Agybeültetés lehet a kulcs a kómás betegek felébresztéséhez

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az Egyesült Arab Emírségekből származó Munira Abdulla 1991-ben, 32 évesen szenvedett autóbalesetet, amelynek következtében kómás állapotba került. A nő tavaly áprilisban, egy müncheni kórházban ébredt fel, közel 28 évvel a balesete után, és még az orvosai is alig akartak hinni a szemüknek – idézi fel az esetet a OneZero. Ilyenkor jobb esetben a páciensek heteken keresztül fokozatosan nyerik vissza tudatukat, de előfordul, hogy ébredésük után vegetatív állapotba kerülnek, vagyis bár ébren vannak, nem tudnak kommunikálni a környezetükkel.

Ezen próbálnak segíteni azok a kutatók, akik azt igyekeznek feltárni, hol lehet a tudatosság helye az emberi agyban – a legfrissebb eredmények szerint valószínű, hogy az agytörzs elülső végén található talamusznak van benne szerepe. A Wisconsini Egyetem madisoni szárnyának kutatói szerdán a Neuron nevű folyóiratban tették közzé tanulmányukat, amely szerint egy, a talamuszban található, mindössze néhány milliméteres zóna stimulálásával sikerült majmokat felébreszteni a kómából egy kísérlet során.

A talamusz helye az emberi agyban.Fotó: Wikimedia Commons

Két másodpercen belül felébredtek

A makákók agyába elektródákat ültettek, majd éber, alvó és altatott állapotban is figyelték az agyi aktivitásukat, így szűkítették le a tudatossággal kapcsolatba hozható lehetséges régiókat, amíg eljutottak a „központi laterális talamusz” nevű, 1-1,5 × 3-4 milliméteres területig. Ezután a mély agyi stimuláció módszerével juttattak elektromos jeleket az altatott majmok agyának ebbe a régiójába. „Az állatok a stimuláció kezdetétől számítva körülbelül két másodpercen belül kinyitották a szemeiket, és tudatos mozgásokat végeztek” – írta Yuri Saalmann, a Wisconsini Egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

„A majom körbenézett a szobában, mintha normális körülmények között ébredne az altatásból, annak ellenére, hogy folyamatosan, elég komoly dózisban kapta az altatást” – írja a tanulmány az egyik kísérleti alanyról, hozzátéve, hogy a majmok azonnal visszaestek az eszméletlen állapotba, amint megszüntették a stimulációt.

Leutánozni az idegsejteket

A talamusz ingerlésével már korábban is próbálkoztak, de ezeket a kísérleteket még nem lehetett egyértelmű sikernek nevezni. A Cornell Egyetem orvosi iskolájában már 2007-ben tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét kómás betegeken, de akkor még csak általánosan a talamuszt stimulálták, nem mérték be a pontos régiót – ezért volt olyan páciens, akinél sikerrel jártak, de a legtöbb betegnél nem.

Mint kiderült, a bevitt elektromosság frekvenciája sem mindegy: az általánosan használt 100 hertz helyett – a központi laterális talamusz idegsejtjeihez alkalmazkodva – 50 hertzes frekvenciát használtak. „Gyakorlatilag a központi laterális talamusz idegsejtjeinek éber állapotbeli működését igyekeztünk lemásolni” – mondta Saalmann, aki szerint a módszer kómás betegeken való alkalmazása előtt még több állatkísérletre van szükség. Az embereken végzett klinikai vizsgálatokra néhány éven belül kerülhet sor.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: