konzolok fejlesztésével szerzett hírnevet és elegendő szabadidőt magának ahhoz, hogy idén bevonuljon a kísérleti, illetve rekonstrukciós régészet történetébe.  

Blackley (akiről valamiért nem tudni, hogy 1967-ben vagy 1968-ban született-e) műkedvelő egyiptológusként jó kapcsolatot alakított ki a bostoni Peabody Múzeum ókori gyűjteményének munkatársaival, köztük az egyiptomi részleg kurátorával, akit meggyőzött arról, hogy a konyhai tároló eszközök, például a kenyértészta kelesztésére rendszeresített cserépedények rejthetnek még eddig nem tanulmányozott szerves anyagokat. 

A viszonylag újkeletű gasztroarcheológiai irányzat híveként Blackley meggyőzte az Iowai Egyetemen doktorált mikrobiológus ismerősét, hogy a régészekkel közösen vizsgálják meg tüzetesebben az egyik 4500 éves cserépedényben talált, megkövült tésztamaradéknak tetsző leletet. Az analízis kiderítette, hogy a szerves anyag élesztőgombákat is tartalmaz. 

Ókori egyiptomi pékfigurákFotó: Ann Ronan Picture Library/Photo12

A tudomány mai állása szerint köztudottan szívós, szinte elpusztíthatatlan gomba szaporító anyagából szorgos munkával sikerült élesztőkultúrát kitenyészteni, Blackley pedig augusztus 5-én nekiállt kenyértésztát dagasztani, és a Twitteren lépésről lépésre dokumentálta a kísérletet. Beszámolójára a BBC is felfigyelt

Az ősi élesztőnek más illata volt, mint a maiaknak, kisebb buborékokat vetett, és aktívabban futott fel.

Bár a korabeli egyiptomi módi szerint cserépedényben sütötték a kenyeret, Blackley veknije hagyományos sütőben sült. A végtermék ehetőnek bizonyult, leginkább édeskés, karamelles íze különböztette meg az átlagkenyerektől. A műkedvelő archeológus egészségi állapotával eddig minden rendben. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: