Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus
Az ötvenes évei elején járó Jonathan Seamus Blackley a PlayStation és az Xbox konzolok fejlesztésével szerzett hírnevet és elegendő szabadidőt magának ahhoz, hogy idén bevonuljon a kísérleti, illetve rekonstrukciós régészet történetébe.
Blackley (akiről valamiért nem tudni, hogy 1967-ben vagy 1968-ban született-e) műkedvelő egyiptológusként jó kapcsolatot alakított ki a bostoni Peabody Múzeum ókori gyűjteményének munkatársaival, köztük az egyiptomi részleg kurátorával, akit meggyőzött arról, hogy a konyhai tároló eszközök, például a kenyértészta kelesztésére rendszeresített cserépedények rejthetnek még eddig nem tanulmányozott szerves anyagokat.
A viszonylag újkeletű gasztroarcheológiai irányzat híveként Blackley meggyőzte az Iowai Egyetemen doktorált mikrobiológus ismerősét, hogy a régészekkel közösen vizsgálják meg tüzetesebben az egyik 4500 éves cserépedényben talált, megkövült tésztamaradéknak tetsző leletet. Az analízis kiderítette, hogy a szerves anyag élesztőgombákat is tartalmaz.
A tudomány mai állása szerint köztudottan szívós, szinte elpusztíthatatlan gomba szaporító anyagából szorgos munkával sikerült élesztőkultúrát kitenyészteni, Blackley pedig augusztus 5-én nekiállt kenyértésztát dagasztani, és a Twitteren lépésről lépésre dokumentálta a kísérletet. Beszámolójára a BBC is felfigyelt.
Az ősi élesztőnek más illata volt, mint a maiaknak, kisebb buborékokat vetett, és aktívabban futott fel.
Bár a korabeli egyiptomi módi szerint cserépedényben sütötték a kenyeret, Blackley veknije hagyományos sütőben sült. A végtermék ehetőnek bizonyult, leginkább édeskés, karamelles íze különböztette meg az átlagkenyerektől. A műkedvelő archeológus egészségi állapotával eddig minden rendben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kipróbáltuk az ókori rómaiak Red Bullját, ami csípett és mart, de működött
Ecet és víz volt az alapja a legionáriusok elixírjének. Itt a tuti recept, amit ki is próbáltunk!
Így főzték le 5300 éve az első kakaót
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
A régészek összeálltak a hipszterekkel, és az antik receptekből egymás után születnek a kézműves sörök
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.